A nagy dózisú 4-androstenedione alkalmazás hipogonád férfiakban növelte a tesztoszteron szintet, a zsírmentes testtömeget és az izomerőt. A vizsgált dózisban az anabolikus hatást valószínűleg a tesztoszteronná történő átalakulás váltotta ki, a megfigyelt változások is a hipogonád emberekben a tesztoszteron pótló terápia során kialakuló változásokkal egyeztek meg. Ezért mielőtt rohanni kezdenétek az első Andro-t áruló boltig, felhívnám a figyelmeteket arra a tényre, hogy normál hormonszintű embereknél csak a fiziológiás hormonértékeket többszörösen meghaladó hormon, vagy hormonhatású szintetikus vegyület idéz elő fokozott proteinszintézist, melynek természetesen nagy egészségügyi kockázata van.
Elsősegély alapvető kérdéskörökben Erőnövelés 2007.
augusztus Írta: Radnai
Tamás
Megpróbáljuk ezt
az útmutató folyamatosan frissen tartani. Az itt hivatkozott egyes korábbi saját
cikkeinkben is lehetnek már ellentmondások az itteni javaslatokhoz képest, mert
fejlődik a tudomány, növekszik a tapasztalat halmazunk és így változik a filozófiánk
is.
Gyors tények
Az
erőt (pontosabban egy-egy mozgásban nyújtott teljesítményt) az idegrendszer vezérlő
működése, az izomtömeg és a mozgás technikai kivitelezésének színvonala határozza
meg.
Az
erőedzés alapvető formája a maximális 1 ismétléses súlyaidhoz közel eső terheléssel
(=nagy intenzitás) végzett alacsony ismétlésszámú (kb. 1-6), nagy pihenőidőkkel
tarkított edzés.
Mi
az erő? Külső erők és mozgás közben fellépő
ellenállások legyőzésének képessége az izomzat aktív erőkifejtése segítségével.
Mi
van az erő, az erőt igénylő teljesítmények hátterében? Alapvető
fontosságú tudni, hogy az erő hátterében két alapvető komponens áll, melyek az
izom keresztmetszete ("izomtömeg"), illetve az idegrendszer. Gyakorlatilag
van egy "szerkezet" és van a vezérlésére szolgáló idegrendszer. Ebből
adódóan nyilvánvalóvá válik, hogy az erő fejlesztésének alapvetően két módja van:
az izom-keresztmetszet növelése és az idegrendszer edzése. E két kiaknázható terület
tréningje a helyzettől függően bizonyos mértékig párhuzamosan folyik.
Természetesen
a genetikailag meghatározott testi jellemzők -- melyek nemigen változtathatók
meg -- úgyis mint az izmok tapadási-eredési pontjai, az ízületek robosztussága,
stb. befolyásolhatja az erőt, a nagy terhek mozgatásának képességét. Az ízületek-ínak
némileg erősíthetők, de viszonylag korlátozott mértékben, mely semmiképpen nem
fogható az izomszövet és az idegrendszer edzhetőségének mértékéhez.
Az
erőt igénylő teljesítményeket nem elhanyagolható módon befolyásolja a technikai
kivitelezés minősége, melyet az idegrendszeri működés kategóriájába is sorolhatunk,
de nem csak oda, mivel ha valaki eleve nincs tisztában a helyes végrehajtási módokkal,
vagy nem szándékozik betartani azokat, akkor az idegrendszeri koordináció színvonala
érdektelenné válik.
Lehet erősödni
izom/súly növekedés nélkül? Igen, az idegrendszer
vezérlő működésének edzésével, a gyakorlatok technikailag kiváló kivitelezésére
való törekvéssel a meglévő izomtömegből többet ki lehet hozni annak növelése nélkül.
Ezért fordulhat elő, hogy két eltérő izomtömegű (súlyú) emberből a kisebb az erősebb;
illetve ez teszi lehetővé, hogy versenysportokban egyazon súlykategóriában maradva
javítható legyen a teljesítmény (most eltekintve attól, hogy a súlykategórián
belül nyilván egy ideig nőhet a testsúly egy versenykarrier során).
