Interjú: Radnai Tamás
2002. augusztus 15.

Lauter Victor képgalériánk

Rendben, akkor kezdjünk életrajzi adatokkal...
1978. júniusában születtem Budapesten, azóta is itt élek.

Tehát 24 éves vagy. Vannak testvéreid?
Van egy bátyám, de vele sajnos nem tartom a kapcsolatot, mert nagyon eltérő az érdeklődési körünk, az életvitelünk.

Ezek szerint ő nem badizik?
Sajnos nem, pedig jó lett volna, ha van egy példa vagy példakép előttem. Egyébként hatéves korom óta sportolok, cselgáncs volt a kezdet, melyet hét évig űztem. Versenyeztem is, 10 versenyt nyertem zsinórban (Budapest Kupa, Derkovics Kupa és helyi bajnokságok), de a 11. versenyemen csak második lettem, és ezért abbahagytam. De azért a cselgáncsból megmaradt az erőfejlesztő edzések szeretete, melyet már akkor is állandóan végeztünk.

Azt máris kimondhatjuk, hogy maximalista vagy.
Az biztos. Az élet minden színterén sajnos a végletek emberre vagyok, vagy mindent, vagy semmit; tehát ha csinálok valamit, azt maximális erőbedobással csinálom, vagy egyáltalán nem.

14 éves koromban kezdtem el konditerembe járni, azelőtt mi csináltunk a barátaimmal edzőtermet, az elég kezdetleges dolog volt, de nekem az is tetszett. Az utcánkban volt egy edzőterem, ahova lementem, az édesanyám kíséretében, mert egyedül nem mertem lemenni.

Ezek szerint a szüleid támogattak ezen a téren?
Elváltak a szüleim, én édesanyámmal éltem. Ő szerencsére mindig azt tartotta szem előtt, hogy nekem mi a fontos, és hogy boldog legyek, tehát ha mondjuk sakkozni akartam volna vagy kerékpározni, vagy úszni, vagy ejtőernyőzni, annak ellenére, hogy veszélyt jelentett volna, ha ez kell ahhoz, hogy boldog ember legyek, akkor benne van mindenben és támogat.

A szülői támogatás fontos.
Ilyen szempontból szerencsés vagyok, hogy az édesanyám nem konzervatív módon gondolkodik, hiszen engedte, hogy elkezdjem ezt és támogatott benne, pont azért, hogy boldog legyek, mert ez a legfontosabb nálunk, hogy boldogok legyünk.

Ekkor, 14 évesen, már kifejezetten testépítés céljából edzettél?
Igen, tehát abbahagytam a cselgáncsot és észrevettem magamon a változást, a fejlődést, és mert tinédzser koromat éltem éppen akkor, ez nagyon tetszett, hogy fejlődöm, izmosodom, hogy ezt észreveszik a barátaim és a strandon is az emberek.

Hány kilósan kezdted el a body edzést?
55 kilósan mentem le legelőször ebbe a terembe. Ott nálam idősebb srácok 50 kilóval szériáztak fekve, és én lementem az első edzésre, és mivel a cselgáncs miatt volt egy kis alapom, mindjárt olyan súlyokkal tudtam szabályosan edzeni, mint ők és így felfigyeltek rám. Hogy vagy őserő lakozik bennem vagy fanatikusság, vagy mindkettő, így hamar beilleszkedtem, otthonosan éreztem magam, és megszerettem a testépítést.

Ezt az első edzőtermet hamar kinőttem, és bár megtanítottak alap dolgokra, de megfelelő szakmai tudást és irányítást nem tudtak adni. Ezért átmentem a Fekete Ferenc edzőtermébe, a Black Gym-be, mely abban az időben nagyon jó volt, és ott 11 hónapot töltöttem el, hogy komolyan megismerjem a testépítés alapjait. Mivel mindig is versenyezni szerettem volna, ezért sok testépítő versenyre kijártam és azt vettem észre, hogy aki a Koko Gym-ből indul, az nagyon jó, úgyhogy biztosan tud valamit az "öreg", ezért elmentem a Spartacus-ból a Koko Gym-be.

Jól tudom, hogy ekkor erőemeléssel is foglalkoztál?
Ez a váltás 1993-ban volt, edzegettem, de hát fiatalon nagy izomtömeget nem lehet felmutatni, sem izomérettséget, de viszont a fizikális erőm megvolt, tehát elég jó súlyokkal dolgoztam. Volt egy fekvenyomó versenyző a Koko Gym-ben, ő látta, hogy azért elég jó súlyokkal dolgozom, és hogy ebből még versenyzés is lehet és mondta, hogy buliból induljak el az Ifjúsági Magyar Bajnokságon. Minden készülés nélkül odamentem és második lettem úgy, hogy sajnos nyomtam két érvénytelent a kezdősúlyommal.

