| |
Tesztoszteron eMagazin
Jó-e a merevség erőemeléshez? Írta:
Radnai
Tamás, HITS GYM - CROSSFIT
BUDAPEST
2011. szeptember A
súlyzós sportok folklórjában régóta jelen van az az elképzelés és kifejezett tanács,
hogy az erőemelőknek nem szabad nyújtani és határozottan "merevnek"
kell lenni, mert az segít nekik. Ahhoz, hogy ténylegesen tisztán lássunk, tisztázni
kell jó pár koncepciót e viszonylag komplex témában. 
Tudatosodjon
bennünk, hogy a "lágyszövet minőség" (izmok, izompólya), ennek karbantartása
nem egy az egyben ugyanaz, mint a flexibilitás, mobilitás, mozgástartomány, illetve
az ezek megszerzésére irányuló erőfeszítések. Emellett
beszélhetünk az izmok kapcsán merevségről, feszességről és hosszról (rövidülésről).
És hogy az idegrendszert is bevonjuk a
képbe, a mozgás kontrollról is beszéljünk, ami befolyásolhatja az elért mozgástartományt. Az
egy nem egyszerű kérdés, hogy mit tartunk elfogadható mozgástartománynak. Mondhatjuk,
hogy ez körülmény specifikus. Itt újból előugrik az a filozofikus kérdés, ami
mostanában állandóan az agyamban van és amelyet tulajdonképpen én már megválaszoltam
magamnak. Az elmúlt időszakban számos olyan koncepció került a figyelem középpontjába,
amelyekről azt állítják, hogy természetes az ember számára (evolúciójának, genetikájának
megfelelő), és könnyen el is lehet fogadni az érvelést mögöttük, ha objektívak
tudunk maradni. Ilyen például a paleo étkezés vagy a kevésbé rendszeres időközökre
strukturált étkezés (átmeneti böjtölés, stb.) és a hasonlók. Sportolók köréből
számoly olyan érvelés hangzik el ezen koncepciókkal szemben, hogy az ő sport-céljaikat
nem lehet megvalósítani ezekkel a módszerekkel, mert például nem tudnak bevinni
elég szénhidrátot az említett két étkezési módon. A vita legtöbbször úgy folyik,
mintha tényleg azonos "pályán" játszana a két csapat, miközben az egyik
arról beszél, hogy mi genetikusan, evolúciósan természetes az embernek, a másik
fél pedig úgy érvel, hogy elfogad egy tulajdonképpen "légbőlkapott",
nem természetes célt és a vitából kivonja azt. Látszólag nem is lehet dűlőre jutni!
Arról beszélek, hogy van a testépítés,
az erősportok, de valójában nem természetes cél, senkinek nincs szükséges arra,
hogy 1.5-2x akkora méretű legyen, mint egy tipikus humán, vagy 300-400-500 kilókat
meg tudjon emelni. Ezek nem racionális, természetes célok, nem csoda hát, hogy
természetes módszerekkel nem lehet ezeket támogatni (pl. táplálkozási módszerekkel).
Mondom ezt el nem ítélő módon. Nem tudom, hogy az emberre jellemző magas intellektus
mellett ki lehet-e és érdemes-e az érzelem vezérelte célokat ölni. Mielőtt
nagyon elszállna a gondolatmenetem, azt akartam csak kihangsúlyozni, hogy még
ha a nagyobb merevség, stb. növeli is esetleg egy erőemelő teljesítményét, előfordulhat,
hogy közép és hosszú távon nem egészséges állapot. De tisztázzuk pontosan a fogalmakat! 
Pontos
fogalmak A lágyszövet minőség kapcsán nem az "anyag" hosszáról
beszélünk még, hanem sokkal inkább a minőségéről. A gyurma vagy tészta is akkor
jó nyújtás előtt, ha nem csomós, nem túl száraz, és elég homogén. Az izmainkban
is lehetnek csomók, feszültségpontok, melyek kis területek állandó feszülésben.
Ezek csökkentik az izom teljesítményét és fájdalmasak lehetnek, mely fájdalmat
kisugározhatják más területekre. A feszültség pontok semmikor, senkinek, semmire
sem jók! Szabadulj
meg tőlük. Az izompólya mely
az egész testet átjárja és összeköti is lehet rossz állapotban, például
túlságosan letapadva. Ebből sem igen származik semmi jó. Tehát a
lágyszövet minőségét masszírozással, feszültség pont kezelési módszerekkel állandóan
érdemes jó karban tartani! Az izmok
állapotával kapcsolatban létezik a rövidség és a merevség koncepciója. A rövidülés
az, amikor az egymás utáni szarkomerekből elveszik valamennyi, mivel a test érzi,
hogy nincs soha szükség egy adott mozgástartományra és szó szerint fizikailag
megrövidít az izmokat. Emellett a kollagének is megrövidülhetnek és növekszik
a keresztrostjaik száma. Rövid izmot semmilyen erővel nem tudsz az elveszett mozgástartományba
kényszeríteni! Helyrehozatala, visszaépítés nagyobb hosszra igen agresszív és
nagy mennyiségű kezelést igényelhet. Megrövidült izmokból sem származhat semmi
jó! A legjobb tanács az, hogy ne hagyd idáig elfajulni a dolgokat. A
pusztán merev izom nem rövidült meg, ami azt jelenti, hogy megfelelő erővel a
különböző merevségű izmok ugyanabba a mozgástartományba vihetők. Úgy képzeld el,
mint gumiszalagokat, amelyek egyforma vastagok és hosszúságúak, de eltérő szélességűek.