Mint
már említettem, a helyes gyakorlat technika elsajátítása alapvető fontosságú mind
az egészség megőrzése érdekében, mind a nagyobb súlyok elérése miatt. Ez egy ismeretanyagbeli
és tudatosságbeli játék. Akkor jó, ha megtanultam, hogy mondjuk a fekvenyomásnál
mi az ideális fogásszélesség és hogy a könyököket a test mellé érdemes behúzni
a nagyobb tricepsz hozzájárulás elérése érdekében. Ez a technikai ismeret. Hogy
ezt állandóan be is tartom, az a tudatosság.
Tényleges
idegrendszeri szinten az erőedzéstől (ami legalapvetőbb formájában nagy súlyokat
feltételez a saját maximumodhoz képest) számtalan specifikus edzéshatás és alkalmazkodás
jelentkezik, amelyekbe nem érdemes túl mélyen belemenni most, de olyasmik értendők
ide, mint az intermuszkuláris koordináció, ami a mozdulatban résztvevő izmok munkájának
jobb összehangolása, illetve az intramuszkuláris koordináció, ami egy izmon belül
a rostok optimális együttműködése. Az izmokban az elektromos vezérlő jelek szintjén
számos pozitív változás áll be. Mindez annak érdekében történik, hogy a test a
meglévő izomrostok, motoros egységek segítségével nagyobb teljesítményt tudjon
leadni a maximális, vagy ahhoz közeli ellenállás legyőzésére.
Lehet
erősödni súlycsökkenés (diéta) során? Az idegrendszer
vezérlő működésének edzésével, a gyakorlatok technikailag jobb kivitelezésével
nem lehetetlen némi erősödés, de nagy súlyokkal mindenképpen kell edzeni és számítani
kell rá, hogy a negatív kalória egyensúly miatt a regeneráció gyengébb, így az
edzésintenzitásra és mennyiségre oda kell figyelni és az eredmények kompromittálódnak
valamilyen szinten. A nagy súlyokkal végzett alapgyakorlatokat mindenképpen először
végezd az edzésen és utána jöhetnek metabolikusabb, nagyobb ismétlésszámot alkalmazó
gyakorlatok!
Szintén nem mindegy az eredmények
tekintetében, hogy ki milyen szinten áll. Egy kezdő szinthez közelebb lévő sportoló
nyilván jobban erősödhet, mint egy haladó.
Mi
a legideálisabb módszer az erő fejlesztésére? Ez
a kérdés egyértelműen csak annak tükrében válaszolható meg, hogy mik a pontos
céljaid, tehát hogy belefér-e izomtömeg növekedés, ami a legtöbb esetben súlynövekedéssel
fog járni (csak akkor nem, ha zsírt adsz le, de ez párhuzamos módon túl optimista
vágy lenne, lásd az Elsősegély:
zsírégetés útmutatónkat).
Kezdőknek
nem kell és nem szabad kifejezett erőedzés jelleggel tréningezni, az erő tekintetében
is igaz rájuk, hogy szinte bármit csinálhatnak, fejlődni fognak. A sima alapozó
edzés tehát kielégítő nekik eleinte.
Edzés
intenzitás: az erőedzés módszerei Az edzés
különböző ellenállásokkal eltérő hatásokat eredményez: a) a metabolikus reakciók
terén, b) az intramuszkuláris koordinációban, c) az intermuszkuláris koordinációban
és biomechanikai változókban. A keletkező mechanikai munka és a metabolikus energia
felhasználás növekszik, ahogy a megemelt súly mértéke csökken.
A
teljes lebomlott protein mennyiség azonban a mechanikai munkának (megemelt tonnák
mennyisége) és a protein katabolizmus tempójának egyaránt függvénye. Az energetikai
hipotézis szerint a protein lebomlás függ a megemelt súlytól: minél nagyobb a
súly, annál nagyobb a protein degradáció rátája. A katabolizált, lebomlott protein
mennyisége ennek a protein degradációs rátának és az ismétlések összes mennyiségének
a függvénye. A lebomlott protein mennyisége akkor a legnagyobb, ha az edzés intenzitása
5-6 RM és 10-12 RM terhelés között van (maximálisan kivitelezhető ismétlések a
szettben).
Amikor a sportoló
maximális súlyt emel meg, akkor a maximális számú motoros egység aktiválódik,
a leggyorsabb motoros egységek is dolgoznak, és a motoros egységek munkája szinkronban
történik. A nehéz súlyzós edzés egyik célja, hogy "megtanítsa" a sportolót
az összes szükséges motoros egység munkába állítására optimális kisülési ráta
mellett, amikor is az ingerlési frekvencia komplett tetanuszt alakít ki minden
izomrostban.