Ezután megfogadtuk, hogy együtt dolgozunk, és '95-ben megnyertem az Ifjúsági Magyar Bajnokságot. Ekkor megnéztük a csúcslistát, hogy mire vagyok képes, mérlegeltünk és úgy döntöttünk, hogy a '96-os versenyszezonra komolyan felkészülünk. Megnyertem az ifjúsági magyart, az abszolútot is, a juniort, a junior abszolútot, eljutottam a felnőtt magyar bajnokságra, és azt is megnyertem! Minden versenyen, majdnem minden fogásom csúcs volt. Sőt, Ónozó Szabolcs tartotta akkor a 67.5 kilóban 155 kilóval az országos csúcsot, én pedig kijutottam a VB-re 18 évesen és 4. lettem úgy, hogy 167.5-öt nyomtam.

Ekkor jött egy drámai változás. 1997-ben szponzor hiányában nem tudtam kiutazni a kanadai fekvenyomó világbajnokságra. Oda már, mint dobogóesélyes mehettem volna, hiszen 96-ban negyedik voltam úgy, hogy sajnos elrontottam valamilyen szinten, mert volt egy érvénytelen gyakorlatom. Tehát Kanadában volt a VB és önköltségen lehetett csak kiutazni. Akkor én még tanultam, édesanyámmal éltem, és sajnos az erőemelő sportban sincsenek olyan tőkeerős szponzorok, akik egy 300 ezer forintos utat tudtak volna fedezni. És akkor elindultam életem első body versenyén, a Budapest Bajnokságon!

Tehát a váltás valamilyen szinten kényszerből született?
Nem mondanám, hogy kényszerből, főleg azért nem, mert mint mondtam fiatalon izomtömeget, izomérettséget nem lehet felmutatni, de láttam a srácokat, hogy végül is megállnám a helyem, és hogy itt az idő, mert végül is a nagy szerelmem a body. Na akkor váltottam igazából.

Azért mondd el, hogy mik voltak akkor a legjobb súlyaid!
Tehát csak fekvenyomást csináltam, 67.5 kilóban ifjúságiként 18 éves koromban tartottam az ifi, a junior és a felnőtt rekordot, ez 167.5 kiló volt. 75 kilóban versenyen 185 kilót tudtam nyomni, versenyen kívül 200-at, és akkor itt vége szakadt a dolognak. Az edzőteremben a legnagyobb súly, amit kinyomtam, az 215 kiló volt 86 kg-os testsúllyal. De a fekvenyomás nem motivált annyira, mint a body, mert ez valamennyire egy statikus dolog és nem annyira összetett. Engem ez igazán soha nem vonzott, csak a versenyzési lázamat éltem ki. Fiatalon még nem indulhattam body versenyen, bár végül is 18 évesen mehettem volna, de én maximalista vagyok és harmadik vagy ötödik helyezett nem szeretek lenni. Még a második hellyel is elégedetlenkedem néha, de az legalább olaj a tűzre, hogy továbbhaladjak.

Akkor menjünk a body vonalon, írd le nagyjából, hogy hány éves korodban milyen eredményeket értél el, részben versenyszerűen, részben a testsúlyod és testfelépítésed tekintetében.
1997-ben indultam el az első Budapest Bajnokságomon, ott mindössze egy ponttal kaptam ki és lettem második, ha jól emlékszem, akkor egy Beke István nevű úriembertől, aki a VB-re készült és Taksonyi Erika készítette fel a Kenderessel. Ő győzött le, rá egy hétre pedig a Junior Magyar Bajnokságon ismét második lettem egy ponttal. Hát ez a két második hely olyan szinten elkeserített, hogy az valami borzalmas volt.

A Koko-ba járt akkor Kiss Horváth István (Popeye, aki ma már profi), tetszett neki a bennem lévő tűz, és elkezdtünk együtt edzeni. '97 decemberétől együtt alapoztunk, a bennem lévő tűz és akaraterő tetszett neki, motiválta őt és hát barátság is fűzött minket egymáshoz. Ez tart mind a mai napig, de amikor együtt edzettünk az azért más volt. Tehát együtt elkezdtünk készülni a '98-as versenyszezonra, aminek az eredménye az lett, hogy 70 kg-ban elindultam a Junior MB-n, ezt megnyertem, az abszolútot is, rá egy hétre pedig a felnőtt országos bajnokságon is elindultam és ezt is megnyertem. Ekkor Pintér Ferenc észrevette a bennem lévő lehetőségeket, hogy jó lenne elindítani a Junior Világbajnokságon ősszel. Kokó is támogatott valamennyire, de nem éreztem rajta azt az igazán nagy bíztatást, hiszen azt mondta, hogy Lantos Johnny is kétszer volt Junior VB-n és "csak" második lett, Kiss Jenő egyszer negyedik, egyszer harmadik volt, és miért pont én nyernék? Hát nekem ez annyira nem tetszett, és eljöttem a Koko-ból, bár nagyon szerettem ott edzeni. Azóta a viszony Kokóval rendeződött és jóban vagyunk. Tehát Pintér Ferenchez igazoltam át, és valamilyen szinten jó volt a megérzése, felkészültem a Junior VB-re és megnyertem! Ennyi volt a junior pályafutásom.

