Flex Wheeler képgalériánk

Mi csak Flex Wheeler-ként ismerjük. Egy ember isteni genetikával. Amit nem tudunk az az, hogy milliók szupersztár hősének személyes démonok ezreivel kellett megküzdenie, csak hogy túléljen. A színpadon látva őt, amint ezreket nyűgöz le fizikumának erejével, szépségével, nem hinnéd, hogy voltak olyan rossz időszakok az életében, amikor nagyon közel állt ahhoz, hogy véget vessen az egésznek, vagy amikor mindennapi betevőjét olyan életstílus mellet tudta csak biztosítania, ami egy selyemfiúéhoz vagy egy banditáéhoz hasonlítható leginkább.

Itt és most, ebben az exkluzív interjúban Flex igazi, eddig rejtett énjét ismerheted meg. Olyan vallomásra készülj fel, amilyet csúcsprofi testépítőtől még soha nem olvashattál. Ha már eddig is rajongója voltál, brutális őszintesége még nagyobb csodálatra fog késztetni vele szemben. Azok is érdekesnek fogják találni az interjút, akik nem Flex rajongói, talán megszeretik őt, vagy még jobban meg fogják utálni.

1993-ban Flex Wheeler-t úgy ünnepelték, mint a legnagyszerűbb testépítőt, akik valaha is hátán hordott a Föld. De ő a leginkább félreértett testépítő is egyben. Az azóta eltelt majdnem egy évtized alatt Flex-nek nagyon sok sikerben, kudarcban és kritikában volt része, de személyes életében végül is képes volt felülkerekedni a problémákon.

Az interjú előtt összegyűjtöttem némi bennfentes információt Flex két legközelebbi barátjától, Rico McClinton-tól és Robin Chang-tól. Már majdnem egy éve üldöztem McClinton-t és Chang-ot azzal, hogy segítsenek összehozni egy interjút, amiben Flex egyszer és mindenkorra tisztázza a vele kapcsolatban felmerült kérdéseket. Én is csak a pletykákból tudtam kialakítani egy képet róla, és meg szerettem volna tudni, mi az igazság. Nem is gondoltam, hogy milyen mélyre fogok leásni.

Robin és Rico hónapokig elutasította az együttműködést, de a kitartásom meggyőzte őket arról, hogy érdeklődésem komoly és őszinte. Végül "zöldre váltott a lámpa", úgy gondolták, hogy a múlt személyes démonaival való szembenézés csak hasznára válhat Flex-nek. Wheeler két bizalmas barátja olyan dolgokat mondott el erről a titokzatos testépítőről, hogy eldobtam az agyamat. Döbbenten hallgattam Flex életének részleteit. Rico és Robin arra ösztönözték Flex-et, hogy üljön le velem beszélgetni, amibe később bele is egyezett. Flex első alkalommal nyílik meg a közvélemény előtt. Döbbenet, hogy a sztársághoz vezető útja mennyi krízissel volt "kikövezve": Flex Wheeler számos alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot. Flex Wheeler évekig szexuális molesztálásnak volt kitéve. Flex Wheeler igazából nem is Flex Wheeler!

Flex könyvének megjelenése: 2003 május.

Wheeler-nek tervei vannak. Egy mindent kitálaló önéletrajzon dolgozik, hogy felnyissa mindenkinek a szemét, akit érdekel a sportunk, és elindított egy rendkívül információdús honlapot. Flex a sportágunk minden egyes tabuját érinti az interjúban, köztük azokat is, amelyek nagyon is közelről érintik: Synthol, vádlibeültetés; és olyan perspektívából mutat rá sportágunk érzékeny pontjaira, ami egyedi egy csúcsprofi versenyzőtől. Ebben a kimerítő, minden részletre kiterjedő interjúban, rájöttem arra, hogy a tökéletesre kidolgozott izomtömeg mögött egy teljesen más személyiség lakozik. Azt hittem, hogy ismerem Flex Wheeler-t: egy öntelt, lusta testépítő, aki nem értékeli mindazt, ami neki kijutott, de mások csak álmodoznak róla. Emlékszel még arra a mondásra, hogy egy könyvet ne ítélj meg a címlapja alapján? Íme egy tökéletes példa erre. Kezdjünk bele.

Mi is volt ez a sajtótájékoztató a Bajnokok Éjszakáján?
Volt néhány olyan körülmény az életemben, amit tisztába kellett tennem. Az idén ott leszek a Mr. Olympián, olyan formában, amilyenben mindig is kellett volna lennem (a szerk. megjegyzése: már tudjuk, hogy Flex mégsem indult el a Mr. Olympián 2001-ben, viszont 2002-ben igen.). Mindenkihez akartam szólni, a mások által terjesztett pletykák miatt.

Voltak vese problémáid?
Sajnálom, hogy csalódást kell okoznom azoknak, akik hitelt és nyilvánosságot adtak ezeknek a pletykáknak és egy komoly betegséget használtak fel arra, hogy hülyítsék az embereket. Nincs problémám, veséim nagyszerűen működnek. Keményen hajtottam magam a múltban, és voltak problémáim, de Isten segedelmével, egészséges tudtam maradni. A jövőben nem kísértem a sorsot.

