A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

Gondolatok a vadászó-gyűjtögető népek táplálkozásának elemzése kapcsán
Régóta foglalkoztatja a tudósokat, vajon hogyan táplálkozhattak emberőseink, mivel ha ezt sikerülne kideríteni, tudnánk milyen étrendhez alkalmazkodott leginkább szervezetünk. Igazságot ebben a kérdésben most sem teszünk, viszont érdemes kitérni egy kutatásra, amely a mai vadászó-gyűjtögető népek étrendjét tekinti a korábbi szokásokra nézve alapnak, és ebből kiindulva áttekinteni mai ismereteinket. Az egészséges emberek számára hivatalosan javasolt tápanyag összetétel 10-15 E% fehérje, 55-60 E% szénhidrát, 25-30 E% zsír (források szerint ebben lehetnek kis eltérések). Ez az elemzés úgy találta, hogy a most még, vagy nemrég létező vadászó-gyűjtögető népek döntő többségénél a becsült tápanyag összetételi arány 19-35 E% fehérje volt, 22-40 E% szénhidrát mellett, a többit jó minőségű zsírok adják és adhatták. Úgy vélték, ennek az összetételnek egészségügyi előnyei is lehettek. Vajon igazuk volt, és érdemes ezt az arányt étkezésünkben megvalósítani?

Van logika az ötletben, ezért mi is foglalkoztunk a témával a lúgosító étrendet ismertető cikkünkben: "a hosszú évek óta fejlesztés alatt álló elmélet (Paleo Diet) szerint a magas C-vitamin, kálium és fehérjebevitel, valamint a gyümölcsök, zöldségek, jó minőségű zsírok fogyasztása jellemezte a korabeli táplálkozást, a gabonák és tejtermékek hiánya mellett, ami akár a testépítők étkezésével is összevethető." Arra is kitértünk itt, hogy ősünk "a számítások szerint nem savasító, hanem kifejezetten lúgosító étrendet folytatott évmilliókon keresztül".

Az emberi evolúció étel piramisa dr. Loren Cordain, a "Paleo Diet" szerzője szerint. A tejtermékek, burgonya és gabonák hiányoznak, a legfontosabbak a húsok, gyümölcsök és zöldségek.

Mivel nem volt hűtő és élelmiszerbolt sem, nem kétséges, hogy elődeink időszakosan egy, vagy több napot tölthettek még a legjobb körülmények között is élelem nélkül. Az átmeneti éhezést alkalmazó módszer is támaszkodik valamelyest erre az elméletre, hiszen egy természetes és korábban gyakori élethelyzetet reprodukál többé-kevésbé. Az átmeneti éhezést alkalmazó módszerhez hozzáfűzhetjük információként, hogy még a középkorban is napi 1-2 étkezés volt általánosan elterjedt egész Európában (ugyanakkor döntően növényi eredetű, friss és kis energiasűrűségű eledel fogyasztása mellett a rokon fajok szükségszerűen egész nap esznek). Még a középkori emberek is kisebbek voltak nálunk, de erőnlétükkel nem lehetett gond, böhöm kardokkal hadonásztak, mások napokat kaszáltak.

Léteznek tehát a régi étrendek és az ezekre épülő mai diéták hasznát alátámasztani látszó, vagy nem cáfoló információk. A kérdés azonban ennél összetettebb. Őseink életmódja sokkal aktívabb volt a miénknél, ami más tápanyag igényekkel járhatott. Annak idején, illetve a mai törzsi társadalmakban a várható élettartam rövidebb lehetett, ezért az az étrend, ami rövid távon sok utód létrehozására és jó fizikai erőnlét elérésére alkalmas volna, nem feltétlenül hatna előnyösen egészségünk kétszer olyan hosszú, vagy még hosszabb ideig tartó megőrzéséhez. A mai gyűjtögető népek sem minden esetben hosszú életükről híresek, és ez korábban még kevésbé lehetett így. Az pedig nem vitás, hogy nem egészségügyi, hanem praktikus okokból tartották a fent ismertetett összetételi arányokat (ez a szervezet valamelyes alkalmazkodásával járhatott), így könnyen elképzelhető, hogy létrehozható egészségesebb étrend!

Annyi bizonyos jelenleg, hogy a bőséges zöldség és gyümölcs fogyasztásnak bizonyítottak az előnyei, és évmilliókra visszamenve a növényi eredetű élelmiszer dominálhatott étrendünkben. Korábban luxus volt energiában szegényebb élelmiszereken élni (ez sok friss növényi eredetű és kevéssé feldolgozott nyersanyagra jellemző), ma ezt megtehetjük, sőt, ha nem vagyunk igen aktívak, akkor kifejezetten javasolt lehet. A mediterrán étrend előnyeit vizsgálva az derült ki, hogy a kutatókat igazolva akár 40 E% körüli étrenden belüli zsírarány sem feltétlenül káros, döntő kérdés a zsiradék minősége. A zsiradékot azonban -- mivel sovány vadhúsokhoz és tengeri halakhoz nem feltétlenül jutunk elegendő mennyiségben -- növényi eredetű olajokkal is bevihetjük, eltérve a vadászó-gyűjtögető népektől.