21 évesen felkészültem a szlovákiai Világbajnokságra, a Mr. Universum-ra, ott is a 70 kg-os kategóriában indultam, de sajnos rosszul választottuk meg ezt a kategóriát, mert túlfogytam. Igazából 75 kg-ban kellett volna indulnom. Ezért újoncként, magyarként Szlovákiában tizedik lettem 30 versenyzőből. Én voltam toronymagasan a legfiatalabb, de azért definícióban, vádliban, hasizomban, és hát fejlettségben azért ott voltam. Nagyon sokszor kihívtak még az elsőkkel is, de sajnos ez a szereplés nem a legjobban sikerült. Hogy a tizedik hely kudarc-e vagy sem, ezt el lehet dönteni!

Mi történt a következő évben, 2000-ben?
A 2000-es évet kihagytam, pont ezért, mert rosszul választottuk meg a súlykategóriámat, így a célom a testsúlykategória váltása volt. Azért a többiekkel kiutaztam a Malajziai VB-re segíteni, mert aki világbajnokságra jár az egy elég szűk kör és mind személyes jó barátom. Másrészt érdekelt is, jó képben lenni, látni a többieket. Nézőként is sokat lehet tanulni egy ilyen versenyből, lesni a praktikákat, hogy a többiek mit csinálnak. Az igazán jó versenyzőkkel, az amatőr státuszban lévő profikkal találkozni valami szenzációs élmény, és ráadásul úgy is emlékeztek rám, hogy 20 kilóval több voltam. A kategóriámból még emlékeztek rám és ez jó érzéssel töltött el.

Következett a 2001-es esztendő, ekkor a tavaszi versenyszezonra készültem, a Magyar Kupára, ami kvalifikáció volt az EB-re. Hát a testsúlykategória váltás eredménye az lett, hogy nem 75 kilóba, hanem élből 80 kilóba léptem fel, és így is épp hogy csak befogytam, de volt 3 kg kedvezmény és ezzel éltem is, tehát 83 kiló voltam.

Mennyi volt a súlyod a tömegelés alatt?
Szezonon kívül olyan 100 kiló szoktam lenni, vagyis voltam abban az időben. Eljött ez a verseny, a 80 kg-t megnyertem és az összetettet is. És utána sajnos nem tudtam kiutazni az EB-re, melynek anyagi és sportdiplomáciai okai voltak. Kudarcba fulladt az egész felkészülés, ami egy hatalmas nagy törés volt, de általában az ilyen nagy törések és padlóra kerülések motiválnak arra, hogy még magasabbra tegyem a lécet.

A 2002-es év arról szólt, hogy a magasabb kategóriába váltás igazán erős legyen, igazán mély definíciót tudjak hozni. Most már a szezonon kívül a maximális súlyom 106 kiló volt, a diétámat pedig 12 héttel kezdtem el a versenyeim előtt. Már azért egy picivel előbb is figyeltem, elhagytam az édességeket és a mocsok kajákat, így kezdtem el a felkészülést, ami jelen pillanatban is tart (2002. augusztus 15-én zajlik a beszélgetés - a szerk.). A Magyar Bajnokságon még 90 kilóban fogok indulni, de az egyiptomi VB-re befogyok 80-ba. Ki merem jelenteni, hogy a tőlem megszokott definíciót fogom hozni, amit hoztam 70 kilóban is, csak most 10 kilóval izmosabban. Észreveszek magamon olyan dolgokat, hogy más voltam húszévesen és más 24 évesen most a testem. Úgy érzem, kezdem megszerezni az izomérettséget, bár még mindig nagyon fiatal vagyok. Szemmel láthatóan máshogy néznek ki az izmaim, jobb a definíció, az erezettség, és jelen pillanatban például azt veszem észre, hogy régen egy versenyfelkészülés 10-12 hét volt, most 4 hete készülök és már olyan formában vagyok, mint máskor a verseny előtt 3 héttel. Nagyon jól reagál a szervezetem az edzésre és az étkezésre, és bevallom őszintén, hogy nagyon meglepődöm és csodálkozom, ahogy ráállok a mérlegre és megnézem a tükröt. Négy hét alatt egyszerűen olyan jól reagált a diétára a szervezetem, mint ahogyan még soha.