Az elit súlyemelők
széles terhelési skálát alkalmaznak, de a legnagyobb arányban a versenycsúcsuk
70-80%-ával dolgoznak. Ezek az értékek nem másolandók le mechanikusan, hanem átgondolva
alkalmazandók a saját edzésünkben.
Az
erőfejlesztő edzés három módon valósítható meg: (1) Maximálisan
nagy súly emelésével, amely a maximális erőfeszítés módszere (ME)
(2)
Nem maximális súly emelése bukásig, amikor is az izmok az utolsó ismétlések során
kifáradt állapotban érik el a maximális feszülést. Ez a repetíciós erőfeszítés
módszer (RE).
(3) Nem
maximális súly emelése (vagy dobása) az elérhető legnagyobb sebességgel. Ez a
dinamikus erőfeszítés módszere (DE).
Emellett
kiegészítő edzésmódszerként alkalmazásra kerülhet a nem maximális súlyok nem maximális
ismétlésszámú emelése (bukás elkerülése), amely a szubmaximális erőfeszítés módszereként
ismert (SE).
A maximális erőfeszítés
módszere tekinthető felsőbbrendűnek mind az intermuszkuláris, mind az intramuszkuláris
koordináció fejlesztésére: a maximális számú motoros egység aktiválódik az optimális
kisülési frekvenciával. Amikor ezt a módszert használod, akkor a súlyoknak az
edzésmaximumhoz közel kell lenniük. Ha az edzés célja a mozdulat trenírozása,
akkor a szettenkénti ismétlésszám 1-3 között legyen. Azonban amikor a cél az izom
edzése, akkor az ismétlésszám nő. Az ME metódus a legnépszerűbb, alapvető edzésforma,
de persze vannak korlátai (pl. sérülésveszély, kiégés). Emellett kicsi a potenciálja
az izom növelését tekintve. (Attól függ az izomnövelési kapacitás, hogy összesen
hány ismétlést végeztünk az edzésen, vagyis inkább mennyi a teljes izomfeszülési
idő. Igen nagy intenzitás mellett nehéz és nem tanácsos adott ismétlésszám mennyiségnél
többet végezni. -- a szerk.)
A
szubmaximális és repetíciós erőfeszítéses módszerek hasonlóan képesek izomnövekedést
serkenteni. Az izomerő edzésének területén azonban eltérőek a hatásaik, főleg,
ha a maximális erő leadásához szükséges neuromuszkuláris koordináció fejlesztésének
aspektusát nézzük. A szubmaximális módszer (melyben nem érünk el izombukást) nem
hatásos ebben a tekintetben.
A
repetíciós erőfeszítés módszernél a súlyt bukásig kell emelni, mivel az utolsó
ismétlések hasznosak csak, amikor a maximális számú motoros egység dolgozik. A
"fájdalom nélkül nincs fejlődés" mondás jut itt az ember eszébe.
(Zatsiorsky,
1995)
Szakmai körökben
mindenkit egyetértésre lehet bírni abban a tekintetben, hogy az erőedzés ideális
gyakorisága adott izomcsoportokra/mozdulatokra több, mint heti egy, a minimálisan
kétszeri alkalom tipikusnak mondható. Ne feledjük, az erőt igazából mint valamilyen
mozgásban nyújtott teljesítményt mérjük és értékeljük, és ennek a mozgásnak a
meglehetősen sűrű gyakorlása fontos! Itt a mozgás nem csak az eszköz, mint mondjuk
a testépítésnél, hanem maga a cél is. Az edzésgyakoriság optimális fenntartása
tehát mindenképpen cél, emiatt a központi idegrendszer kimerülését menedzselni
kell. A ME módszernél ritka a bukás, az ismétlések általában teljesíthetők (az
izombukás az egyik legnagyobb idegrendszert megsütő faktor).
Prilipin
táblázat Prilipin olimpiai súlyemelő edzésre
alapozva kialakított egy táblázatot, amelyben az értékek megadják, hogy mennyi
edzés optimális a legjobb erő és gyorsaság fejlesztéshez. Például 90%-os intenzitás
mellett 7 ismétlésen túl a rúd sebessége nagyon lelassul és csökken a teljesítmény
leadás. A javasolt értékeknél kevesebb, vagy több ismétlés nem optimális.
