A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

Vesekárosodás és kreatin: magyarázatok a korábbi esetekre?
A kreatin vélt vagy valós vesekárosító hatásáról lassan évtizedek óta cikkeznek a szakemberek és szenzációhajhász újságírók egyaránt. Az első komolyabb cikk a témáról 1998-ban a The Lancetben jelent meg, a bulvárújságírás pedig hamar felkapta. Az azóta eltelt évek során kiderült, hogy a kreatin szedése egészséges felnőtt emberekben hosszabb távon sem okoz napi 5 g-os adagolás mellett különösebb laboreltéréseket, különösen nem romlást a máj- vagy vese paraméterekben, akár 21 hónapos szedés után sem, amit a szakirodalom áttekintése is igazolt.

A biztonságosságot támasztotta alá ismét egy 2008-ban publikált vizsgálat is. A randomizált, kétszeresen-vak, placebó kontrollált tanulmány során a 18 alanyt véletlenszerűen osztottak be vagy a kreatin (körülbelül 10 g kreatin/nap 3 hónapig), vagy a placebo (dextróz) csoportba. A fenntartó adagnál jóval nagyobb dózisú 3 hónapos kreatin kiegészítés itt sem idézett elő károsodást, kóros működésváltozást a vesében egészséges férfiaknál. A kreatinbevitel máj- vagy vesekárosító hatása tehát ma nem kellően alátámasztott, de látens, vagy figyelembe nem vett ismert vesebetegségek esetén ez a probléma is felszínre kerülhet. Szerencsére a feltevéseket idáig sohasem igazolták vizsgálatok, bár meg kell említeni, hogy néhány esettanulmány korábban több más tényező mellett a kreatin használatával is összefüggésbe hozott veseproblémákat. Az irodalmi adatokon, elsősorban esetismertetéseken alapuló kétségeimre a témát ismertetve mindig utaltam. A fontosabb esettanulmányok főbb adatait jó 3 évvel ezelőtt az Essentials of Creatine in Sports and Health című könyvben már kimerítően összefoglalták, az új adatok felmerülése most indokolttá teszi, hogy magyarázatokat keresve leporoljuk a korábbi elemzéseket!

Mint arról nemrégiben beszámoltunk, kutatók összefüggést találtak a fokális szegmentális glomerulosclerosis (FSGS) és a testépítők életével gyakran együtt járó tényezők, így az anabolikus-androgén szteroidhasználat között. A kutatók feltételezik, hogy a másodlagos fokális szegmentális glomerulosclerosis a nagyobb sovány tömeghez történő glomeruláris adaptáció és az anabolikus-androgén szteroidok direkt nefrotoxikus hatásának következtében is kialakulhat. A magas fehérjetartalmú étrend, valamint az edzés kiváltotta vérnyomásemelkedés szintén belejátszhat a kóros folyamatba. Feltételezik azt is, hogy a testépítők körében a nagyobb izomtömegből adódóan szokásosan emelkedett szérum kreatinin-szint következtében ez a komplikáció jóval valós gyakorisága alatt kerülhet felismerésre. Megemlítendő, hogy dizájner szteroid (Superdrol) alkalmazásával összefüggésbe hozható IgA nephropathia kialakulásáról már szintén írtunk. Ez a betegség, akár csak az FSGS, szintén nem ritkán végstádiumú vesebetegség kialakulásához vezethet!

Ha az alábbi ábrát áttekintjuk, láthatjuk, hogy a korábban leírt kreatin-alkalmazással egyidejű vagy azt követően létrejövő vesekárosodások egy része elvileg besorolható az öröklött, egyéb módon szerzett, vagy elméletileg akár szteroidok alkalmazásával összefüggésben is kialakuló vesekárosodások körébe!

Az 1-es hivatkozásban tárgyalt FSGS esetről nincs elegendő információm de a szteroidokat vagy más kockázati tényezőket itt és több más esetnél sem zárnám ki. Az Essentials of Creatine in Sports and Health könyv szerzői a táblázatban hivatkozott esetek egy részét pontos adagolások és időtartalmak ismertetése nélküli komolytalan leírásoknak tekintik, több helyen szteroidhasználat gyanújával! Ennek a friss adatok fényében volna értelme, magyarázat lehetne. A 111-es eset a fokális intersticiális nefritisz-szel számomra kérdéses besorolású, a veseelégtelenségről pedig majd később ejtek szót.

A 195-ös hivatkozás viszont FSGS-t ír le egy tetanus diphteria oltáson átesett, oltás helyén fájdalmat tapasztaló, hányástól, hasmenéstől, étvágytalanságtól szenvedő 20 éves afroamerikai fiatalembernél. Hoppá! A rovat egy korábbi anyagából idézve: "Az FSGS (szintén a medicaltribune cikke szerint) négyszer gyakoribb és agresszívebb lefolyású afroamerikaiaknál, mint a kaukázusi vagy ázsiai népcsoportba tartozó betegeknél. Az FSGS-re jellemző szövettani kép különböző betegségekhez és szerabúzusokhoz, így például heroinalkalmazáshoz társuló vesekárosodáshoz vagy elhízáshoz kapcsolódóan is kialakulhat."