Szerinted mi a reális helyezés? Gondolom a győzelem a célod?
Hát a Magyar Bajnokságon a győzelem a cél, és úgy érzem, hogy van is rá esélyem…

Inkább a Világbajnokságra gondolok!
Ettől féltem én is! Hát a nyerés egy nagyon összetett dolog, hiszen a 80 és 90 kilós mezőny a legsűrűbb egy világbajnokságon, és azért azt nem kell elfelejteni, hogy itt a világ legjobb amatőr testépítői vannak jelen, ezért ez a verseny a Mr. Universum. Pont a 80 és 90 kiló a legerősebb, mindegyik kategória erős, de ez különösképpen. Az egyik fő hátrányom, hogy rossz országba születtem és itt nem az életszínvonalra gondolok, hanem észrevettem, hogy más országok versenyzői jobb feltételek között vannak. Gondolok itt arra a legalapvetőbb dologra például, hogy egységes mezben vannak, válogatott melegítőjük van. A sportdiplomácia még fontosabb, mivel pontozásos sportágról van szó. Más országok versenyzői, vezetői úgymond közelebb vannak a tűzhöz, ez az egyik fő hátrányom.

A másik pedig az, hogy fiatal vagyok még, borzalmasan fiatal, hiszen az ottani veteránok 28 és 35 év között vannak, de nem ritka a 38-40 éves versenyző sem, aki egyből megy a Masters VB-re. És azért az izomérettség nagyon fontos. Jó jel viszont, hogy voltam egyszer már világbajnokságon és bejutottam a legjobb 15 közé. Annak ellenére, hogy elrontottuk a szereplést, tizedik lettem. Azóta nagyon sokat tanultam saját hibámból, mások hibáiból, és tovább képeztem magam szellemileg, testileg, lelkileg. Nagyon szeretnék a hatos döntőbe bekerülni, ami nagyon kevés magyarnak sikerült eddig, de ha pont kicsúszom a döntőből, mivel nagyon erős a mezőny, és hetedik leszek, akkor azt sem fogom fel kudarcként, hiszen 24 évesen a világ 7 legjobb testépítője között lenni az én kategóriámban nem olyan rossz dolog. Azt mondom, hogy Róma sem egy nap alatt épült fel, ezért még van időm, és mire eljön a hármadik X, addigra dobogóra fogok állni!

Azt olvastam, hogy profizmus a célod.
Megmondom őszintén a profizmust sokféleképpen lehet megközelíteni. Szerintem már eleve az is profi, aki ezért a sportért él, ennek él, ebből él, tehát úgy él, mint egy profi. A profik ebből kint pénzt keresnek, magyar szinten szerintem ebből még senki nem keresett igazán pénzt, valószínű, hogy én sem fogok. A profizmus egy álom, de ha realisták vagyunk, akkor pont a tény miatt, hogy rossz országba születtem és Európába, erről le kell tenni, plusz még vannak genetikai adottságai is az embernek, és sajnos én sem vagyok tökéletes. A genetikai hiányosságokat szorgalommal, kitartással, fanatikus edzéssel, megfelelő táplálkozással lehet javítani, de nem lehet megváltoztatni az ember alapvető genetikáját, úgyhogy a profizmus kérdését szépen félreraknám. Azt mondom, hogy az álmom az, hogy egy amatőr VB-ről érmet hozzak haza, ami eddig csak kettő magyar embernek sikerült. És hogyha ez megvan, akkor azt a tapasztalatot és tudást, amit így megszereztem, a fiatalabb, lelkes sportolóknak nagyon szívesen átadnám. Jelen pillanatban is edzőként dolgozom, személyi trénerként.

Térjünk át az edzésed és az étkezéseid részleteire. Vegyük át az alapelveidet, illetve a részletekbe is belemehetünk, kezdve az edzéssel. Azt is elmesélhetnéd, hogy milyen hibákat követtél el kezdő korodban, hogy a fiatalok tanuljanak belőle!
Sajnos, mint minden kezdő én is nagyon sok hibát elkövettem, a legfontosabb az erőemelő múltamból fakad, hogy helytelenül választottam meg sokszor a súlyokat, és helytelenül hajtottam végre a gyakorlatokat. Jó pár évembe beletelt az, hogy ne súly-centrikusan eddzek, hanem tényleg a megfelelő forma és az izomtelítettség, a vérbőség elérésére koncentráljak. Mindenkinek, akit tanítok, azt mondom, hogy a bodybuilding nem súlyemelő verseny; főleg hogyha párban edz két fiatal srác, akkor ne egymással versenyezzenek, hogy ki tud nagyobb súlyt felemelni, hanem arra törekedjenek, hogy minél jobban bedurranjanak.