Vannak, akik azzal vádolnak, hogy csak a pénzért csinálod ezt a sportot és alapjában véve egyáltalán nem érdekel a testépítés.
Íme a válaszom erre a vádra, egyszer és mindenkorra. Hogy egyszerűen fogalmazzak, rendkívüli szegénységben nőttem fel, és a testépítés egy út volt a pénzkereséshez. A történetnek vége. Én vagyok az egyike azon kevés sportolónak, akik bevallják, hogy végső soron a pénz számít. Egy másodpercig se gondold, hogy a többi profi nem így gondolkozik. A sport pedig igenis fontos számomra. A testépítésnek köszönhetek mindent, amim van. Ez a sport és rajongói töltik meg a versenytermeket, ők járnak a szemináriumokra, veszik meg a fotóimat, nekik köszönhetem az életemet. A testépítés nem pusztán az életformám, hanem maga az életem.

És mi van azzal a kijelentéssel, hogy a visszavonulásod után nem akarsz edzeni többet?
A legtöbbször egyáltalán nem érdekel, hogy a hozzám legközelebb állókon kívül a többi ember mit ért azon, amit mondok. Amikor ilyesmit mondtam, akkor edzés alatt a profi szintű edzést értettem - azt a fajta életstílust, amit a családom is megszenvedett. Napi egy edzés, hetente négy alkalommal, mérsékelt intenzitással, ez az, amit csinálni fogok. Kimerítő napi kétszeri edzés, kardió, szolárium, pózolás, extrém étkezés, hogy akkorára nőjek, hogy alig tudjak menni és levegőt venni? Nem. Soha többet nem fogom elidegeníteni magamtól a családomat. Ezt már mélyen megbántam. Hiszen mit kaptam érte? Egy trófeát és kellemes életet? Én apa nélkül nőttem fel. Átkozott legyek, ha ugyanezt teszem a saját fiammal.

Az embernek az az érzése, hogy te egy nagyon arrogáns ember vagy, esetleg nagyon szégyenlős, de úgy tűnik, csak egy maroknyi ember ismer téged igazán.
(sóhajt) Tudom. Nehéz dolog ez nekem, de mostanra elérkeztem egy olyan pontra, hogy képes vagyok egy kicsit megnyílni. Az emberek sok mindent nem tudnak rólam, és... (szünet) nos, hogy egyszerűen fogalmazzak, nem akarom, hogy bántsanak. Az utóbbi tizenöt évben nem voltam egy társaságkedvelő fickó. Én tudom, hogy nem vagyok arrogáns és nehezen kezelhető. Amikor mások társaságában csendes vagyok, gyakran keltek negatív benyomást, mivel nehéz kiismerni. De például bennem is vegyes érzések keletkeznek azokról az emberekről, akik a környezetemben igazán csendesek. Lehet, hogy én vagyok az egyik legkedvesebb, legérzékenyebb ember, akivel valaha is találkoztál. Kapcsolatba kerülni velem, az a nehéz. Megpróbálok nyíltabb lenni a honlapomon és persze máshol is. Számítógépen vagy nyomtatott szavakon keresztül persze könnyebb az egész, azt hiszem.

Amikor tizenévesként elkezdted a testépítést, voltak olyan ambícióid, hogy ezen a téren majd sokra viszed?
Nem tudtam, hogy mi az, hogy sokra vinni.

Hogyan kerültél el Fresno-ból? Volt valami terved?
Nem volt semmiféle tervem.

Gyerekkorodban mi akartál lenni?
Fogalmam se volt, hogy egyáltalán mi lehetne belőlem. Nem volt önbecsülésem. Nem voltak álmaim, ambícióim - semmim sem volt. Egyik napról a másikra léteztem. Csak úgy léteztem...

Jó tanuló voltál?
Nem. Nagyon rossz voltam. Meg sem próbáltam jobb lenni. Bárcsak jobban küzdöttem volna, de ahonnan én jöttem, ott az ember bandákhoz csapódott, drogot árult, stb. A főiskolai továbbtanulás nem volt több fantáziálásnál számomra Fresno-ban.

Mikor jöttél rá arra, hogy a testépítés egy kiút lehet ebből a világból?
Talán 24 éves koromban, miután megnyertem a Mr. California-t.

Használtál kábítószereket, hogy megbirkózz a problémákkal?
Nem igazán, tizenévesként néhányszor füveztem. Egyszer annyira beszívtam, hogy úgy döntöttem, többet nem csinálom. Azóta nem is szívtam füvet, az alkohol és a cigaretta pedig soha nem is érdekelt. Egyébként is elég vad és őrült voltam.

Milyen gyerek voltál? Jó?
Nem. Egy bőgőmasina voltam. Naponta vesztem össze valakivel, sértődtem meg valami miatt. Sokat sírtam. Nagyon emocionális voltam. Én nem verekedtem. Csak valakinek fel kellett emelnie a hangját velem szemben, én pedig sírtam, mint egy nagy bébi. Ez egészen a középiskola első évéig tartott. Ez teljesen normális volt számomra. A nagyanyám nevelt fel. 1908-ban született. Istenfélő asszony volt. Ha ő nincs, egy cseppnyi tisztesség nem lenne bennem.