Még szebb, hogy az ismertetőkben a fentiekhez hasonló oltásmellékhatásokról számolnak be a vese érintettségét leszámítva! Nem vagyok orvos, hogy ezt kiértékeljem, de számomra nem meggyőző, hogy a 7 hetes napi 2 g-os kreatin-foszfát alkalmazás volt a ludas.

Kutatók: Haghighi M, Taylor We

Publikálva: "Effects of oral creatine on renal function" Med Sci Sport Exerc 2003; 35:S314.

A veseelégtelenség (acute renal failure) oka testépítőknél és rokon sportágak űzőinél ezer dolog lehet (az izomszétesés mint ok sok esetben egyértelmű kreatinfogyasztók körében is), a korábbi szteroidhasználat sem kizárható. Az öröklött FSGS és egyéb kórokok szintén előfordulhatnak ilyen viszonylag kevés eseténél. Az is igazolt plusz lehetséges okként — bár erre már én sem szoktam kitérni — hogy a szimpatikus rendszer aktiválásának hatására, az inaktív, munkát nem végző izomzat és a hasi zsigerek erei szűkülnek, ami a vese és a belek helyi rossz vérellátottságát idézheti elő. Ez extrém esetben májfunkció károsodással és nekrózis kialakulásával járhat — nem elsősorban súlyzós edzésnél, de a testépítők is gyakran végeznek aerob edzéseket, valamint egyéb ok is előfordulhat. Nem megbízható forrásból származó kreatin készítményeknél a szennyeződések (kreatinin, diciandamid, dihidrotrianzin), potenciális káros hatását is figyelembe érdemes venni.

A 196-os hivatkozás az, ami még érdekes lehetne számunkra, ez medullaris szivacsvese fennállása mellett számolt be veseproblémákról. Ez a betegség "a vese velőállományának veleszületett, cysticus (tömlős) megbetegedése.. A tömlőkben pangó vizelet hajlamosít húgyúti fertőzések, vesekövek és véres vizelet kialakulásásra." Na, itt pont ez történt. Nem biztos, hogy jól értelmezem ezeket az információkat, a vese nehéz terület és ez a szakmámon kívül esik, de jelen eset a fel nem ismert vesebetegségre szedett kiegészítő mintapéldájának látszik első ránézésre. Nem tipikus.

Kutatók: Jones, Eric C

Publikálva: "Creatine, nephrolithiasis, and medullary sponge kidney." Med Sci Sport Exerc 2004; 36:S330.

Következtetés: Áttekintve a rendelkezésre álló régi és friss adatokat ugyanarra a következtetésre juthatunk, mint annak idején az Essentials of Creatine in Sports and Health című könyv szerzői: jelenleg nem tekinthetjük igazoltnak a kreatin egészséges embereknél történő normál alkalmazása és a vese- vagy májkárosodás közötti feltételezett összefüggéseket. Az óvatosság természetesen indokolt és mindig is az marad, fontosak tehát a rendszeres orvosi vizsgálatok és a túlzások elkerülése: például napi 30-80-200 g kreatin elfogyasztása, magunk választotta gyógyszerek felelőtlen használata, folyadékfogyasztás megszorítása, stb. A kreatin-vese kérdéskör a fent tárgyaltnál összetettebb, így később is szót ejtünk majd erről, ám annyit bátran kijelenthetünk, hogy a rendelkezésre álló adatok megnyugtatóak!

Célirányos akupunktúra az élsportban: placebo vagy dopping?
A kiegészítő és alternatív gyógyászat — melyek közé a nyugati orvoslás az akupunktúrát is sorolja — hatékonyságát sokszor és sokan megkérdőjelezik. Korábban beszámoltunk egy izgalmas kutatásról, melyben rövid időtartalmú elektroakupunktúrás kezelés hatását vizsgálták a gén expresszióra egér vázizomzatban. Az eredmények valószínűsítették, hogy az elektroakupunktúra sejtosztódást válthat ki a vázizomzatban, hosszú távú (1 hetes, illetve 1 hónapos) kezelést követően pedig az izomzat növekedését gátló miosztatint kódoló gén expressziója gátlódott. Ez már önmagában ígéretessé tehetné az akupunktúra alkalmazásának további vizsgálatát sportolók számára is.

Az akupunktúrás kezelésekről a sport terén elismert olyan szakemberek is pozitívan nyilatkoznak mint Charles Poliquin vagy Dr. John Berardi — hogy csak a nálunk megjelent cikkekre hivatkozzak. A teljesítményfokozás közvetlen vagy közvetett elősegítése akupunktúra alkalmazásával tehát nem egy a valóságtól teljesen elrugaszkodott ötlet — erre utal az a még csak online verzióban olvasható esettanulmány is, amely egy élsportoló pályájának áttekintése mellett teszi fel a kérdést: a placebo vagy a dopping kategóriába soroljuk ezt az ősi ázsiai módszert?