Nyújtsanak, ésszel eddzenek, ne ész nélkül, mert ha valamit ész nélkül csinálunk, abból csak baj lesz, sérülés, egyoldalúan terheljük a szervezetet és ez nem vezet jó irányba. Tehát ez az egyik: a megfelelő súlyok, a megfelelő végrehajtási forma. Meg az alapvető életmódbeli dolgok: bulizás nincs, napi 8 óra alvás a minimum, a megfelelő táplálkozás elengedhetetlen. A káros szenvedélyek, a dohányzás, az alkohol, a drogok kilőve, és a megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékkiegészítők bevitele is fontos. Ezek olyan alap dolgok, amiket bármelyik magazinból elsajátíthat valaki, hogyha veszi a fáradtságot és kinyitja, elolvassa őket.

Beszéljünk még egy kicsit az edzéselveidről.
Szezonon kívül, alapozásnál, szeretek alapgyakorlatokat használni, szabadsúlyzóval, viszonylag alacsony ismétlésszámmal, nagy súlyokkal, de itt is azért figyelni kell a helyes végrehajtásra, nehogy megsérüljünk. A sérülésveszély ilyenkor nagyon nagy, de viszont ebben az időszakban elég sok felesleg van rajtam, sokkal vizesebbek az ízületeim, ez egy kis védelmet jelent.

Mennyi ez az alacsony ismétlésszám? 4-6?
Nem, úgy gondolom, hogy 6 alá soha nem szabad menni, mert akkor kifejezetten csak az erőszint növekszik, legalábbis én így tapasztaltam magamon. Tehát a legalacsonyabb az a hat, de általában nyolcakat csinálok nagy súllyal és viszonylag nagy pihenőidőkkel. A nyújtás az nagyon-nagyon fontos, minden széria után nyújtunk, főleg olyan dolgokat, mint a vádli. Ezt tömegeléskor sem szabad elhanyagolni, és a hasat sem, tehát erre is figyelni kell. Ilyenkor egy héten ötször edzek, körülbelül másfél órásak a tréningjeim. Általában a nagyobb izmokra - hátra, lábra, vállra - 5 gyakorlat az előírás. A kisebb izmokra kevesebb, karra 3-3, vádlira 2, mellre 4, és főleg az alapgyakorlatok, nagy súlyokkal. Izolációs gyakorlatokat ritkán azért beteszek negyediknek, ötödiknek. A nyújtások elengedhetetlenek a szériák között! Rögtön edzés után jó minőségű fehérjét viszek be a szervezetembe, általában ez 40-50 g tejsavófehérje szokott lenni.

Egy-egy ismétlést milyen sebességgel hajtasz végre, hogy még visszatérítselek az edzés megbeszélése felé?
Szeretem azt, ha valaki egy kicsit dinamikusan edz, tehát pumpálás jelleggel, de valamikor két stílust ötvözök. Például egyik héten nagy súlyokkal edzem, szép lassan, a másik héten egy kicsit magasabb ismétlésszámmal pumpálok, tehát úgy ötvözöm a két stílust, hogy az egyik héten egy kicsit nagyobb súlyokat használok, és alacsonyabb ismétlésszámot, a következő hét egy kicsit pumpálósabb, hogy a vérbőség minél nagyobb legyen.

Az ismétlés negatív szakaszát is gyorsan hajtod végre?
Ez változik, minden második héten van ez csak így. Az erőltetett ismétléseket nem alkalmazom, mert itt viszont már nagyon nagy a sérülésveszély. Úgy gondolom, hogy amivel tudok 6-8 ismétlést csinálni normálisan, az a súly az optimális, ennél nagyobbal szerintem felesleges dolgozni, mert olyan borzasztóan nagy ott a sérülésveszély, főleg a guggolásoknál, a fekvenyomásnál, hogy ez az ízületeknek sem tesz jót, úgyhogy ez felesleges.

A szériákat piramisszerűen építed fel?
A bemelegítés az nagyon fontos, általában van 1-2 bemelegítő széria. Az én edzésemre az jellemző, hogy elkezdem 2 bemelegítő szériával és utána jön a 4 munkasorozat. A legutolsó sorozat az a legnagyobb súllyal történik. Tehát ez folyamatosan változik, egy kicsit piramis jellegű, de minden második héten változik. Tehát kiválasztok egy 70-80%-os súlyt és azzal csinálok 4x8-at. Próbálom minél több szögből terhelni a testemet. Nem írok előre edzéstervet, hanem minden edzés más, úgy váltakoznak az edzések, mint a nappalok és az éjszakák, csak annyi a különbség, hogy én a gyakorlatokat cserélgetem. Az ismétlés, a szériaszám, a pihenőidő - ezeket állandóan variálni kell. Két-háromhavonta kompletten az egész edzési szisztémát át lehet rendezni, főleg azért, hogy érdekes, friss legyen a program. Sokan azt mondják a testépítésre, hogy unalmas, de szerintem ezt azok mondják, akik nem értenek hozzá, mert minél mélyebbre ásunk a dolgokban, annál inkább rájövünk, hogy mennyi mindent nem ismerünk még, és mi mindent újat lehet csinálni.

