A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

Étrendkiegészítéssel az agysérülések ellen? A sport-eredetű ártalmak kivédése kreatinnal és omega-3 zsírsavakkal
A sportolók számára a sport során, vagy a sporttevékenységtől függetlenül létrejövő sérülések a legfenyegetőbb rémálmok közé tartoznak, hiszen az ezekkel együtt járó átmeneti vagy akár végleges kihagyás az edzésekben és ennek következményeként az edzésterheléshez adaptálódott izom méret-, tömeg- és erővesztése, az önmagunkról kialakított kép változása mind-mind komoly, eseteként szinte feldolgozhatatlan veszteség. Ennek a problémakörnek a kezeléséről korábban már bővebben szót ejtettünk, ám a sérülések egy másik területéről, a központi idegrendszert és még jobban leszűkítve az agyat ért traumák károsító hatásairól kevesebbet beszéltünk.

A sporttevékenység közben a fejet érő behatások vérömlenyeket hozhatnak létre és átmeneti vagy tartós romlást eredményezhetnek a kognitív funkciókban. A legrosszabb esetben halál is bekövetkezhet, amire sajnos számos példát sorolhatunk a közelmúltból is (Daniel Aguillon, Anis Dwi Mulya és sokan mások). Ezen folyamatok étrendi befolyásolása nagy jelentőséggel bírna. A baleset kiváltotta agysérüléseket az angol elnevezés alapján TBI-nek szokás rövidíteni (traumatic brain injuries). Az agyat agyfolyadék (liquor) és burokrendszer veszi körül a koponyán belül, így viszonylag védetten helyezkedik el testünkben. Az agy enyhébb és komolyabb sérülései a különböző sporttevékenységek gyakori velejárói. Ezek nem feltétlenül járnak a koponya törésével, még akkor sem, ha a koponyán belül vérzés lép fel. A sérülés lehet például agyrázkódás, agyzúzódás, de a pontos besorolásokba a felesleges kitérők kerülése érdekében nem mennék most bele. Az agysérülés agyrázkódás (commotio) és agyzúzódás (contusio) esetén rövidebb-hosszabb eszméletvesztéssel jár, agyrázkódás esetén az idegrendszeri tünetek átmenetiek (pár másodperces-perces eszméletvesztés, légzészavar, a reflexek kiesése), míg agyzúzódás esetén egész funkciók (beszéd, látás, végtag mozgása) romolhatnak vagy eshetnek ki hetekre, sőt végzetessé is válhat a sérült állapota.

Az állapot komolyságát orvosi vizsgálat (pl. CT) és hosszabb megfigyelés során lehet kideríteni. Az agy zúzódásainak hatása összeadódhat, ami a Punch-drunk szindróma (dementia pugilistica) megjelenését is előidézheti. Ez egy vitatott létezésű, illetve eredetű, ám ökölvívók körében viszonylag gyakori betegség. Muhammad Ali több ellenfele is szenvedett ettől a személyiségváltozással, értelmi képességek romlásával járó problémától, míg ő vélhetően sikerei mellett Parkinson-kórját köszönheti a bokszolásnak (valószínűleg ő is érintett, de ezt ritkán szokták direktbe leírni).

A küzdősportok, harcművészetek gyakorlói között is előfordulhat ritkábban-gyakrabban az agy különböző mértékű sérülése, az amerikai futball vagy a jégkorong pedig kifejezetten rizikós sportok ebben a tekintetben. A labdarúgás a fejeléseknek, összefejeléseknek, eséseknek köszönhetően szintén érintett. Profi játékosoknál gyakran kimutatható az idegrendszer működésének tartós károsodása (1; 2). Problémát jelenthet a nem megfelelő felismerés és kezelés is: megfelelő gyógyulás nélkül gyakoribb röviddel az előző idegrendszeri sérülés után a következő begyűjtése, amely hatások évek során halmozódva például bokszolóknál megállíthatatlan leszálló ágat eredményeznek a sportkarrier és akár a korábbi normál élet végét is jelentve. További példák nélkül is vitathatatlan, hogy figyelemre érdemes és megelőzendő problémáról van szó.