AZ
ISMÉTLÉSEK SZÁMA A TERHELÉS SZÁZALÉKOK ALAPJÁN
Százalék
Ismétlések/szett
Optimális
(összesen)
Elfogadható tartomány
55%-
3-6
24
18-30
70%-
3-6
18
12-24
80%-
2-4
15
10-20
90%+
1-2
7
4-10
Egy valós példa egy
amerikai edzőtől a táblázat alkalmazására (a dinamikus erőfeszítés módszerénél):
"Mi
folyamatosan alkalmazzuk az iskolában az edzéshez a Prilipin táblázatot. A táblázat
koncepciója az, hogy mekkora volument érdemes használni az 1 ismétléses maximum
bizonyos százalékainál. Például, ha 80-85%-on dolgozol, ami 5-8 ismétlésnek felelne
meg bukásig, akkor ahelyett, hogy elmennél eddig, 2-4 ismétléses szetteket végezz
olyan robbanékonyan, amennyire csak lehetséges 10-20 összes ismétlés erejéig.
Konkrét példaként: 100 kilóval guggol a sportoló és 4 explozív ismétlést ér el
a szettben, majd egyre kevesebbet, ahogy fárad. A lényeg az, hogy olyan gyorsan
mozgassa a súlyt, amennyire csak lehetséges, hogy a maximális számú gyors izomrostot
munkába vonja. A rövid pihenők kondicionáló hatást is adnak. Nagyon fontos, hogy
az amerikai focisták gyorsan mozgassák a rudat, hogy robbanékonyságra tegyenek
szert. Ha 5-8 ismétléssel bukásig edzenél, azzal ezt nem érnéd el."
A gyakorlati tapasztalataink
egyöntetűen azt mutatják, hogy a HST
edzésrendszer annak ellenére, hogy kifejezetten az izomszövet növelést célozza
meg, minden amatőr sportolónál remek erőfejlődést eredményezett. Ez persze teljesen
természetes, mivel a program teljesítmény alapú, a mechanikai terhelésre helyezi
a hangsúlyt, így egy-egy teljes ciklus mindenképpen maximális súlyok elérésében
kulminálódik. Emellett biztos, hogy az amatőr sportolók számára a világosan lefektetett
elvek -- esetleg az alapprogram egészen pontos követése a leírtak szerint -- olyan
struktúrát, rendszerességet és tudatosságot, célokat biztosít, ami egyébként valószínűleg
hiányozna, de elengedhetetlen a maximális fejlődéshez. Ami nagyon fontos még,
hogy a HST-be kihagyhatatlanul bele vannak építve a terhelés-elvételes és a regenerációt
biztosító (ízületeknek is) edzés szakaszok. Ha tehát követed az előírt program
struktúrát, akkor nem kell már filóznod, hogy mikor mit kell még csinálnod, a
programban minden benne van.
A HST-ről
azért érdemes annyit tudni, hogy lineáris periodizáció jellegű, tehát a maximális
erő a ciklus végén áll rendelkezésre, de utána nem tartjuk fent állandóan, hanem
"visszalépés" után a következő ciklus végére érjük el és lépjük át a
korábbi teljesítményt.
A HST
javasolható nagyon specifikus erő-sport célokkal nem rendelkező amatőr sportolóknak
kiváló kombinált erő- és izomtömeg-fejlesztéshez.
Lyle
McDonald periodizációs módszere is alkalmazható az erő fejlesztésére: 1.
rész, 2.
rész, 3.
rész.
Az egyik domináns amerikai erőemelő
iskola, a Westside Barbell rendszer cikkeit
tanulmányozd azért, hogy meglásd, ők hogyan interpretálják az erőfejlesztés három
módszerét.
Mire
kell odafigyelni? Itt alapvetően arra gondolok,
hogy milyen aspektusok teszik lehetővé a fejlődést és lehetnek gátló hibaforrások,
vagy egészségkárosító rizikófaktorok.
Az
intenzív edzés, erőedzés nagyon központi idegrendszer megterhelő tulajdonságú,
ezért az intenzitás ciklizálása elengedhetetlen. Ennek szükségessége és szintje
függ a sportoló edzésmúltjától is, mert a haladóbbak keményebben munkára tudják
fogni a szervezetüket, ezért ténylegesen intenzívebbek tudnak lenni és jobba kifárasztják
magukat. A lényeg az, hogy a mikrocikluson belül (pl. egy hét) valamikor megfelelő
pihenés és a nagyobb léptékű edzésfázisok között is megfelelő terhelés-elvétel
kell a regenerálódás és a tényleges fitness nyereség (teljesítmény növekedés)
megjelenésének megengedéséhez.