Fontosnak tartod magát a felpumpáltság jelenségét? Van kifejezett összefüggés szerinted az izomfejlődés és a vérbőség között?
Persze hogy van összefüggés, hiszen nagyon sok táplálékkiegészítő terméknek is a lényege a sejttérfogat-növelő hatás, tehát a sejten belüli vízmegkötés. A minél nagyobb mértékű vérbőség is rokon jelenség, természetesen ennek is tágító hatása van. Itt zárójelben jegyzem meg, hogy vannak olyan dolgok, amiket a profik használnak és ezeknek is ilyen sejttérfogat-növelő hatásuk van, ez egy nagyon fontos dolog. Ugyanakkor a statikus edzés, tehát kifejezetten az erőszint növelése is fontos, mert valamennyire az izomtömeg összefügg az erővel.

Egy nem túl népszerű kérdést hadd dobjak be. Tudom, illetve nyilván mindenki tudja, hogy a színpadon nem igazán számít, kinek mekkora a centiméterben mért izommérete, de ez az embereket mindig érdekli, hajlandó vagy mondani egy-két adatot?
Persze. Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy mindenkinek az első kérdése, hogy mekkora a karom. Minden átlagembernek a kar jelenti a fő kérdést, sajnos nekem a kar a gyengém, most 48 cm körül van.

Ez nem jelent semmit, hiszen Lee Haney-re is azt mondták, hogy gyenge a bicepsze és Yates-re is!
Igaz! Azért pár Olympiát megnyertek, bár nekik mondjuk 52-es volt a karjuk. Tehát az én karom 48 centi, 49 volt a legtöbb bedurranva, edzés után, jó dagadtan, de az nem minőségi izom volt. Versenyen olyan 45-46 szokott lenni, 2-3 centi jön le pucolásnál, a mellbőségemre viszont már valamivel büszkébb vagyok: 134 cm, és 164 cm a magasságom, úgyhogy ez így valamit csak jelent. A combom az nagyon sokáig gyengének számított, mivel fekvenyomó voltam, ezért a lábat különösebben nem erőltettem, szerencsére a mostani tömegnövelésnél elértem a 74-75 centit, ami nem annyira rossz. A vádliméret 45-46 cm körül van, szerencsére, amikor pucolok és diétázom, akkor maximum 1 centit megy össze.

Összeáll akkor a jó kar-vádli arány.
Igen, elméletileg ugyanakkorának kellene lennie, de azért, ha megmérjük, akkor szerintem mindenkinél inkább a kar felé billen a mérleg, pár centivel az a nagyobb.

Térjünk át az étkezésre.
Szezonon kívül van egy olyan alapelvem, hogy amit megkívánok, azt meg kell enni, de ez nem abból áll, hogy bemegyek a boltba és veszek 20 túró rudit és 3 kg kristálycukrot, meg 1 kg tojássalátát és fehérkenyeret, aztán ezeken élek, hanem normál étrendem van: rozskenyér, csirkemell, sonka, tojásrántotta gombával és sonkával. Ebédre roston csirke, pulyka, de ez nagyon unalmas már. A bélszínt nagyon szeretem, lávakövön sült burgonyával, de sajnos szeretem a pizzát is, meg a hamburgert, de szezonon kívül is egy héten egyszer, maximum kétszer, ha elmegyünk vacsorázni, akkor eszem meg és baromi nagy lelkiismeret furdalást okoz, úgyhogy ezeket szezonon kívül is kerülöm. Tehát az átlagemberhez képest szezonon kívül is diétásan étkezem, de önmagamhoz képest viszont nem. Nyáron becsúszik egy-egy fagyi, de szerintem szezonon kívül belefér. Amikor jön a versenyfelkészülés, akkor elszabadul a pokol és mindent leírok, mindent számolok, még egy rizsszemet sem eszem meg feleslegesen. Én szerintem csak így lehet, hogy valaki igazán jó, mély, minőségi definíciót érjen el és jól felkészüljön egy versenyre, illetve ez a színpadi megjelenéskor is látszódjon. A táplálkozás nagyon fontos ebben a sportágban, szerintem 60-70%-os a szerepe a sikerben. Számít még az edzés is, és a táplálékkiegészítők is, de ez beletartozik a táplálkozásba.