Az agy sérülésekor lejátszódó folyamatok igen bonyolultak, a pontos részletektől itt is mindenkit megkímélnék. Elég annyi, hogy egy öngerjesztő és akár hetekig tartó folyamatról van szó. Dr. Magyar Kálmán akadémikust idézve, aki a lassan kifejlődő idegrendszeri károsodásokról nyilatkozott:

"szervezetünkben olyan izgató hatású aminosavak vannak, amelyeknek hatására nő az idegsejtek szabad kalciumának töménysége. Emiatt sérül e sejtek energiaháztartása, s aktivabbá válnak bennük bizonyos fehérjebontó enzimek. Ha ehhez hozzávesszük a prosztaglandin-szintézis fokozódását, valamint a nagyon reakcióképes szabad gyökök számának gyarapodását, mindezeknek következtében az idegsejtek elpusztulhatnak. Ezt a folyamatsorozatot az agyvérzés és az érelzáródás (vérrögképződés= trombózis) is előidézi {megjegyzés: valamint az agy zúzódása vagy vérömleny képződése is}, hiszen az idegsejtek rendkívül érzékenyek vér- (oxigén- és tápanyag-) ellátásuk romlására. A vérellátás zavara az idegsejtek gyors elhalását (szakmai szóval nekrózisát) idézi elő, míg az izgató aminosavak által kiváltott idegsejtpusztulás lassú, úgynevezett programozott sejthalálra (apoptózisra) vezet."

Ennél szebben és érthetőbben én sem tudnám megfogalmazni!

Az agysérülések étrendi megelőzése és kezelése — kreatin a megelőzésben?
A kreatin agyműködésre gyakorolt hatását és neuroprotektív szerepét számos vizsgálat alátámasztja. Feltételezések szerint a kreatin mint az ATP-szint fenntartója és antioxidáns bizonyos védelmet adhatna a traumák (traumatikus agysérülés és gerincvelő sérülések) ártalmainak kivédésében (3; 4). Mindez annak ismeretében egyáltalán nem meglepő, hogy a kreatin koncentráció (összkreatin és kreatin-foszfát mennyisége) étrendkiegészítés hatására az agyszövet különböző részeiben emelkedik, és a kiegészítés bizonyos adatok szerint a szellemi teljesítményt is javíthatja (beleértve IQ teszt eredményeket és memóriát), és a fáradtság, kialvatlanság negatív hatásait is ellensúlyozhatja, javíthatja az alvásmegvonás során nyújtott szellemi teljesítményt és stressz, idegesség, poszt-traumás stressz kezelésére is alkalmas lehet. Sajnos a legtöbb idegrendszeri kedvező hatás úgy tűnik csak olyan állapotokban érvényesül, amikor a kognitív teljesítmény romlana, tehát pihent, egészséges, illetve vegyes étrendet követő emberekben nem. Ám ez egyáltalán nem zárja ki a kreatin alkalmazásának lehetőségét az idegrendszer TBI hatására bekövetkező károsodásakor. Itthon is említésre került ez a lehetőség szakirodalomban:

"A mitokondriális kreatinkináz a magas citoplazmatikus kreatinszinttel együtt gátolja a mitokondriális membrán permeabilitását, amely az apoptotikus folyamat egyik korai kulcslépése... a kreatin protektív hatásúnak bizonyult akut traumás agykárosodás esetében is" (6)

Az Apo E4 génvariációt összefüggésbe hozzák ökölvívók, amerikai futballisták, küzdősportolók, jégkorongozók fokozott agysérülés-kockázatával és ennek nyomán az időskorban kialakuló demenciával, a kognitív képességek átmeneti és tartós, illetve évekkel később jelentkező károsodásával — utóbbival már aktív sportoló korban is! Ez felveteti a kötelező genetikai tesztelés szükségességét is (7). Nagyon-nagyon elméletileg a kreatin kiegészítés ilyen esetekben is segíthetne ennek megelőzésében (8). Szakemberek tehát a kreatin megelőző célú alkalmazásának lehetőségét vetik fel cikkekben és szakkönyvekben a TBI fokozott kockázatával járó sportágakban, így küzdősportokban, amerikai futball, futball, ökölvívás és profi box területén, illetve erre hajlamos embereknél (9). Bővebben erről a Nutritional Supplements in Sports and Exercise (Humana Press, 2008, ISBN: 1588299007) könyvben olvashat az érdeklődő.