Mit gondolsz, mit csinálnál most, ha a nagyanyád nem hatott volna rád annyira?
Halott lennék vagy a sitten ülnék. Elvitt a templomba, sokat beszélgetett velem. Ő volt minden rossznak, ami történt velem, a pozitív megfelelője. Egyfajta támaszt jelentett számomra. Gyakran molesztáltak nők, de ő mindig ott volt és segített. A nagymami segített abban, hogy ne billenjek át a rossz oldalra.

(habozva) Téged szexuálisan molesztáltak?
(ránéz a feleségére Madeline-re, egy rövid időre elhallgat) Nos, hogy gyorsan túl legyünk ezen a témán, sajnos gyerekként volt néhány rossz élményem a nőkkel. Fogalmam sincs, miért történtek ezek a dolgok. Mintha mágnesként vonzottam volna a felnőtt nőket. (szünet) Nehéz erről beszélni. (idegesen nevet) Elhatároztam, hogy a könyvemben és a honlapomon mindenről részletesen beszámolok, és tudom, hogy szükségem van arra, hogy kibeszéljem magamból ezeket a dolgokat, mégis...

Öt-hat éves korodban kezdődtek a szexuális zaklatások?
Igen, úgy emlékszem, akkoriban.

Persze, egy öt éves kisfiúnak fogalma sincs, mi is történik ilyenkor.
Nos, öt évesen tényleg ez a helyzet. Azt gondoltam, hogy amit csinálnak az valami normális dolog. Csak évek múltán jöttem rá, hogy nem így van.

Amikor rádöbbentél az igazságra, az hogyan érintett?
Úgy tettem, mintha meg se történt volna. Nagyon keményen küzdöttem, hogy elfelejtsem az egészet. De újra és újra megtörtént, így ez lehetetlen volt. Állandó szégyenben éreztem magamat, és senkinek nem beszéltem a történtekről. Attól féltem, hogy bajba kerülhetek... Volt, hogy alvást színleltem a dolog alatt, de ez nem gátolta meg a nőt abban, hogy véghezvigye a szándékát. Amikor végzett, átfordultam a másik oldalamra, mintha még mindig aludnék, és úgy tettem, mintha semmi sem történt volna.

Persze, el akartam mondani valakinek, de akkor még féltem megtenni. Ez egy nagyon gonosz dolog volt velem szemben. Azt hiszem, már a húszas éveim elején jártam, amikor először beszéltem a dologról valakinek - az első feleségemnek, Levettának. A második személy, akinek elmondtam, Madeline volt, néhány évvel ezelőtt. Csak az idén mondtam el a családom többi tagjának.

Ha most találkoznál azokkal a nőkkel, mit mondanál nekik?
Szoktam látni őket. Egyáltalán nem vagyok kedves hozzájuk, és nem mondok nekik semmit. Madeline-t kell visszatartani attól, hogy nekik menjen.

Még mindig mérges vagy a történtek miatt?
Igen, persze. Nagyon, úgyhogy most inkább fejezzük be témát.

Hadd tegyek fel egy hipotetikus kérdést. Mit tennél, ha rájönnél, hogy a fiadat, Darius-t szexuálisan molesztálták?
(habozás nélkül) Kioltanám a bűnös életét és imádkoznék Istenhez, hogy bocsássa meg a tettemet. De ne húzz fel!

Azt írod a honlapodon, hogy öngyilkos típus vagy.
Ember, elég kényes kérdéseket feszegetsz ma. A francba... (előrehajol, lehajtja a fejét, Madeline pedig elkezdi masszírozni a hátát) Ez egy másik olyan téma, amivel nem akarok túl sokat foglalkozni. Igen, hajlamos voltam az öngyilkosságra. Hívő keresztény vagyok, de amikor az öngyilkosság gondolata foglalkoztatott, a mennyország volt, ami legkevésbé jutott az eszembe. Először 14 éves koromban akartam öngyilkos lenni, legutoljára pedig 33 éves koromban. Körülbelül ennyit szeretnék erről a dologról mondani. Semmi kedvem mindenkinek újra és újra elmondani, hogy megerőszakoltak és megpróbáltam megölni magamat. Meg kell értened, hogy minél többször mesélem el ezeket a dolgokat, annál többször érzem úgy, hogy újra átélem az egészet. Mentálisan még nem vagyok erre teljesen felkészülve, de lehet, hogy egy napon már az leszek. Az azonban biztos, hogy még nem tartok ott.

Legalább a legutóbbi, a 33 éves korodban megesett öngyilkossági kísérletedről tudnál egy kicsit mesélni? Ez néhány évvel ezelőtt volt csak.
Valami jelentéktelen dolog miatt nagyon rossz lelkiállapotba kerültem. Visszatértek a rossz emlékek, és megpróbáltam valami oltári nagy hülyeséget elkövetni. Szerencsére nem sikerült. Rájöttem, hogy a probléma korántsem olyan nagy, mint amilyennek gondoltam. Végül minden rendbejött. Ennyit akarok erről mondani.

Elmondanád, hogy akartad megölni magad? Milyen módszerrel? Beszélnél erről?
(hosszú szünet) Nem.

