Tesztoszteron eMagazin
Superbody 2006, avagy mit is akarok én itt?
Írta: Illés Norbert, lifetime naturál testépítő
2006. október

Illés Norbert képgalériánk

Ez már egy olyan cím a cikkhez, amit valójában soha nem gondoltam volna. Soha nem gondoltam volna, hogy azt kell magyaráznom, miért voltam rossz formában. 2000-ben, 2001-ben és 2005-ben, vagyis az utolsó 3 versenyre, amin részt vettem, becsülettel felkészültem és elértem, amit elértem. 2001-ben úgy tudtam már hozzáállni a dolgokhoz lelkileg, hogy első leszek. Ez nem valósult meg tényszerűen, de az előttem végzett két versenyző közül Erős Ferenc doppingteszten megbukott, Vavika Péterről pedig szintén tudjuk, amit kell.

2005-ben egy visszatérés történt valójában, ami egy igen kemény felkészülést foglalt magában, hűen a naturálsághoz. Sajnos a "véres" felkészülésem sem hozott olyan eredményt, ami kielégítő lett volna a helyezés tekintetében. Ugyanakkor egy olyan formát és letisztult fazont hoztam, amit addig még nem sikerült. A 2001 és 2005 között eltelt esztendők összevisszasága -- kezdve a lelkiállapotaimtól egészen a munkahelyváltásig -- mindenféle rossz reakciót indított el, ami a testépítést illeti. Persze voltak jó időszakok, amikor keményen edzettem és ment minden, mint a karikacsapás.

Superbody 2006, Norbi a jobb szélen

A 2005-ös Superbody után nem sokat gondolkodtam azon, hogy induljak-e, vagy sem 2006-ban. Igaz voltak kételyeim e felől, a bizonytalanság homályába lebegtem. Végül is 2 hónappal a verseny előtt -- sőt inkább, ha jól számolom, még annyi sem volt, mivel szeptember 1-el kezdtem meg a felkészülést -- döntöttem úgy, hogy idén is megpróbálom. Végig olyan gondolat volt bennem, hogy csak lazán, semmi extra. Nyugodtan odaállok és lesz, ami lesz. (Norbi kilenc versenyzőből hetedikként nem került a döntőbe, a 6. egy ponttal előzte meg. -- a szerk.)

Az edzés
Idén is a tavalyi trendnek megfelelően a HST edzésbeosztással készültem. Viszonylag nagy terhelést alkalmaztam kevés ismétlésszámmal. Volt olyan, hogy 3-5 ismétléses felhúzásokat végeztem 200-210 kilóval és hasonlók. 40 kilóval tolódzkodtam 10 ismétléseket és 140-el nyomtam fekve 6-7-eket. Így céloztam meg, hogy az izomtömegem egy szemernyit se csökkenjen. Valójában páran úgy gondolták, hogy erőemelő versenyre készülök. Jót nevettem magamban, mivel tudom, hogy nem vagyok erős, de ezek még egy testépítőt sem néznek ki belőlem? A kardió edzésem változott drámai mértékben. Nem keltem fel hajnalban, hogy kardiózzak és valószínű, hogy már nem is nagyon fogok többet felkelni e célból, esetleg elvétve a felkészülések végén.

Ez mondjuk nagy segítség volt abban, hogy ne legyek állandóan hullafáradt. Néha túl sokat dolgoztam ahhoz, hogy testépítőnek érezzem magam. (Most itt megfogadok valamit: többet nem emlegetem, hogy mennyit dolgozom, mert már engem is idegesít. És biztos, hogy van, aki sokkal többet dolgozik nálam, például a kollegám, a Tibi minimum 60 órát hetente). Szóval a kardió edzést nem reggel éhgyomorra végeztem, hanem napközben és ez ráadásul nem futásból állt. Egy olyan intervallum tréning volt a kardióm, amit súlyzóval végeztem és a következőképpen nézett ki:

- A terhelés, változó volt 40-50 kilós rúddal végeztem a gyakorlatsort.
- Sorozatonként, illetve gyakorlatonként 15 ismétléssel kezdtem a gyakorlatsort, majd ez a 4. körre már 10 alá csökkent. A körök között max 1 percet pihentem. A sor:

Felhúzás - merevlábú felhúzás - evezés - felvétel mellre - lökés - guggolás - felugrás térdemeléssel (súly nélkül) - fekvőtámasz

Ebből 3 kört mindig végre tudtam hajtani, a 4. körre már néha annyiban módosult a dolog, hogy a gyakorlatok száma a következőképpen változott, illetve módosult:

Felvétel mellre földről - felvétel mellre és lökés - guggolás - felugrás térdemeléssel - fekvőtámasz

Mondjuk, ha lenyomtam 5 kört, az már elég halálközeli állapotot hozott. Így ezt csak egyszer tettem meg, mivel nem akartam magam túledzeni. Az utolsó 2 hétben a 4. kör után még gépen futottam 15-20 percet.

