A tarkón guggolás halála?
Írta: Jason Ferruggia (web)
2009. október

Sok kérdést kaptam mostanában azzal kapcsolatban, hogy Mike Boyle (részben marketing célból az új DVD csomagja kapcsán) erősen azt terjeszti, hogy a tarkón guggolás halott dolog ma már, el kell felejteni. Már említettem, hogy nem értek egyet mindennel, amit Mike mond, sem Alwyn Cosgrove-val, sem Chad Waterbury-vel. De ők mind okos emberek, akik tudják, hogy mi a fa$&t beszélnek és ezért sok mindent tanulok tőlük. Támogatom, amit Mike mond a bemelegítésről, rehabilitációról és a sérülésmentes edzésről. De soha nem fogok kidobni valamit az edzésből, amiről tudom, hogy működik, csak azért mert egyvalaki azt mondta. Szóval itt a véleményem a Mike-féle "halott a tarkón guggolás" állításról:

Lószart. Éljen sokáig a guggolás!

Ez egy remek gyakorlat, ami messze van a kihalástól. Mind tudjuk, hogy a guggolásban a nem a láb ereje a limitáló tényező. (Ez azért nem egy fekete-fehér dolog: sok függ attól, hogy milyen fajtájú guggolásról beszélünk még a tarkón guggoláson belül is, tehát mennyire függőleges a felsőtest, illetve milyen ismétlésszámmal dolgozunk, valamint hol húzzuk meg a kivitelezési minőség határát. Mert azt láthatjuk, hogy a láb igenis előbb fáradhat és előredőléssel tehermentesítjük azt, majd kvázi egy kis jóreggelt gyakorlattal segítjük át magunkat a holtponton, tehát az erősebb hátsó mozgáslánc segítségével — a szerk.) Aki valaha is végzett lábtolást gépen, az bizonyítva érezheti ezt. A korlátozó tényezők az alsóhát, has, ferde hasizom, stb. Az egész törzs régi elszáll, mielőtt a lábak.

Szóval ez azt jelentené, hogy ki kell dobni a guggolást és az embereket csak guggolás kiollózott állásban és fellépés gyakorlatokkal lehet terhelni? Persze hogy nem! Semmi nem veri edzés-gazdaságosságban a tarkón guggolást. Semelyik másik láb gyakorlat nem adja azt, amit a guggolás tud.

Mi a helyzet azzal, hogy a guggolás nem tudja maximálisan megdolgozni a lábakat? Nem érvényes az állítás szerintem. A guggolás úgy terheli a lábakat, hogy közben a teljes hasizomzat/alsóhát területet is edzi egyidejűleg. Ez való világra termett, funkcionális erőt ad. Nem kapsz hasonló hatást egylábas guggolásoktól és kitörésektől. Emellett a legtöbb egylábas gyakorlat veszélyes, ha alacsony ismétlésszámra mész — sokkal nagyobb stressz kerül a térdekre, mint a kétlábas tarkón guggolás esetében. És egy "mindent bele" nehéz 3 ismétléses kitörés csípőhajlító szakadást tartogat számodra. A fellépés gyakorlatban is egy nehéz dupla ismétlés szett rizikósnak tűnik. Így tehát oda is lenne a központi idegrendszer stimulálása és a maximális erőedzés [ha erre a két gyakorlatra hagyatkoznánk csak].

A tarkón guggolás remek nyereségeket visz át a futási sebességre és ugrási képességekre, amit milliószor megtapasztalhattunk már. A törzset szinte jobban edzi, mint bármi más; kemény gerinc terhelést biztosít; és tetőtől-talpig növeli az általános erőt. A fellépés nem ér ennek nyomába. Ez persze nem azt jelenti, hogy nincs helye az egylábas gyakorlatoknak, de ezeket könnyen be lehet dobni a programba a kétlábas guggolás után. Szóval ezek kiegészítői a guggolásnak és nem helyettesítői! Sok edző azzal érvel, hogy a valós sport mozgásokban egylábbal kell kifejteni az erőt, stb. Ez vitathatatlan, de nem tudom, hogy pár széria kitörés a maximális erőfeszítéses guggolás után mennyit ér. Én is használok még egylábas mozdulatokat, de érvelhetnék úgy is, hogy guggolj kétlábbal és menj haza, az is elég lesz! Ha emellett futsz, ugrasz és agilitási edzést is végzel a héten, akkor nem sok minden más kell a konditeremben. És nem csak találgatok a témában itt, mert már edzettem így embereket.

Még egy dolog, amit figyelembe kell venni, ha edzel sportolókat: sokakat fogják tesztelni a tarkón guggolásban, úgyhogy jól kell tudni végezni.

És legvégül egy kritikus fontossággal bíró szempont az, hogy a kétlábas tarkón guggolás olyan tréning atmoszférát és attitűdöt teremt, amely soha, de soha nem lesz leutánozható egylábas gyakorlatokkal! Képzeld el, hogy az embereid tudják, hogy minden szerda maximális erőfeszítéses alsótest nap és így kiáltanak fel: "Héjj, ma 5 ismétléses maximum lesz kitörésből! Már alig várom!"

Ennél rosszabbat nem tudok elképzelni! A srácok imádnak guggolni. A legtöbb ember, akit én edzettem, él-hal a guggolásért. Mert ez egy hatalmas, tökös, szórakoztató gyakorlat, amiben fel tudod pakolni maximálisan a súlyokat, feltüzeled magad és szagolod az ammóniát és egyszerűen bepöröghetsz mint egy dervis. Amikor a srácok nehéz súllyal guggolhatnak, akkor az vérpezsdítő nekik. És ha a szezonon kívül így edzenek, akkor keményebbé válnak és egy tökös "Fuck you!" attitűddel térnek vissza a sportjukba, amitől aztán tényezővé válnak a pályán. Kitörésektől ez nem fog megtörténni!

A szerk.: Természetesen egy adott alany számára nem biztos, hogy minden gyakorlat (éppen) megfelel a testfelépítése, kurrens állapota (FMS) és specifikus céljai alapján! T

Ha kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd meg nekünk!