Azoknak a kölyköknek, akiket foglalkoztat az öngyilkosság gondolata, mit tudnál tanácsolni?
(habozás nélkül) Imádkozzanak. Imádkozzanak azért, hogy túllépjenek a problémákon és boldogan éljenek. Ha bármit is tehetek bárkiért, aki az öngyilkosságon gondolkodik, kérem, hogy valahogy lépjen kapcsolatba velem, akár az interneten keresztül, akár személyesen. Engedje meg nekem vagy valaki másnak, hogy segítsen.

Tizenöt éves voltál, amikor az első gyermeked megszületett. Mit szólt ehhez a nagymamád?
Valójában ez volt az első öngyilkossági kísérletem indítéka. Szégyelltem magam, hogy egy olyan lányt ejtettem teherbe, akit nem is ismertem. Megpróbáltam eldobni magamtól az életemet, de nem úgy sikerült, ahogy elterveztem. Egy napra kórházba kerültem. Brandy lányom létezését egészen öt éves koráig titokban tartottam, de ekkor már terjedtek a pletykák Fresno-ban. Nagyon szégyelltem magamat akkor, hiszen tudtam, hogy nagyanyám mindent megtett értem. Úgy éreztem, mintha ezzel az egésszel meggyilkolnám, vagy valami ilyesmi. De ő tárt karokkal fogadta Brandy-t és azt mondta: "Oké, most már van egy gyermeked, és jól kell bánnod vele!" Az egész családom elfogadta a helyzetet. Azt gondoltam, hogy ki fognak rúgni a házból, de nem így történt. Most van egy gyönyörű 19 éves lányom, akire nagyon büszke vagyok.

Téged egy csajozós típusú fickónak tartanak. Hány ribancot húztál meg?
(fejét rázva) Tényleg tudni akarod, ember?

Igen.
Először is, ne hívd a nőket ribancoknak. Én sem teszem, tisztelem a nőket. Egyébként is ritkán használok trágár szavakat, szóval a jelenlétemben, az otthonomban, és különösen a feleségem jelenlétében, ne beszélj így. Meg vagyok értve?

(zavartan) Nos, akkor bocsánat. Nem akartam sértő lenni. Becsületszavamra.
Ami azt a kérdést illeti, hogy hány nővel voltam együtt eddig, nem gondolom, hogy lenne mivel hetvenkednem. Az életem egy hosszú periódusában nők molesztálásának voltam kitéve, így elég szörnyű kép alakult ki bennem a nőkről.

Azt hallottam, hogy volt idő, amikor csak azért feküdtél le csajokkal, hogy tudd finanszírozni az étkezésedet, a ruházkodásodat, és egyáltalán, legyen hol laknod, amikor még szegény voltál.
Nehéz ezt beismerni, de igen, volt idő, amikor nem volt hol laknom, és olyan csajokkal jártam, akik rendelkeztek azokkal a dolgokkal, amikkel én nem.

Amikor még egyedülállóként versenyekre jártál, voltak orgiák?
Igen, de férfiakkal sose csináltam. Még egyszer, nincs mivel büszkélkednem, de nem fogok hazudni. (odafordul Madeline-hez) Minden rendben, Madeline? Nem muszáj ezt csinálnunk.

Éreztél valaha is kísértést arra, hogy megcsald a feleségedet?
(közbevág) Nem! Vess egy pillantást a feleségemre, ember. Még csak a közelébe sem ér senki. És nem akarok privát dolgokat kiteregetni, de ő aztán minden tekintetben érti a dolgát, szóval nekem ő bőven elég. Nem kell már amiatt aggódnom, hogyan lógok meg egy csaj ágyából reggel, anélkül, hogy észrevenné. Vagy amiatt, hogy vajon felhív-e azzal, hogy terhes lett tőlem. Csodálatos feleségem van. Gyönyörű, és abból, hogy sikerült megváltoztatnia az életemet, tudható, hogy erős is. A legkevesebb, amit mondhatok az, hogy számomra most minden oké. Nagyon is oké.

Olvastam a honlapodon arról, hogyan jöttél össze Madeline-nel. Azoknak, akik még nem jártak a honlapodon vagy nem tudják mi történt, elmondanád, hogyan változtatta meg Madeline az életedet? Hogyan lett egy olyan fickóból, aki még a legyet is röptében, egy normális férj? Én is meg vagyok lepődve rajtad.
(mosolyog) Hát igen. Most nem mondom el az egész történetet, de Madeline kitartott mellettem. Talán az egész életem legrosszabb periódusában találkoztam vele, és a kapcsolatunk eleinte nem is állt valami stabil alapokon. De rugalmassága, türelme végül oda vezetett, hogy egy nap kinyílt a szemem, és rájöttem, hogy nem akarok úgy élni tovább, ahogy addig. Miután alaposan megismertem őt, és megtapasztaltam, milyen közel is áll a családjához - amely érzésekben nekem nemigen volt részem - tudtam, hogy Ő az igazi. Madeline figyelemre méltóan erős nő, ahhoz képest, ahogy kinéz: annyira apró és törékeny. Jelenleg nagyon csendes életet élek, de nagyon boldog vagyok és biztonságban érzem magam. Úgy érzem, hogy elértem valamit, és Madeline jó választás volt. Madeline és én egy csapatot alkotunk.

