Tesztoszteron eMagazin
Interakciók a BCAA-k és a glutamin anyagcseréjében
Ötletek az anabolikus környezet megteremtéséhez
Írta: Derek Charlebois cikke nyomán Tihanyi András

A testmozgás a kutatások szerint növeli az elágazó láncú aminosavak (BCAA) oxidációját. A BCAA-k fokozott lebomlása segít fenntartani az energia homeosztázist (ami a szervezet törekvése a belső környezet dinamikus egyensúlyi állapotának fenntartására), energiát ad, elősegíti a glükoneogenezist (tehát cukor előállítását).

A vázizomzat és más szövetek glutamin tartalmának a kutatások szerint az egész szervezet fehérje szintézisére nézve szabályozó szerepe van. Az izomzaton belüli glutamin szintnek a fehérje szintézist és a nitrogén egyensúlyt tekintve irányító szerepe van, ezáltal az izomnövekedésre is pozitívan hat.

Egy friss kutatás szerint a glutamin alkalmazása részlegesen blokkolja a glukokortikoid kiváltotta miosztatin expressziót és izom-atrófiát, így kedvezően befolyásolhatja az izomzat növekedését a szervezet számára komoly megterhelést, stresszt jelentő helyzetekben is. A plazma és a vázizomzat glutamin szintje edzés után nagymértékben esik és hosszú órákig alacsony marad. A vázizomzat és a plazma glutamin szintje sokszor csökken megnövekedett stressz esetén -- beleértve a betegségeket és a testmozgást is -- míg a BCAA-k szintje gyakran változatlan marad.

Úgy tűnhet tehát, hogy betegség és testmozgás alatt a BCAA-k raktárai nem merülnek ki, nem lép fel hiány ezekből az aminosavakból. A valóságban azonban ezek szintje a vázizomzat fehérjéinek bontása miatt nem csökken, és azért, mert a máj ezen aminosavak ketosavaiból (BCKA) újraszintetizálja a BCAA-kat. Tehát a szint csökkenne, de az izomban a leépítő folyamatok és a máj felépítő munkája ezt megakadályozza. A glutamin szintjének esése a BCAA-k segítségével állítódik helyre, ezek forrása pedig a fehérje. A fehérjék egyik forrása a vázizomzat, így tehát az izom növekedésének fokozását a BCAA-k oxidációjának mérséklésével, ezáltal a vázizomzat katabolizmusának csökkentésével is kedvezően befolyásolhatjuk.

A glutamin és a BCAA-k (a valin, izoleucin, leucin aminosavak) pótlása a fent leírtak alapján segíthet a vázizomzat valamint a vérplazma glutamin szintjét magasan tartani és csökkenti a BCAA-k oxidációját, így az izom katabolizmust. Ezt legegyszerűbben BCAA és glutamin táplálékkiegészítéssel lehet elérni (aminosav készítmények infúziójára kevés olvasónknak van lehetősége).

BCAA és glutamin kiegészítés
A glutamin kiegészítés csökkenti a leucin, a legfontosabb BCAA aminosav oxidációt. Ennek a hátterében a feltevések szerint az a mechanizmus áll, hogy a glutamin oxidáció emeli a NADH szintet (és növeli a NADH/NAD+ arányt), ezáltal gátolja a BCKA dehidrogenázt, ami a kulcs enzim a BCAA-k oxidációjában.

A leucin jelentősége nem merül ki a glutamin pótlásában és az energiaforrásként történő felhasználásban! A leucinnal kapcsolatos kutatások azt mutatták, hogy igen fontos szerepe van a fehérje szintézisben, és ennek az aminosavnak el kell érnie egy minimális koncentrációt a sejtekben, hogy kifejthesse a protein szintézis különböző útvonalaira gyakorolt aktiváló hatását, melyek közül az egyik az mTOR útvonal is. Az mTOR-on kívül a leucin közvetlenül is hat a fehérje szintézisre (az eIF4G /eukaryotic translation initiation factor 4 gamma/ iniciációs faktor aktiválásán keresztül is kifejti hatását).

Az mTOR= Mammalian Target of Rapamycin név jelentése: "a Rapamycin nevű immunszupresszor gyógyszer célpontja". Egy olyan protein, amely fontos szerepet játszik a fehérje szintézis stimulálásában. Érdekesség, hogy a leucin az mTOR fehérjén keresztül az agy megfelelő területének sejtjeire hatva csökkentheti az étvágyat is, legalábbis a Science 2006. május 12. Hypothalamic mTOR Signaling Regulates Food Intake cikke szerint.

Növekedési faktorok (inzulin, IGF-1), a sejt energia állapota és a sejten belüli leucin mennyiség integrált módon irányítja a protein szintézist

Ha abba a hibába esünk, hogy úgy véljük, a leucin viszonylagosan állandó szintje azt jelenti, hogy folyamatosan rendelkezésére áll izomsejtjeink számára az mTOR útvonal aktiválásához elegendő aminosav, akkor tévedésben vagyunk. Az aminosavak hozzáférhetősége állandóan változik. Ez az edzés, fizikai megterhelés előidézte fokozott BCAA/leucin oxidáció esetén azt jelenti, hogy a szervezet egészének leucin igénye megnő, így az nem vehet részt teljes potenciáljával az izomnövekedés elősegítésében.

A glutamin és BCAA (vagy önmagában a leucin) kiegészítés ekkor lép be a játékba. A glutamin kiegészítés segít magasan tartani a vázizomzat és a vérplazma glutamin szintjét, és csökkenteni a BCAA/leucin oxidációt, ezzel együtt természetesen az izom katabolizmusát is.