Akkor jól értelmezem, hogy legalább is ma már nem számolod a kalóriákat versenyen kívül?
Versenyen kívül nem, de azért a fehérje bevitelre odafigyelek, tehát 5-6-szor eszem egy nap és a testsúlykilógrammonkénti 2-3 g fehérje megvan. Ebben az időszakban építem fel magam és próbálom felhozni a gyenge testrészeimet, tehát ilyenkor is igazán oda kell figyelni az étkezésre, mert egyébként pocsékba megy minden erőfeszítés és a fejlődésnek annyi.

Mekkora az a kalóriamennyiség, amit szerinted be kell, hogy vigyél tömegnöveléshez?
Kalóriát nem mondanék, hanem inkább fehérjét, tehát testsúlykilógrammonként 2-3 g fehérje, és a szezonon kívül 100-105 kg szoktam lenni. Ez 300 g fehérjét jelent és kétszer ennyi szénhidrátot. Ezt általában rizsből és burgonyából viszem be és turmixokból.

És a zsír?
Szerencsére nem szeretem a zsíros ételeket és szezonon kívül is reformkonyha a jellemző, tehát olívaolajjal sütünk, főzünk, normál olaj, zsír nincsen otthon. Cukor sincsen. Nem vagyok édesszájú, inkább húsevő vagyok és abból is inkább a minőségi húsokat szeretem. Tehát zsíros sülteket, meg az ilyesmiket nem szeretem, de mint már mondtam a jó minőségű húsokat, a steak-et és a hasonlókat kedvelem szerencsére.

Volt azért a korábbi időszakban olyan, hogy naplóztad az ételbevitelt tömegnövelés során is?
Tömegnövelés során nem, de azt kiírtam, hogy minimum mit kellett megennem és maximum mennyit, tehát húztam egy limitet, hogy annál többet ne egyek, de viszont minimum is volt, hiszen, hogyha nem viszek be elég kaját, akkor annyi a fejlődésnek és szerintem erre nagyon oda kell figyelni.

Kifejezettem minőségi, esszenciális zsírok bevitelére nem fektetsz hangsúlyt?
Diétánál MCT-t szoktam használni. Az alacsony szénhidrát tartalmú diétához és az utolsó 3 hétben, amikor a szénhidrát nagyon-nagyon alacsony szinten van, nullán, MCT-t szoktam használni. Igen kevesen alkalmazzák, de szerintem viszont nagyon fontos és jó dolog. Olajos magvakat (pl. tökmag), lenmagolajat, a diétának annak a részénél szoktam fogyasztani, amikor úgy érzem, hogy az anyagcserém lelassul és a lenmagolaj kapszula felgyorsítja egy kicsit, tehát ilyen szempontból praktikus. Azért én a zsíroktól valamennyire tartózkodom, de az ilyen jóindulatú dolgoktól, mint az MCT nem szabad megfeledkezni. Szerintem használni kell, lehet, és jó is.

A versenydiétával kapcsolatban tudnál számokat mondani, hogy milyen az arány, a makronutriensek aránya, és hogy mennyi a kalória?
A kalóriákat itt sem számolom. Mivel erős diétán vagyok ezért megfelelő mennyiségű fehérjét kell bevinnem, hogy a katabolikus folyamatokat meggátoljam. Ilyenkor nagyon nagy segítséget jelentenek a táplálékkiegészítők, hogy például edzés után rögtön be tudom vinni az elágazó-láncú aminosavakat (BCAA-k). Eddig edzés után mindig csak fehérjét vittem be, de mostanában nagyon leesik a vércukrom, ezért beviszek szénhidrátot is, és így sokkal gyorsabb a regeneráció.

Gyakorlatban így néz ki egy napom: reggel felkelek és az első étkezésem zabpehely (80-100 g) megfőzve, édesítőszerrel, de a verseny előtti utolsó hétben már kihagyom az édesítőszert. Utána edzés. A reggeli edzésem kardiótréning, majd vádli, has, fenék. Ezután jön egy vegyes étkezés, ami 2:1 fehérje-szénhidrát arányt takar, tehát kétszer annyi fehérjét eszem, mint szénhidrátot. Ilyenkor valamilyen szinten brokkoliból próbálok rostanyagot bevinni, hogy azért az anyagcsere gyorsuljon. Edzés után rögtön beveszem a BCAA-t. Ezután pihenő jön, szundítás előtt iszok még egy tejsavófehérje turmixot. Felkelek, ekkor van egy olyan étkezésem, hogy csirkemell, rizs és zöldség. A csirke 200-250 g, fele ennyi szénhidrát és egy kis zöldség, hogy jobban csússzon. Még egy kis pihenő a délutáni edzés előtt. Ismét egy szénhidrátban dús étkezés, ez ugyanaz, mint a reggeli (zabpehely).