Általánosságban és a mai tudásunk alapján azt mondhatjuk, hogy az étrend tápanyag aránya lényeges, ám nem az egyedül figyelembe veendő szempont. Ha a ma egészségesnek tartott élelmiszerek dominálnak étrendünkben (olívaolaj, tengeri halak, sovány húsok, zöldségek, gyümölcsök, teljes gabonaszemből készült ételek, sovány tejtermékek) és rendszeresen mozgunk, akkor is részesülhetünk a vadászó-gyűjtögető népek táplálkozásának feltételezett előnyeiből, szélsőségek követése nélkül.

A ma ajánlottnál mérsékelten magasabb fehérjebevitel (a 19 E% nincs messze a 10-15 E%-tól) egészséges embereknek nem valószínű, hogy bármilyen gondot okoz, a problémákat pedig a mindenkinek ajánlott rendszeres orvosi vizsgálatok kiszűrik. Bár napi 3-5 étkezés az, amit a dietetikus szakma általánosan javasol, napi 1-2 étkezéssel is megmaradunk, akár fizikailag aktív élet mellett is. Nem feltétlenül elvetendő ötlet a mai vadászó-gyűjtögető népek és elődeink étrendjéhez közelíteni, ám mivel ez is erősen eltérő volt területenként, környezeti tényezőktől függően, ezért csak nagy vonalakban lehet és érdemes megvalósítani.

Publikálva: "Plant-animal subsistence ratios and macronutrient energy estimations in worldwide hunter-gatherer diets." Am J Clin Nutr. 2000 Mar;71(3):682-92. http://www.ajcn.org/cgi/reprint/71/3/682.pdf

Kutatók: Cordain L, Miller JB, Eaton SB, Mann N, Holt SH, Speth JD

Májvédelem szteroid-kúrák alatt étrendkiegészítéssel
A májenzim értékek emelkedése az orálisan alkalmazható anabolikus szteroidok döntő többségének hepatotoxicitásával magyarázható (a tesztoszteronra és más injekcióban alkalmazott szteroidokra kevésbé jellemző e máj-mérgező tulajdonság), gyakori a cholestasis, azaz epepangás is. A hepatotoxicitás egy erősen kérdéses téma: létezik olyan kutatás (erről laborértékekkel foglalkozó cikkünkben írtunk), mely szerint a súlyzós edzés anabolikus szteroidot nem szedő testépítőkben is AST, ALT, CK emelkedéshez vezetett, míg a GGT szintje nem nőtt sem náluk, sem a szteroidot szedő versenyzők csoportjában! Ettől függetlenül sok esetben beszélhetünk szteroidot használó sportolók és átlagemberek májkárosodásáról, amit a szem ínhártyájának (sclera) sárgás elszíneződése is jelezhet. Ez a máj működési zavarára utalhat, magasabb bilirubin koncentrációnál a bőr is besárgul, icterus jön létre.

A máj a szervezet anyagcseréjében fontos szerepet tölt be: glikogénként raktározza a szénhidrátot, majd szükség esetén leadja azt, ami a vércukorszint szabályozásában lényeges. A fehérje szintézisben és lebontásban is nélkülözhetetlen, és ideális esetben hatástalanítja a testünkbe jutó, vagy abban keletkező mérgező anyagokat is. Regenerációs képessége óriási, ezért igen nehéz tönkretenni.

	A Liver Aid kifejezetten májvédő célú formula szilimarinnal

A toxikus anyagok gyakran szabadgyök-reakciókon keresztül károsítják a májsejteket, érthető tehát, hogy az antioxidáns vegyületek (szilimarin, liponsav, E-vitamin, stb.) sok esetben védelmet nyújthatnak ezen hatások ellen. Májbetegségek kezelésére az orvosok S-adenosyl-methionint, szilimarint, liponsavat, arginint, ornitint, metionint, E-vitamint használnak gyakran, de a májvédő anyagok között igen sok más, étrendkiegészítőként is kapható anyag megtalálható. Természetes, hogy a gyógyszereket használó, azokkal visszaélő testépítők törekednek májuk egészségének megóvására (András valamiért túl optimistán fogalmaz itt szerintem -- a szerk.), akár étrendkiegészítők használatával is, különösen, ha szájon át szedhető (tablettás) szteroid készítményeket alkalmaznak. Egy kutatás azt vizsgálta, mennyire hatásos ez a védekezési taktika anabolikus androgén szteroidokat használó embereknél.