A BCAA/leucin kiegészítés segít az edzés során üzemanyagként elhasznált elágazó láncú aminosavak pótlásban, és a glutamin, valamint az alanin aminosavak előanyagaként szolgál. Ez azt jelenti, hogy több BCAA/leucin lesz elérhető a szervezet számára, hogy az mTOR-függő és attól független útvonalakon stimulálhassa a fehérje szintézist.

Térjünk ki egy kicsit más irányba! Az AMP-aktivált protein kináz (AMPK) feladata a szervezetben a sejt üzemanyag ellátottságának érzékelése. Ha a sejt tárolt energiája fogyni kezd, akkor aktiválódik az AMPK, ami többek között a zsírsavak oxidációját is fokozza, az izomzat glükóz felvételét megemeli, de az étvágyat is növeli. A kutatók úgy találták, hogy az alfa-liponsav (ALA) alkalmazása állatokban elnyomja a hipotalamikus AMP-aktivált protein kináz (AMPK) aktivitást, így az éhséget is, viszont a vázizomzatban fokozza a glükóz felvételt és zsírsav oxidációt az AMPK aktiválásán keresztül.

A rezisztencia edzés erős stimulálója a fehérje szintézisnek, ám az edzés során a protein szintézis gátolva van. Az AMPK aktivitás növekedése gátló hatást fejt ki az mTOR-ra, így a fehérje szintézis egy útvonalára. Az AMPK aktiválódik az edzés során, így az edzés alatti gátlódása a fehérje szintézisnek legalább részben feltehetőleg az AMPK számlájára írható.

A fentiek alapján elgondolkodtató négy tény:

1) Az inzulin stimulálja a fehérje szintézist.
2) A liponsav ezt a hatást nem váltja ki.
3) A liponsav emelheti az izom AMPK szintjét, ami talán gátolja az mTOR-t.
4) A liponsav leszabályozhatja hosszú távon az inzulin termelődést, utal rá néhány vizsgálat (míg a leucin fokozhatja az inzulin felszabadulást, így ezúton is a fehérje szintézist, az inzulin pedig ekkor is stimulálja a fehérjeszintézist).

A liponsav előnyei az anabolikus környezet vázizomzaton belüli fenntartásában tehát számomra még kérdésesek. Lehet, hogy jobban járunk magában alkalmazva a szénhidrátot és fehérjét, liponsav nélkül? A témával foglalkozó kutatásokat részletesen elemezzük a jövőben.

A tuti recept
A korábbi kutatásokat megerősítve a fentiek alapján kijelenthetjük, hogy az izomzat anabolikus folyamatainak fenntartásában és növelésében a szénhidrát+fehérje turmix mellett fogyasztott BCAA/leucin keverék is segíthet (általában a leucint, főleg nagyobb mennyiségek esetén, nem magában, hanem a két másik BCAA társával együtt fogyasztjuk a jobb kiegyensúlyozottság és hatás érdekében.) A nagyobb leucin fogyasztástól a HMB szervezeten belüli fokozottabb előállítását is, és anti-katabolikus/anabolikus hatásokat egyaránt várhatunk.

Korábbi vizsgálatokban már kiderült, hogy a BCAA, arginin és glutamin aminosav keverék alkalmazása hozzájárulhat a sportolók edzésteljesítményének javulásához az izomzat integritására és a vérképzésre gyakorolt hatásán keresztül, a glutamin pedig a miosztatin szintézist gátolhatja megfelelő körülmények között (a miosztatin izomnövekedés gátló szerepű). A glutamin emellett segíti a szénhidrát visszatöltődését glikogénként.

A liponsav anabolikus környezet megteremtését elősegítő hatása a kutatások fényében némileg megkérdőjeleződött, bár nem valószínű, hogy kis mennyiségben tartós és kedvezőtlen hatást fejthetne ki a fehérje szintézisre.

Ha a fentiek alapján összegezzük az izomzat anabolikus folyamatainak fenntartásáról és fokozásáról szóló ismereteket, az edzés utáni legfontosabb tényező a megfelelő szénhidrát és jó minőségű fehérje pótlása. A természetes fehérjeforrások egy adagja a számunkra különösen fontos aminosavakból, a BCAA-kból (és ezen belül is elsősorban a leucinból), valamint a glutaminból nem biztos, hogy elegendő mennyiséget tartalmaz, ezért edzés után a maximális hatáshoz olyan étrendkiegészítőt érdemes választanunk, amely tartalmazza mindezeket az extra összetevőket is, így például a Cell Max-et, vagy a MyoMax család valamely tagját.

Ezeknek az étrendkiegészítőknek más hasznos anyagok, így például az arginin is nagyobb mennyiségben összetevői. Ha nem szeretnénk komplex terméket vásárolni (például mert éppen nem fogyasztunk kreatint -- bár ennek ciklizálásának értelme kérdéses, sok szakértő szerint a kreatin ugyanúgy dukálna mindig edzés után, mint a többi kimerülő tápanyag), külön is adagolhatjuk az edzés utáni italunkhoz a glutamin és BCAA hatóanyagokat! Emellett megjegyzendő, hogy természetesen ezek az aminok nem feltétlenül csak edzés után alkalmazandók, hanem további mennyiségben akár az egész nap során elosztva is, főleg diéta esetén, vagy igen nagy energia igény/katabolizmus magas veszélye során. T

Ha kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd meg nekünk!

Kapcsolódó cikkek
BCAA aminosav protokollok
Stack modulok
Kőkemény igazság!
Az új táplálékkiegészítő formulák összehasonlítása