Mi történne, ha elhagyna téged?
Óh! Remélem, hogy Isten nem engedi, hogy olyasmit tegyek, ami arra késztetné Madeline-t, hogy elhagyjon. Szeretem őt, és nagy szükségem van rá.

A te igazi neved Kenny, és a legközelebbi barátaid így is hívnak. Mi többiek, Flex Wheeler-ként ismerünk, aki az edzőteremben játssza a nagymenőt: arrogáns, trágárul beszél, stb.
Nem igazán tudom, hogy ez a Flex Wheeler karakter honnan származik. Nos, végül is tudom. Flex Wheeler az a személy, akit közszemlére bocsátok. Ő az a fickó, aki úgy cselekszik és beszél, ahogy azt Ken soha nem tenné. Az igazság az, hogy amikor visszanézem magamat videón, irritál a saját viselkedésem. Tudom, hogy igazából az nem én vagyok. Flex Wheeler az én "játék" arcom, Ken Wheeler pedig akkor vagyok, amikor nem vagyok "játék" üzemmódban. Sajnos, amikor a közfigyelem rám irányul, vagy amikor versenyre készülök, hogy etetni tudjam a családomat, "játék" üzemmódban vagyok. Ken Wheeler egy kicsit olyasmi, mint amit a honlapom elején is írtam: egy személy, aki sok komoly traumán esett át az életében, és úgy érzi, minden eszközzel meg kell védenie magát. Én azt akarom, hogy az emberek ismerjenek meg, de azt hiszem félek attól, hogy ki fogják ezt használni, mint ahogy azt már megtették korábban.

Vállaltál valaha is homoszexuális "szolgáltatásokat" pénzért?
(hitetlenkedve felnevet) Nem. Hála Istennek soha nem vettem részt ilyen jellegű tevékenységben, bár sokszor megpróbáltak elcsábítani, még azelőtt is, hogy tudtam volna, mi is az a homoszexualitás. A Biblia alapján egyébként ellene vagyok.

Mennyire elterjedt a sportágunkban a homoszexualitás?
Meglehetősen. Sok testépítő próbál így pénzhez jutni, ha nincs szponzora vagy szerződése. Vagy kokszot árul vagy a saját testét. Nem mindenki csinálja, de sokan. Biztos vagyok abban, hogy pszichikailag ez rendkívül megterhelő számukra, mivel a többségük valójában nem meleg. Ez így nem valami kellemes dolog.

Hány éves voltál, amikor először használtál szteroidot, és mit?
Tizennyolc lehettem, Dianabolt és némi Deca-t használtam, azt hiszem.

Nagy adagokat használtál?
Nem. Még Los Angeles-be költözésem után évekig is viccelődés tárgya volt testépítő társaim körében az, hogy milyen kevés anyagot használok. Azt mondták, hogy nekem elég csak ránéznem az anyagra, és már attól növök. Bár igazából nem lett volna szükséges, később növeltem az adagokat, csak hogy ne legyek versenyhátrányban profi szinten.

Volt, hogy elszaladt veled a ló, mármint anyag tekintetében?
Igen, 1996-ban többet használtam, mint addig valaha is, de nem hozott többet, mint a korábbi kisebb adagok.

Emlékszel pontosan, hogy miket használtál?
Igen.

Elmondanád?
Nem tehetem. Tekintve a jogi környezetet, a karrierem érdekében erről a témáról nem vagyok hajlandó beszélni. Mindazonáltal, az önéletrajzomban mindent le fogok írni, és a honlapomon, a teamflex.com-on hirdetünk egy telefonos konzultációs szolgáltatást, aminek keretében ilyen témában is állok mindenki rendelkezésére. Lehet, hogy piacra dobjuk a naplómat is, amely az összes versenyfelkészülési kúrámat tartalmazza. Sokféle lehetőség van, de óvatosnak kell lennem.

Mi történt, amikor megkaptad az első zsírosabb csekkedet, a sok küszködés után?
Éppen előtte szakítottam azzal a szörnyű nőszeméllyel, akivel már évek óta randiztam. Most inkább nem nevezem meg. Így nem volt hol laknom, szóval szereztem gyorsan egy lakást, és 20 ezer dollárt ráköltöttem a berendezésre - mindent meg kellett vennem, az ágytól a késekig, villákig. Na, erre költöttem az első csekkemet.

Ez arra ösztönzött, hogy még több pénzt és hírnevet szerezz magadnak, bármit kell is tenned érte?
Nem volt olyan nagy ügy ez az egész. Nem jártak ilyesmik a fejemben. Persze egyfajta önbecsülést éreztem, hiszen most már tudtam magamnak kaját venni, tudtam fizetni a lakbért, stb. Én soha nem voltam az a bulizós, lerészegedős, drogozós típus. Csak megpróbáltam jobb életet biztosítani magamnak. Ezt akkor sem szégyelltem, és most sem szégyellem. Véleményem szerint egész más eset az, amikor valaki csak úgy tud feloldódni, úgy tudja jól érezni magát, hogy iszik, szív, vagy szed valamit, és az, amikor egy profi sportoló jobb akar lenni versenytársainál. Egyáltalán nem vagyok képmutató, de ha rám mutatsz egy ujjal, én tízzel mutatok vissza.

