Gyöngyszemek Gray Cook-tól
Írta: Patrick Ward (web)
2010. április

Nemrég a Perform Better szemináriumán vettem részt itt Phoenix, Arizonában. Minden előadó remek volt és a szakmánk legjobbjait láthattam, közöttük:

• Mike Boyle
  
• Alwyn Cosgrove
• Todd Durkin
• Gray Cook

Gray Cook igazi csemege volt. Számtalanszor láttam már előadni, de ez volt az első alkalom, hogy utána személyesen beszélgetni is tudtam vele. Olyan témákról volt szó mint a légzésminták, korrektív gyakorlatok, feszültségpontok tűvel való kezelése és a manuál terápia. Úgy gondoltam, hogy megosztok veletek néhány gyöngyszemet:

• Egy izom túlzott feszessége (merevsége) egy másik izomcsoport instabilitását takarja.

• A tartósság és a teljesítmény nem ugyanazon a módon mérhető, mérendő! Lásd FMS
  
  
• Pusztán a hajlékonyság értékelése mint rizikófaktor nem kielégítő, mert a flexibilitás nem mozgás orientált, és csak az következik ebből, hogy arról beszélünk, hogyan lazítsunk (a feszes izom nyújtása), de az igazi probléma nem kerül megszüntetésre (miért is feszes az adott izom eleve?) Más faktorokat is figyelembe kell vennünk: mozgásminták, idegrendszer, izompólyák, stb.
  
  
• Ha egy láncban nem a leggyengébb szemen dolgozunk, akkor nem fogjuk tudni jobbá tenni az egész láncot.
  
  
• Ha nem tudsz megfelelő elemelést vagy egylábas elemelést végrehajtani, akkor nincs helye még a kettlebell lendítéseknek a repertoárodban.
  
  
• Amint valaki képes tökéletes szegmentális gördülésre, azonnal menjen négykézlábas és aztán féltérdelő pozíciókba és kezdjék el "uralni" ezeket a pozíciókat is. Semmi értelme több időt pocsékolni további gördülésekre.
  
  
• Ha valakinek gondja van a gördülésekkel, amely gyenge nyakigerinc mobilitásból látszik eredni, akkor jó ötlet megvizsgáltatni a szemüket.
  
  
• Az agy 2%-át teszi ki a testsúlyunknak, de 20%-át a teljes energia fogyasztásunknak.
  
  
• A korrektív gyakorlatokat propriocepció-gazdag környezetben kell végrehajtani és kihívást teremteni az alany számára, hogy felfedezze a helyes utat. (Ez egy fontos koncepció volt számomra, amit jó volt élőben látni, mivel megszállottja vagyok a helyes kivitelezési technikának, és Gray nagyon specifikus volt azzal kapcsolatban, hogy az alanyt tökéletes pozícióba kell állítani és utána kihívást biztosítani számukra, hogy ezeket a pozíciókat megtartsák. Abban a másodpercben, hogy romlott a minőség, Gray megállította őket, ismét felvetették a pozíciót és utána engedte csak, hogy újra megpróbálják uralni a pozíciót.)
  
  
• A transverse abdominus (haránt hasizom) valamilyen szinten mindig aktív, függetlenül attól, hogy mozgunk-e éppen vagy sem. Azok, akik rossz transverse abdominus aktivációs mintával rendelkeznek, "magas-küszöb stratégiát" használnak a stabilitás létrehozására, vagyis nagyobb mértékben feszítik a törzsizomzat "külső héját", mivel a belső egység nem végzi a dolgát rendesen (transverse abdominus, rekeszizom, multifidus lumborum, medencefenék izmai).

	A belső egység: A) Haránt hasizom B) Rekeszizom C) Sokbahasadt izom D) Medencefenék izmok

• Az egyik legjobb mód a transverse abdominus és a belső egység hatékonyságának fejlesztésére a rekeszizom légzés megtanulása.
  
  
• Ha egy gyakorlat során valaki a magas-küszöb stratégiára és mellkasi légzésre vált, akkor állítsuk meg a gyakorlatot és lépjünk vissza olyan változatra, amely során megmarad a helyes rekeszizom légzés. (Egyébként McGill azt javasolja, hogy tanuljuk meg uralni a törzsünket akkor is, amikor fáradtak és légszomjasak vagyunk, ezért más gyakorlatok között, hiperventillációs állapotban javasolja a törzs-stabilitási gyakorlatok végzését. "Ha választania kell a légzés és az ágyéki stabilitás között, akkor a testünk a légzést fogja választani.")

	Haránt hasizom

Ha kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd meg nekünk!

A cikk megosztása Facebook-on, Twitter-en és IWIW-en:

Kövess minket Facebook-on, Twitter-en és Flickr-en (exkluzív információk, akciók!):