A másik
fontos szempont az ízületek állapota. Nagy hiba lehet, ha az alkalmazott terhelés
növekedése túllépi az ízületek erősödésének tempóját és jelenlegi kapacitását.
Ennek elkerülése miatt is fontos a terhelés-elvételes szakaszok beiktatása és
az ízület regeneráló edzés.
Az erőedzésnél,
mint bármilyen edzésnél, nagyon fontos, hogy ne csak a teljesítmény növelés célját
jelentő mozdulatokban direkt módon részvevő izmokat fejlesszük, mert a testnek
szüksége van a strukturális egyensúlyra az egészséges és hatékony működéshez és
a további fejlődéshez. Például a fekvenyomást, a benne részt vevő izmok edzését
mindenképpen párosítani kell az ellentétes oldalon lévő hátizomzat hasonló szintű
edzésével.
Táplálkozás és kiegészítők Az
erőedzés alapvetően kevesebb kalóriát emészt fel, mint mondjuk a testépítés, mivel
kisebb az edzés sűrűsége (ismétlések/időegység). Az alacsonyabb ismétlésszám és
nagyobb pihenők kisebb zavart okoznak az anyagcserében, így kisebb a kalória vonzat
és a szénhidrát igény.
A testépítés már
elég nagy intenzitású edzés ahhoz, hogy a fehérje
igény tekintetében hasonló legyen az erőedzéshez, így tudhatjuk, hogy a testsúlykilogrammonkénti
2-3 g fehérje naponta megfelelő érték.
A
20-30%-os minimális zsír fogyasztást érdemes betartani, hogy az ízületek ne szenvedjenek
kárt és a hormon termelés is ideális lehessen.
Lényegében
tehát nem látok érdemi különbséget a jó általános sportolói és főleg testépítői
táplálkozás, valamint az erőfejlesztéshez megfelelő evés között. Igazítsd a saját
igényeidhez a kalória bevitelt; a szemét kaják és az energia korlátlan bevitele
nem ajánlott, hacsak nem vagy a legnagyobb versenysúly kategóriában, ahol a tömeged
fenntartása, esetleg növelése esszenciális a teljesítményhez és ez másképp nem
megy. A legtöbb sportban a relatív erő követelmény és előny, így a jó testkompozíció,
a racionális testzsír szint elérése, megtartása értelmes cél.
A
táplálékkiegészítők terén a legspecifikusabb extra hatóanyag az erőfejlesztéshez
és az erő alapú teljesítményhez a kreatin.
Itt igen rövid szériákat használnak a sportolók, az ATP/kreatin-foszfát energia
rendszerre támaszkodnak és mivel a kreatin (bármelyik) ezt közvetlenül támogatja,
ezért igen hasznos. A kreatintól némi vízmegkötés miatt a testsúly az első héten
fel fog menni pár kilót (ez arányos a testmérettel), de önmagában a kreatin ennél
tovább nem tudja fokozni a testsúlyt, csak ha a kalória bevitel is támogatja azt,
így ezzel kontrollálható a súlyfelszedés mértéke.
Ízületi
tápszer mindenképpen jó ötlet nagy súlyokkal dolgozó sportolók számára, még megelőzésként
is. Ajánlom a Joint
Health-et.
Némi extra aminosav támogatás,
mint a BCAA
XPRESS BCAA esszenciális amino-i, vagy a G-BOMB
glutamin segíthet a regenerációban és végső soron a teljesítmény növelésében.
Edzés
előtt nem szokatlan a stimulánsok segítségével elért élénkítés, ami mértékkel
ajánlható. Az olyan termékek, mint az NO-BURST
(mely élénkítőket és sok egyéb teljesítmény-fokozót, például kreatint is tartalmaz),
vagy a Thermo-FX,
Intelligent
Guarana segíthetnek csúcsteljesítményt elérni, főleg, ha nem minden alkalommal
használod őket.
Ezen túl a helyes táplálkozáshoz
szükséges általános, minden sportra jellemző kiegészítés javasolható, lásd Esszenciális
kombók profi módon. T
Ha
kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd
meg nekünk!