A modern pentatlon öt sportágból (lovaglásból, vívásból, lövészetből, úszásból és terepfutásból) áll össze. A sportágak közötti viszonylag gyors váltás speciális igénybevételt jelent a szervezet, különösen az idegrendszer számára. A kutatók egy modern pentatlon atléta rendszeres akupont stimulációjának támogató hatását figyelték meg a sportoló több éven át követett sportteljesítményére. Az akupont stimuláció a sportoló 20 éves korába kezdődött el. Sportteljesítményt gátló tényezőként jelentkezett a sportoló által elmondottak alapján a rendszeres és komoly gyomortáji fájdalom, a térd gyengesége futás közben, a csukló érzékenysége és a domináns kar fáradtsága vívás közben, az izgatottság és a domináns kar remegése lövészetben, a váll izmainak merevsége az úszás során. A problémák megoldásához a tünetek és a diagnosztikus módszerként felhasznált termográfiával, azaz hőkép készítésével (distant computed scanning thermography; eszköz Agema Thermovision 870) megerősített problémák alapján választották ki a stimulálandó pontokat.

A stimulálást nyomással és 5-30 perces kis energiaszintű mikrohullámú akupunktúrás kezeléssel végezték. Ennek a módszernek az általános fájdalomcsökkentő eredményeiről, illetve hasonló módszerek sebek, sérülések gyógyulásának, illetve csontok törésének összeforradásának elősegítésére történő alkalmazásáról a Magyar Tudományos Akadémia lapjában olvashatunk bővebben; angolul pedig itt, alapvetően tehát ez egy elfogadottabb módszernek tekinthető. Az akupunktúrás kezelések megkezdése után röviddel a sportoló 3000 m-es terepfutás időeredménye 10 percről lecsökkent 9 perc 25 másodpercre a tünetei enyhülésének köszönhetően. A korlátozó tényezők kiiktatása (értelemszerűen hatásában az egyéb tényezőkhöz, így az edzéstervhez, étrendhez adódva) indirekt ergogén hatásként nyilvánult meg minden téren. Visszavonulásáig a sportoló folyamatosan javuló teljesítményt mutatott, amit helyezéseinek javulása az évekre vetítve is jól illusztrál (olimpiai játékokat és egyéb nemzetközi versenyeket beleértve). A vízszintes tengely az éveket mutatja gyakorlatilag a kezelés kezdetétől kezdve, a függőleges a helyezés:

Az edzés is eredményezhette a rögzített fejlődést, a pszichológiai faktorok sem zárhatóak ki, de a gyors időeredmény-javulás, amelyhez hasonlót már más vizsgálatokban is kimutattak valószínűsítheti, hogy más is áll a háttérben. Az akupunktúrás kezelések a publikáció hivatkozásokkal alátámasztott adatai alapján is 30-50%-ban placebo hatásnak betudhatóak, de erre az élsportolók különösen érzékenyek, mivel a teljesítmány fő gátja sokszor már nem élettani, hanem pszichológiai. Gondoljunk csak a tragikus sorsú Kolonics György nanoantennás csodatévő tapaszára, ami elméletileg placeboként és akár helyi stimulálóként is hathatna! A placebo és még inkább az akupunktúra hatása a publikáció szerint gyógyszerekével (pl.: koffein, anabolikus szteroidok, fájdalomcsillapítók) ténylegesen, igazoltan összemérhető.

A kiegészítő és alternatív gyógyászat tehát a dopping kategóriájába besorolható volna (a hitre ható szerekkel együtt). Előfordulhatna ez akár azért is, mivel az eletroakupunktúra a saját, azaz endogén opiát termelést is stimulálni képes kutatások szerint (1 | 2). (Bonyolítja a kérdést, hogy a placebo alkalmazás is hathat valamelyest erre.) Az akupunktúra mint módszer a kutatók szerint az "olimpiai eszmével" nem ellentétes, tehát nem dopping, az eredmények pedig indokolttá teszi az alaposabb kutatásokat.

Következtetés: Az akupunktúra népszerű és ma már viszonylag könnyen elérhető módszer hazánkban is. Hatásmechanizmusa és alkalmazási lehetőségei a sport terén vitatottak, megítélése további kutatásokat igényel. Annyi azonban már ma is bizonyos, hogy hatásmechanizmusától függetlenül profitálhatunk ebből a hagyományos orvoslás eszközeivel együtt alkalmazva. Neves szakemberek véleménye és egyre több orvosi publikáció szól mellette, alkalmazása alacsony kockázatú, ezért (véleményem szerint) szükség esetén bátran támaszkodhatunk rá teljesítményünk fokozása, egészségünk, életminőségünk javítása érdekében.

Kutatók: Taras I. Usichenko, Vasyl Gizhko, Michael Wendt

Publikálva: "Goal-directed Acupuncture in Sports-Placebo or Doping?" eCAM, online megjelenés December 9, 2009, Page 1 of 5 T