Pont ilyenek az erőemelésben is használt gumiszalagok. Az ellenállásuk amiatt
más, mert különböző szélességűek. 
A
nagyobb izomtömeg merevebb! A titin nevű izomfehérje tartja össze a szarkomereket
és 6:1 arányban van a miozinnal, tehát, ha nő az izomtömegünk, akkor automatikusan
és jelentősen nő a titin mennyisége, így a merevség is. Már említettem az izmokban
és kötőszövetekben az adhéziókat, letapadásokat, ezek is növelhetik a merevséget.
Ebből láthatjuk, ha valaki elkezd izomnövekedést
okozó sportot, az automatikusan merevebbé teszi az izomzatát, illetve, ha a súlycsoportján
belül izmosabb és kevésbé zsíros, akkor is merevebb, ami hasznos lehet pusztán
a sport-teljesítményt tekintve bizonyos sportokban (pl. kontrolláltabb környezet
és feladat esetében). Nyújtással a nagyobb
izomtömegből származó legalapvetőbb merevség növelő tényezőt nem fogod tudni megszüntetni,
viszont bizonyos előnyökre szert tehetsz! A
feszesség inkább egy pillanatnyi állapot, egy érzet. Ne erre hagyatkozzunk, teszteljük
pontosan, hogy egy mozgástartománybeli jelenség merevség, rövidülés vagy motor
kontroll eredetű. Tehát
a "merevségről" Mindebből azt láthatjuk, hogy a hétköznapi
szinten "merevségnek" titulált állapot sok mindent takarhat valójában,
melyek többsége nem hasznos és közép-hosszú távon egészségtelen. A
merev izom valóban szolgálhat segítségül bizonyos esetekben és mértékben, és főleg
akkor gondolkodhatunk a kihasználásán, ha túllépünk azon a sarkalatos ponton,
hogy a céljainknak hideg racionalitással esetleg nincs semmi értelme. A merevebb
izom erősebb gumiszalagként vagy rugóként szolgálhat. Azt azonban mindenképpen
vegyük figyelembe, hogy a mozgás feladataink milyen mobilitást követelnek meg,
pl. egy sprinternek bizony jó mobilitásra van szüksége a hatékony futás mechanikához. Azt
se felejtsük el, hogy pusztán az izomtömegből származik egy extra merevség, amit
nem fogunk elveszteni sehogy sem. És harmadjára, gondolj arra, hogy az izmainkat
főleg súlyzós gyakorlatok során igencsak aktivizáljuk, tehát ez
a komoly megfeszítés a gyakorlat negatív szakasza során akkor is rugóként szolgál,
ha feszítés nélkül nagy [optimális] a mozgástartományunk. Végül
pedig ott van a ruhás erőemelők felszerelése, amelynek anyaga komoly extra ízületi
stabilitást, valamint rugót ad. Fontos
az is, hogy másik fő vagy kiegészítő gyakorlatoknál egy gyakorlatban esetleg előnynek
tűnő merevség hátrány lehet. Például úgy gondolod, hogy a merev vállöv jó a fekvenyomáshoz,
viszont alig tudod megfogni a guggoló rudat (és tönkremegy a könyököd, vállad
ettől is), vagy gondod van a vállból nyomásnál. 
Természetesen
a testtartásbeli problémák is óriási bajt okoznak! Ismerjük a 23/1-es szabályt,
ami az mondja ki, hogy a testünket a nap 23 órájában érő behatások mekkora, sokkal
nagyobb bajt okozhatnak, pl. az előre eső váll a merev, megrövidült mell és vállizmok,
a gyenge, megnyúló hátizmok miatt. "Elszáll" a háti gerincszakaszunk,
a lapockák állása és így a vállak tönkremennek. Ez az erőemelők halála (is)! Egy
mondatban tehát a tanácsom az, hogy a lágyszövet
minőségére mindenképpen helyezz hangsúlyt, ugyanígy a jó testtartásra és biomechanikára,
és ne legyenek megrövidült izmaid; a céljaidnak megfelelő tényleges merevséget
pedig pontosan határozd meg, hogy se többet, se kevesebbet ne kelljen nyújtanod,
mint ami hasznos. Jó ötlet szakember tanácsát igénybe venni felmérés
céljából. A céljaiddal kapcsolatban
pedig legyél tisztában azzal, hogy mennyire racionálisak és hajlandó vagy-e megfizetni
az árat! T Ha
kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd
meg nekünk! A
cikk megosztása Facebook-on, Twitter-en és IWIW-en:
Kövess minket Facebook-on, Twitter-en és
Flickr-en (exkluzív információk, akciók!):
|