(somolyogva) Sok kölyök olvassa a testépítő magazinokat, és ők is 135 kilós szörnyetegek akarnak lenni, mint Ronnie Coleman, vagy mint nemrégiben te. Miért nem mondod el az olvasóknak, milyen érzés 135 kilósnak lenni?
Csak óvatosan azzal, hogy mit kívántok - még a végén megkapjátok. Vannak előnyei és hátrányai is annak, ha nagy az ember. Nagyon, nagyon kényelmetlen. Nehéz a levegővétel. Nehéz a séta. Ha vannak gyerekeid, nem tudsz velük játszani, ami nagyon önző és szomorú dolog. Megteszel egy lépcsőfordulót, és el akarsz ájulni. Az alvás sem könnyű ilyen állapotban. Az oldalamon például csak úgy tudtam aludni, ha a lábaim közé illetve a karjaim alá kispárnákat raktam. Párnák nélkül elvágtam volna a keringést a lábaimban, a hasamban és a mellemben. Egy csomó személyes dolog nehéz ilyenkor, például a mosakodás. Bár lehet, hogy nagy sportoló vagy a testépítésben, nem tudsz részt venni olyan normális tevékenységekben, mint a futball vagy a kosárlabda. Az extra tömeg elviselhetetlen terhelést rótt a sípcsontomra és a térdemre; nem voltak ahhoz szokva, hogy ekkora súlyt cipeljenek. Kimerült voltam, és komoly asztmám fejlődött ki; szóval egyáltalán nem voltam valami kellemes állapotban. A feleségem is komolyan aggódott értem, például amikor szeretkeztünk. Azt hitte, egyszer holtan rogyok össze a kimerültségtől. Szóval én csak "nyugágyaztam", tudod lazán hanyatt dőltem, és hagytam, hogy más végezze a munkát! Sajnálom, drágám! (Madeline rázza a fejét és fintorog).

Nemrégiben bevallottad, hogy kolitiszed van (kifekélyesedő vastagbélgyulladás).
Igen, bár az emberekben téves kép élt erről az egész kérdésről. Az igazság az, hogy 1993 óta meg van ez a betegségem, de soha nem mondtam, hogy mikor kezdődött. Megfelelő diétával kontroll alatt tarthatom, ami persze nem könnyű, mivel imádom a pizzát (hatalmasakat vigyorogva mondja).

Ellenségeskedéseitek Shawn Ray-jel szinte legendásak, de nagyon sok részlet kimarad a tudósításokból. Shawn még manapság is egy csomó negatív dolgot hord össze rólad, de egyszer azt mondta, hogy a testépítő berkekben hozzád állt a legközelebb. Megismerte Shawn azt a Kenny Wheeler-t, aki most már előttem is kezd körvonalazódni?
Kezdte megismerni, de nem jutott a végére. Shawn gyorsan a régi önmaga lett, és belőlem is Flex lett ismét.

Rico McClinton azt mondta, hogy egyszer Shawn akkora rosszat tett veled szemben, hogy komolyan fontolgattad, mindenki szeme láttára leütöd és levizeled az arcát, hogy észhez térjen.
Ez akkoriban volt, amikor nem igazán volt önkontrollom, és már hihetetlenül irritált, hogy állandóan rajtam köszörüli a nyelvét. Így jött ez a beteg gondolat. Időnként felmerülnek bennem ilyen gondolatok bizonyos személyekkel kapcsolatban, és ilyenkor erőszakos rémálmaim is vannak. Meg akartam alázni Shawn-t mindenki előtt. Persze el lehet az ilyesmit magazinokon keresztül is intézni, ahogy ő is csinálta. Ha fellapozod a magazinokat, láthatod, hogy én mindig csak visszaütöttem. Soha nem éreztem okot arra, hogy én üssek először. Szóval, az egyik évben a Bajnokok Éjszakáján felkészítettem magam arra, hogy megvárom míg befejezi az autogram osztást, majd odamegyek hozzá, leütöm és levizelem, és ezzel jól megalázom. De e helyett inkább térdre ereszkedtem, és imádkoztam Istenhez, hogy adjon erőt. Isten segítségével végül is sikerült visszanyernem az önfegyelmemet.

Mit gondolsz, miért jön elő állandóan ezzel a vádlibeültetéses históriával?
(sóhajt) Nos, ő látta, milyen is vagyok valójában. Látta Ken Wheeler-t és sebezhetőségét. Ő jól tudta, hogy nincs semmiféle beültetésem - helyi injekciókat alkalmaztam - de nem hagyott békén, a véremet akarta. Érzelmileg akart kikészíteni, hogy tönkretegye a versenyfelkészülésemet. De nem ő az egyetlen "barát", aki ilyesmiket tett.

Az egyik Ironman sajtókonferenciáján is majdnem összeverekedtetek, ugye?
Igen, ez egy másik alkalom volt, amikor elvesztettem a higgadtságomat. Jim Manion-nak (az NPC elnöke) kellett kicibálnia a teremből. Shawn hatásosan tud szövegelni. Ott volt minden versenyző, én pedig azt gondoltam: "Talán oda kéne mennem, és mindenki előtt móresre tanítani, hogy lássák, mennyire hangember". Odaálltam elé és ráordítottam, hogy ha tettekkel is meg akarja támogatni a szavait, itt a lehetőség. Még csak fel se állt a székből. Már indultam volna neki, de néhányan lefogtak, és azt mondták, nem éri meg.