A diéta
A diétám már évek óta ugyanaz. Reggel kevés zabpehely tejsavóval, napközben párolt csirkemell nyers zöldséggel, edzés után tejsavó és szőlőcukor. Nagy vonalakban így étkeztem a verseny előtti utolsó 4 hétben. Nem rögtön ezzel kezdtem a diétámat, hanem fokozatosan értem el idáig, ezzel is biztosítva, hogy ne legyen drámai és hirtelen a testsúlycsökkenés.

Én ahhoz a táborhoz tartozom, ha lehet ilyet mondani, aki rengeteg tejsavót fogyaszt. Nálam hetente kb. 2 kiló fogyott az utolsó 3 hétben. Naponta csak 3-4 alkalommal fogyasztok csirke mellett, egyszerűen nem "kívánja a szervezetem", hogy ennél többet megegyek. Így inkább tejsavóból fedezem a maradék fehérjeszükségletem.

Reggel 60 g-ot, edzés után 70 g-ot, edzés előtt 50 g-ot és lefekvés előtt 30 g-ot fogyasztottam. Kiskoromban is azt mondták, hogy inkább tésztás vagyok. Ez most is igaz, jobban szeretem a pizzát, meg a tésztás édességeket, mint a húsokat. :D Verseny után is egy jó pizza mellett "fogyasztottam el" az új MUSCULAR DEVELOPMENT magazint.

További kiegészítőnek alkalmaztam még a MULTI-X-et, ami szerintem csúcs. Edzés után a turmix mellé bedobtam még 4 kapszula CE-EXTREME kreatint. A zsírégetés fokozására reggel 6 kapszula TEA-X csúszott le (reménykedve a megemelt dózis még jobb hatásában) és 200 mg koffein, majd napközben még 200 mg koffein. Edzések előtt 45 perccel további 200 mg koffein és 3 kapszula Alpha Burn. Persze a zsírégető kiegészítők alkalmazása is folyamatosan emelve volt. Az említett adagokat a verseny előtti 3. hétre értem el.

A számomra örök csodának tartott BCAA XPRESS most is csatasorban állt. Főként az utolsó két hétben megadózisban került alkalmazásra. Edzések előtt 30 g, edzések után 15 g és lefekvés előtt 15 grammos adagban. Lefekvés előtt egy csészébe csepegtettem egy kiskanálnyi lenmagolajat, beleraktam 15 g BCAA XPRESS-t és 30 g tejsavót. Ezt kevés vízzel összekevertem és fagyinak lehűtve fogyasztottam el. Ez egy kis jutalom volt a nap végére és minden igényt kielégített. Idén nem alkalmaztam fruktózt lefekvés előtt, mivel nem csökkent a testsúlyom drámai mértékben és reggel ébredés után egyből reggeliztem, mivel ugye nem volt kardió.

Vagyis?
Összegezve elmondhatom, hogy a diétám jó volt, az edzéseim is. Egyedül a késői döntés, azaz az idő volt az ellenségem. Úgy gondolom, még 4-5 hét kellett volna, hogy csúcsformába kerüljek. Így 90 kilóval tudtam volna versenyezni, ami ugye kevesebb lett volna, mint a 94 kg, amivel most mérlegeltem, de a tavalyi 86 kg-nál meg 4 kg-mal több! Biztos vagyok benne egyébként, hogy még a tavalyi formámmal is döntős lehettem volna.

Ígéretemtől eltérően nem indulok idén már több versenyen, pedig bennem van a láz rendesen. Jelen pillanatban úgy állok a kérdéshez, úgy döntöttem, hogy 3-4 évet kihagyok a versenyzésből, de edzeni fogok és 34-35 évesen fogok legközelebb színpadra állni. Igaz, már 35 éves leszek, de úgy gondolom, hogy akkor fogok először készen állni arra, hogy mind fizikailag, mind fejben és lélekben győztes hozzá állással ugorjak neki az akkori Superbody-nak.

Nem bántam meg a felkészülés okozta kellemetlenségeket, hiszen erőmhöz mértem igyekeztem úgy intézni a dolgokat, hogy senki ne vegye észre azt, hogy én versenyre készülök. Most két teljes hetet pihenek, aztán nekiállok, mint állat.

Maga a verseny szerintem jól zajlott a X. Jubileumi Superbody rutinos szervezőinek köszönhetően. És jó érzés volt látni olyan nagyágyúkat élőben mint Vörös Zoli, Lauter Victor, Tóth Dani, Németh Pisti, Lantos János!

"...az idő a legjobb mesterlövész..."

Train hard, train natural! T

Ha kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd meg nekünk!

Kapcsolódó cikkek
Illés Norbert cikkei
A Superbody-n újra (2005)
Pécs-Baranya testépítése