Segítenek az omega-3 zsírsavak?
Mint arról korábban már írtunk, az EPA és DHA tartalmú halolaj természetes formában és kiegészítőként jóval biztonságosabb, mellékhatásmentesebb megoldása lehetne az ízületi gyulladások és fájdalmak kezelésének, mint bizonyos gyógyszerek, ezért sokat vizsgálták ezek ilyen irányú tulajdonságait. Az eredmények egybehangzóak voltak a korábbi tanulmányokkal, melyekben az ibuprofen és az omega-3 esszenciális zsírsavak azonos hatékonyságot mutattak az ízületi fájdalom csökkentésében. Az omega-3 kiegészítők tehát további vizsgálatok után a jövőben valószínűleg bizonyos mértékű alternatívát jelenthetnek az NSAID gyógyszeres kezelésekkel szemben. A gyulladásos folyamatok a TBI során is meghatározóak (valamint sok, az idegrendszert lassabb károsító betegségnél is), így szerepük felderítése létfontosságű volt a kutatók számára.

Régóta tudjuk, hogy az EPA és DHA elégtelen bevitele kedvezőtlenül hathat a gyermeki agy fejlődésére, az intelligenciára (bár ez utóbbit vitatják) és feltételezik depresszióellenes hatásaikat is. A hatásmechanizmus részben neurotrophinokon keresztül fejtődhet ki. Ezek olyan növekedési faktorok, melyek agyi javító mechanizmusokért felelősek (sejtek túlélése, szinaptikus plaszticitás, tanulás). Ilyen faktorok például a nerve growth faktor (NGF), a brain derived neurotrophic faktor (BDNF). A BDNF (Brain Derived Neurotrophic Factor — agyi neurotrofikus faktor) fehérje egy olyan anyag, amely egészségesen tartja az idegsejteket. Termelődésüket az étrend és a testi aktivitás is képes befolyásolni, ami lehetőséget nyújthat arra, hogy termelődésük szabályozásán keresztül beavatkozzunk a szervezet működésébe.

Korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a testi aktivitás — magában, vagy antidepresszáns kezeléssel kombinálva — fokozott BDNF mRNS és fehérje expresszióhoz vezet így megnövekedett BDNF szintet eredményez a hippocampusban; a BDNF szint pedig összefüggésben van a hangulattal és viselkedéssel. Egy 2008-ban publikált vizsgálatban a DHA-val dúsított étrend patkányokban szignifikánsan fokozta a térbeli tájékozódás elsajátítását, és ez edzés hatására tovább nőtt. A DHA-gazdag étrend növelte a pro-BDNF és a BDNF szintet, a testi aktivitás pedig további kedvező változásokat eredményezett ezekben az értékekben.

Az idegsejtek közötti kapcsolatok használattól függően folyamatosan változnak egész életünk során. A DHA vizsgálatokban növelte a szinaptikus plaszticitást, aminek a sérülések során kieső funkciók részleges pótlására, illetve általánosságban a tanulási, memória tárolási folyamatokra lehet kedvező hatása. Az adatok alapján elképzelhető, hogy az idegrendszer épségére, a jó hangulatra és a tanulásra a DHA (halolaj) kiegészítés és a testi aktivitás együtt kedvezően hathat. Elképzelhető mozgássorozatok elsajátításának befolyásolása is a szinaptikus plaszticitásra gyakorolt hatáson keresztül, ez pedig lehetőségként az emberben is fontos a motoros készségek elsajátításában-újraelsajátításában (tehát a rehabilitációban) akár felnőttkorban is.