Mesélnél arról az esetről, amikor is egy olyan csajjal sikerült összejönnöd, akit korábban Shawn kefélt? A sztori úgy szól, hogy a lány azt mondta, Shawn feleannyira se férfi, mint te és eldeformálódott pénisze van. Shawn valahogy meghallotta ezt. Lehet, hogy ezért ágál annyira ellened?
(fejét rázza) Én nem akarok semmit megszépíteni, és Shawn-t sem akarom ilyen privát dolgokkal kellemetlen helyzetbe hozni a nyilvánosság előtt. A hálószobai beszélgetések nagyon személyes dolgok. Nem fogom elmesélni a történetet. Ha most elkezdenék mesélni, két olyan emberről állítanék dolgokat, akik nincsenek jelen, hogy előadják a saját verziójukat. Nem hiszem, hogy etikus lenne.

1994-ben volt egy autóbaleseted, amiben majdnem elpatkoltál. Be voltál lőve?
Ó, a pokolba, én sose vagyok belőve. Ilyen ostobaságot nem csinálok.

Mi az igazság azzal a kocsi rablással kapcsolatban 1997-ben? (Flex közvetlenül a Mr. Olympia előtt keveredett ebbe az ügyben, ahol meg is sérült állítólag és ezért visszalépett a versenyzéstől. A rablásról sok pletyka keringett, hogy nem volt igaz.)
Ez a kocsirablásos incidens igaz, de sztori igazi lényege nem került nyilvánosságra, aminek nagyon komoly oka volt. (hosszú szünet) Had maradjon meg a teljes történet a könyvemnek, oké? Jó sok személyes dolgot kihúztál belőlem, de mindent azért nem merek elmondani (nevet).

Nyúl vagy!
(kuncogva) Igen? Csak ennyit mondok: rajtam kívül senki sem tudja, mi is történt valójában és a könyv az egyetlen fórum, ahol kellemetlen következmények nélkül legálisan kitárgyalhatom az akkori eseményeket. Csak várj! Nem fogsz csalódni, te pöcs.

1994-ben nem versenyeztél, mert valami büntetőügy volt ellened. Mi történt?
Megvádoltak azzal, hogy megfenyegettem egy tanút.

Olyan tanúról volt szó, aki a testvéred, Darnell ellen tanúskodott. Mivel vádolták a testvéredet? Most börtönben van?
Ez nem fontos.

Nem akarsz ebbe belemenni?
Nem, az iránta való tiszteletből. Darnell volt az egyetlen a családban, akihez közel álltam. Együtt akarok működni veled, és ez az interjú tulajdonképpen egy főpróba a könyvemhez, amiben majd hatalmas mennyiségű információt fogok az emberekre zúdítani, olyan dolgokat is, amiket Rico és Robin neked se mondtak el, és senki másnak se. De most vegyünk vissza egy kicsit ezekből a témákból.

Használtál valaha is Synthol-t?
Igen, de bárcsak ne használtam volna, annyi kritikát kaptam miatta. Ráadásul, most már úgy gondolom, nagyon veszélyes. Azt nem értem, hogy az emberek miért rám szálltak ezzel kapcsolatban, hiszen a legtöbb profi használja. Bárhogyan is, a Synthol számomra már csak a múlt. Jobban nézek ki nélküle.

Jó irányba halad a profi testépítés?
Nem, elvesztettük a kontrollt felette. Addig, amíg az extrém méret és kondíció nyeri el a jutalmát, sokan lesznek olyanok, akik tönkrekokszolják magukat, hogy megfeleljenek a standardnak, pedig esetleg nincs is meg hozzá a genetikájuk. Két út áll a sportág előtt: lejjebb visszük a standardot, az elvárásokat, és ez független attól, hogy milyen anyagokra tesztelünk; vagy továbbra is a szörnyetegeket díjazzuk, és a sportág meghal. Lehet, hogy a testépítésnek visszafelé kell lépnie néhányat, de ez még mindig jobb, mint pofára esni.

Egy évben hány hónapig használsz anyagot?
"Szabadidős" drogokat egyáltalán nem használok, alkoholt sem iszok és nem dohányzok - ha ezt kérdezed. Ami a "kiegészítőket" illeti, volt hogy egy évben tíz versenyen indultam, de volt olyan is, amikor csak egyen. Kapiskálod? Mindazonáltal azon kevesek közé tartozom, akik rendszeresen ellenőriztetik magukat. Nem akarok "kard" által meghalni, bár néha azzal éltem.

Mit gondolsz a DNP-ről és az inzulinról? A ti szinteteken általános a használatuk?
Ez két nagyon veszélyes anyag, és igen, sok profi használja őket - bár az inzulint többen, mint a DNP-t.

Meg lehet nevezni egy anyagot, ami felelős a sportolók egészségi állapotának romlásáért?
Nem egyet, sokat. Mindegyik az. A legveszélyesebbek a vízhajtók. Ez nem kétséges.

Az IFBB végeztet tesztet vízhajtókra, mégis van két olyan vízhajtó, ami nincs a tiltott anyagok listáján…
(közbevág) Több van, mint kettő. De folytasd.