A vizsgálat során 320 sportolót figyeltek meg, 160 AAS-használót és 160 szteroidok nélkül edző embert. A 160 kokszoló emberből 44 használt egy májvédő anyagokat tartalmazó kiegészítőt is (A csoport), míg 116 ember csak AAS-okat alkalmazott (B csoport). A 160 (momentán legalábbis) naturál sportoló alkotta a kontroll csoportot (C csoport). Minden atléta májenzim értékeit mérték, a tanulmány kezdetekor és 8 hét elteltével kielemezték a kapott adatokat. A kutatás kezdete előtt minden csoport normál enzimértékeket mutatott, a kreatin-kináz kivételével (CK, ez az edzés következménye volt). A 8 hetes időszak után a CK értéke az A csoportban kicsit mérséklődött, míg a B és C csoportban nem változott, a gammaGT szintek pedig normálisak maradtak. Az A és C csoportnál nem volt jelentős enzimérték emelkedés, míg a B csoportban minden érték a normál szint fölé emelkedett.

Az enzimértékek a kiegészítést nem alkalmazó csoportban nőttek a legnagyobb mértékben

Következtetés: A főleg foszfatidilkolint, E-vitamint és B-vitaminokat tartalmazó keverék segített enyhíteni az anabolikus androgén szteroidok májkárosító hatását. A komplex keverék ezen tulajdonsága további vizsgálatokat igényel, de ha további adatok is megerősítik, a tűcsere-programhoz hasonlóan a káros anyagokkal való visszaélés bizonyos ártalmait megelőző kezelésként szteroidokat illegálisan használó személyek számára is hasznos lehet (szakember által előírva). Alkalmazási lehetőség még egyes AAS-okkal "jogosan" kezelt beteg emberek életének megkönnyítése is.

Publikálva: "Multivitamins and phospholipids complex protects the hepatic cells from androgenic-anabolic-steroids-induced toxicity." Clin Toxicol (Phila). 2007 Aug 30;:1-10

Kutatók: Pagonis TA, Koukoulis GN, Hadjichristodoulou CS, Toli PN, Angelopoulos NV

A miosztatin gátlásról még egyszer: az anabolikus androgén szteroidok hatásai az aktív miosztatin szintjére patkányokban
A miosztatin fehérjét rendszeres olvasóinknak bizonyosan nem kell bemutatnom, közismert korlátozója az izomnövekedésnek, szemben az anabolikus androgén szteroidokkal, melyek pozitívan hatnak erre. A miosztatin-gátlás sok élsportoló és testépítő álma -- ez a korábban ismertetett kutatások szerint rövidesen legálisan, vagy illegálisan könnyen megvalósítható lesz. Hogy kiderítsék a miosztatin és AAS-ok közötti kölcsönhatásokat, megvizsgálták az AAS-ok, konkrétan a tesztoszteron hormon miosztatin kifejeződésére kifejtett hatását patkányok androgén-függő levator ani izmában.

A kísérlet során 4 hetes (pubertás előtti) hím Wistar patkányok egy csoportját kasztrálták, egy másik csoportot kasztrálást követően további 4 héten át tesztoszteronnal kezeltek, majd mindkét csoportból 8 hetesen távolították el a levator ani izmokat. Kontroll csoporttokként 4 hetes és 8 hetes (pubertás utáni) normál állatok szolgáltak. A mérések szerint a kasztrálás szignifikánsan csökkentette, míg a hormonkezelés normalizálta a levator ani izom súlyát.

A tesztoszteron hiány (kasztráció) gátolta a levator ani izom növekedését fiatal hím patkányokban, felnőtt állatokban pedig vázizom sorvadást, atrófiát eredményezett, azonban ez visszafordítható volt tesztoszteron kiegészítéssel -- ennek a hátterét azonban idáig nem ismerték kellően. Ami érdekes, az az a tény, hogy kasztráció után az aktív miosztatin fehérje (és a miosztatin propeptid, "előfehérje") szignifikáns felül-szabályozása volt megfigyelhető, míg az ezt követő tesztoszteron kezelés normál értékekig csökkentette a miosztatin fehérje szintjeit, mind fiatal, mind felnőtt állatokban.

Az anabolikus androgén szteroidok tehát erőteljes negatív hatással vannak a miosztatin kifejeződésére, ami kulcsfaktor lehet az androgén-függő vázizmok tömegének szabályozásában. Érdekes az is, amit korábbi adatokból sejthetünk: a miosztatin is befolyásolhatja az androgén vegyületek által kifejtett hatásokat.

A kutatásra hivatkozva elmondhatjuk, hogy elvileg ezen az úton is létrejöhet a mai sportolók bizonyos mértékű miosztatin gátlása, és kérdéses, milyen mértékű plusz előnye lehet egy blokkoló anyaggal elért közvetlen miosztatin-gátlásnak. Amit még érdemes megjegyezni: a kutatást magyar szerzők jegyzik, rövidebb ismertetők magyar nyelven is olvashatóak.

Publikálva: "Androgens negatively regulate myostatin expression in an androgen-dependent skeletal muscle." Biochem Biophys Res Commun. 2007 Sep 14;361(1):237-42.

Kutatók: Luca Mendler, Zsuzsanna Baka, Andrea Kovács-Simon, László Dux T