A Beneficial Effects of Fish Oil on Human Brain című könyvben (Springer; 2009, ISBN: 1441905421) ezen részben már általunk is ismertetett kutatások alapján az omega-3 zsírsavak és a TBI kapcsolatáról azt írják, hogy a TBI serkentette oxidatív stressz és gyulladásos folyamatok gátlása, a BDNF-szint emelése kedvező hatású lehet, mivel a neuroplaszticitás megőrzése segítheti a sérülések során kieső funkciók részleges pótlását, illetve általánosságban a tanulási, memória tárolási folyamatokat. Megelőző és terápiás hatásról ezért egyaránt beszélhetünk. Természetesen ennek háttere bonyolult és szakirodalma gazdag, akit szakmai okokból jobban érdekel a téma, az bátran utánaolvashat.

Összefoglalás
A sportolók számára a sportolás során, vagy a sporttevékenységtől függetlenül létrejövő sérülések a legfenyegetőbb rémálmok közé tartoznak. Ha a cél az idegrendszeri sérülések megelőzése és gyógyulásának elősegítése, akkor az étrend is abba a kezelési körbe tartozik, amelyre ma a kelleténél kisebb figyelmet fordítanak a szakemberek. Léteznek lehetőségek állapotod javítására, a veszteségek csökkentésére, gyógyulásod támogatására. Ezt nem úgy kell elképzelni és kivitelezni természetesen, hogy kontroll nélkül szeded, ami eszedbe jut! Lényeges leírni, hogy a sérülések kezelése és megelőzése étrendmódosítással vagy étrendkiegészítők segítségével vitatott téma, mivel ennek lehetőségeit tekintve gyakran ugyanazon kutatások adatai alapján gyökeresen eltérő következtetésekre jutnak a szakemberek. A kutatások azonban egyre inkább azt támasztják alá, hogy a kreatin és az omega-3 zsírsavak étrendkiegészítőként az idegrendszer sporttevékenység során létrejövő sérüléseitől bizonyos mértékig megvédhetnek minket, illetve a sérülés utáni felépülést elősegíthetik. A potenciálisan kedvező hatású étrend és étrendkiegészítés kockázatai — az éppen elszenvedett sérüléstől eltekintve — egészséges ember számára a legtöbb esetben elhanyagolhatóak (de a gyógyszeres kezelést, máj- és veseműködést, stb. szakembernek kell figyelembe vennie!), ezért a felmerülő kétségek ellenére is érdemes ezzel bővebben foglalkozni.

Irodalom

1.) Matser, J.T., Kessels, A.G., Jordan, B.D., et al. (1998). Chronic Traumatic Brain Injury in Professional Soccer Players. Neurology, 51, 791-796.

2.) Matser JT, Kessels AG, Lezak MD, Troost J, A dose-response relation of headers and concussions with cognitive impairment in professional soccer players. J Clin Exp Neuropsychol. 2001 Dec;23(6):770-4.

4.) Rabchevsky AG, Sullivan PG, Fugaccia I, Scheff SW, Creatine diet supplement for spinal cord injury: influences on functional recovery and tissue sparing in rats., J Neurotrauma. 2003 Jul;20(7):659-69.

5.) Sullivan PG, Geiger JD, Mattson MP, Scheff SW. Dietary supplement creatine protects against traumatic brain injury. Ann Neurol 2000;48:723-729.

6.) Rákóczi K, Klivényi P, Vécsei L., Neuroprotection in Parkinson\'s disease and other neurodegenerative disorders: preclinical and clinical findings, Ideggyogy Sz. 2009 Jan 30;62(1-2):25-34.

7.) Spriggs, M., Compulsory Brain Scans and Genetic Tests for Boxers - Or Should Boxing be Banned?, J Med Ethics. 2004 Oct;30(5):515-6.

8.) Laakso MP, Hiltunen Y, Könönen M, Kivipelto M, Koivisto A, Hallikainen M, Soininen H, Decreased brain creatine levels in elderly apolipoprotein E epsilon 4 carriers., J Neural Transm. 2003 Mar;110(3):267-75.

9.) Perasso L, Adriano E, Ruggeri P, Burov SV, Gandolfo C, Balestrino M., In vivo neuroprotection by a creatine-derived compound: phosphocreatine-Mg-complex acetate. Brain Res. 2009 Aug 18;1285:158-63. T

A cikk megosztása Facebook-on, Twitter-en és IWIW-en:

Kövess minket Facebook-on, Twitter-en és Flickr-en (exkluzív információk, akciók!):