Miért nem tesztelnek az összes vízhajtóra, mint a Nemzetközi Olimpiai bizottság?
Az egyetlen megoldás az lenne, ha lejjebb vinnék a standardokat. Az alacsonyabb minőség kevesebb kokszot jelent. A NOB-féle tesztelés is átverhető és át is verik minden sportban.

Arra kérlek, hogy képzeld bele magad abba a néhány hipotetikus szituációba, amelyeket most felvázolok neked és spontán módon válaszolj a kérdéseimre. Fogjunk bele. Flex, én vagyok az orvosod és két heted van hátra az életből!
Ez könnyű, ember. Minden pillanatot a feleségemmel és a gyermekeimmel töltenék, és templomban.

A fiad vagyok, Darius. Van az a csaj a suliból. Nos, engem nem érdekel. Az igazság az, hogy soha nem is érdekelt. Apu, én meleg vagyok!
(habozás nélkül) Továbbra is száz százalékig szeretném a gyermekemet. Semmi bajom a biszexuális vagy homoszexuális emberekkel, bár nem teljesen értem a viselkedésüket.

Flex, én vagyok az Isten. Meghaltál és most előttem vagy. Mit tettél a Földön, ami elhiteti velem, hogy te tényleg a mennybe való vagy?
Azt mondanám, keményen küzdöttem, hogy a legjobbat hozzam ki magamból, és kövessem az Úr parancsait. Mindenesetre megpróbáltam és még mindig próbálkozom. Sokat köszönhetek az Úrnak!

Mi az, amit megbántál?
Ez könnyű. Megbántam, hogy nem küzdöttem keményebben az iskolában. Megbántam, hogy nem voltam jó apa 15 éves koromban. Megbántam azt az életet, amit akkor éltem, amikor nem mentek valami jól a dolgok. Megbántam a rossz döntéseimet. Megbántam, hogy nem pozitív módon közelítettem mindenkihez. (hosszú szünet) Megbántam, hogy egyesekben negatív képet alakítottam ki magamról.

Mondok néhány nevet és kifejezést. Válaszolj rögtön, gondolkodás nélkül, oké? Rico McClinton.
Igaz barát. Isteni adomány.

Chris Cormier.
Nagyon közel áll hozzám. Csak a legjobbakat kívánhatom neki, nagyszerű közös élményeink voltak a színpadon és a színpadon kívül egyaránt. Remélem a jó viszony a jövőben is folytatódik.

Nigger.
Nigger? (Flex és Madeline mindketten meghökkennek) Egy szó, amit egyesek arra használnak, hogy másokat megsértsenek, és biztos módja annak, hogy eltöresd az orrodat, ha a jelenlétemben használod. (nevet) Na gyerünk, mondd még egyszer.

Flex Wheeler.
(szünet) Az egyik legjobb és legrosszabb teremtményem.

Kenny Wheeler.
Hűha… (szünet) Ezek jó kérdések. Oké… Ken Wheeler egy nagyon ártatlan, őszinte, könnyen megbántódó, könnyen boldoggá tehető típusú ember. Majdnem olyan, mint egy kisgyerek. Nagyon, nagyon magának való és csendes. Nem akar senkinek semmi rosszat, de ha tényleg szükséges, azért képes másoknak ártani. Érted? (felhúzza a szemöldökét)

Mi az, amitől igazán félsz?
Az emberek bántják egymást. Néha már nagyon elegem van ebből. Nem leszek többet "mágnes", ami vonzza a bajokat.

Említetted, hogy Madeline minden férfiúi igényedet maradéktalanul kielégíti. Mi történne, ha hirtelen meghízna és úgy is maradna? Elvesztené a vonzerejét?
Nem, egyáltalán nem. Az ilyesmiken én már túl vagyok. A kapcsolatunk messze többről szól, mint a szex. Ő az én lelki társam és gyönyörű gyermekeim édesanyja. Én is voltam eszméletlenül kövér és soha még csak egy negatív gondolata sem volt velem szemben. Ha valaha is ki leszek téve ennek a tesztnek, imádkozok, hogy ugyanúgy kitartsak, mint Ő.

Minek a hatására lett a szinte rap-sztár stílusú személyiségből egy hívő keresztény?
Isten tette. Ez az Úr akarata volt és remélem életem hátralévő részében is irányt fog mutatni nekem. Nem vagyok tökéletes. Ember vagyok. Bűnös vagyok, és mindig is az leszek. De megpróbálok úgy élni, hogy a legjobban megfeleljek az iránymutatásainak. Megpróbálom közelebb vinni az Úrhoz magamat, a gyermekeimet, a feleségemet - egymást segítjük ebben. Megpróbálom ezt a közvélemény előtt is képviselni, és amikor a nyilvánosság előtt beszélek, megpróbálok mindenkit meggyőzni arról, hogy jó dolog Istennel kapcsolatba kerülni. Isten, Madeline és a gyermekeim megváltoztatták az életemet... megmentették az életemet.

Köszönöm az interjút.
Szívesen. Kitárgyaltunk néhány jó témát. Lehet, hogy egyszer majd hívhatsz Kenny-nek (mosolyog).

Kapcsolódó cikkek
Wheeler visszavonulásáról szóló sajtóközlemény (2001)