A diétázás első heteiben még ananászt szoktam használni, de csak olyat, ami a saját levében van és nem cukrozott. Esetleg édesítőszer és fahéj jöhet még szóba. A második edzés után már nem viszek be szénhidrátot, csak fehérjét. Ez általában tojásfehérje vagy most még csirkemell zöldséggel. Az esti lefekvés előtti étkezésem mindig csak fehérje. Hat óra után már nem eszek szénhidrátot és este egy protein turmixot iszom, esetleg halat vagy tojásfehérjét eszem. Ahogy közeledik a verseny szép lassan kiiktatom az olyan dolgokat, mint az édesítőszer. A zabpelyhet felcserélem rizsre, meg puffasztott rizsre. Néha szoktam enni bulátát, a natúr dolgot. Ez elősegíti az emésztést és enyhe hashajtó hatású, nem lassul le az anyagcserém. A végén a szénhidrátot szinte teljesen kiiktatom. Párolt brokkolit eszem tojásfehérjével például az utolsó négy hétben. A brokkolinak nagyon magas a kálium tartalma, ez jó vízhajtó és van benne rostanyag, ezért az emésztésnek nagyon jó. A tojásfehérje az egyik kedvenc fehérjeforrásom, könnyen emészthető, könnyen elkészíthető és a nátrium tartalma is alacsony, amire ahogy közeledik a verseny oda kell figyelni. Ilyenkor már sem édesítőszert, sem light üdítőt nem fogyasztok. Amúgy is a light üdítők közül csak a light kólát szoktam inni. Mást, tehát gyümölcsleveket nem szoktam. Még a 100%-os gyümölcsleveket is elkerülöm, mert magas a fruktóz tartalmuk, úgyhogy ezeket nem igazán fogyasztom.

Ami még nagyon fontos, az az L-Carnitine, amit használok kapszulás és folyékony formában is, de a folyékony változatot elhagyom verseny előtt két héttel, mert tartósítószert tartalmaz, tehát nátriumot. Érdekes az, hogy a hagyományos ételeknél nagyon sokan odafigyelnek a szabályozott nátrium bevitelre, de a táplálékkiegészítőknek nem nézik a nátrium tartalmát, pedig azokban is nagyon sok lehet (főleg a gyenge minőségű, rossz technológiával feldolgozott proteinekben - a szerk.). Tehát nagyon fontos az, hogy a táplálékkiegészítők esetében is nézzük meg mit tartalmaznak.

Bármit, amit a testépítők a szájukba vesznek, megesznek, lenyelnek, megisznak, mindent meg kell nézni, át kell bogarászni és nagyon-nagyon oda kell figyelni, főleg az utolsó három hétben! Volt már arra példa, hogy alacsony nátrium tartalmú vizet kerestem a boltban és már azt hitték valami rosszban sántikálok: mit bogarászik ez a manus ennyit? - kezdtek felfigyelni rám. És még egy fontos dolog: van olyan, hogy nem tüntetnek fel valamit a címkén, az ilyen élelmiszert ne vegyük meg! Csak azt együk meg, amiben 100%-ig biztosak vagyunk.

Említettem már, hogy más országokban élő versenyzőknek könnyebb a helyzetünk annyiból, hogy nagyon sok olyan diétás termék elérhető számukra, ami nincs Magyarországon. Itthon van, ami diétás és zsírmentes, de viszont jó cukros. De amire rá van írva, hogy édesítőszerrel készült és nem cukros, diétás, például a Canderel csoki, az nagyon jó, mert abban meg 10 g zsír van! Tehát vagy cukor nélküli, de jó zsíros, vagy zsír nélküli és jó cukros. Vagy zsíros és cukros egy termék, az a legrosszabb.

Követed ezt a fehérje felszívódási vitát? Hiszel benne, hogy van nagy különbség a gyors felszívódású tejsavó és pl. a lassú kazein hatása között?
Én abban hiszek, hogy a szójafehérje nagyon rossz. Inkomplett fehérje, nem jó fehérje. A tejsavófehérje jó minőségű, és szerencsére annyi cég van már Magyarországon is, hogy ki lehet azt választani, amelyik hidegen, tehát nem magas hőfokon van előállítva. Ez nagyon jó, igen magas a biológiai értéke. A turmixok íze engem nem érdekel, csak az, hogy minél alacsonyabb legyen a nátriumtartalma. Hogy jó minőségű legyen, és hogy pluszban hozzáadott glutamin legyen benne, tehát a glutamin tartalom magas legyen.

Mi a véleményed a kreatinról? Mondjuk, átlagembernek ajánlod-e?
Persze, hogy ajánlom, én magam is szoktam használni a felkészülésemnek bizonyos időszakaiban. A sejten belül köt meg vizet és ebből fakad az, hogy erősebbek, teltebbek vagyunk. Szerintem a testépítés reformkorszakát éljük, amikor is olyan jó táplálékkiegészítőket lehet már kapni, amelyekkel fantasztikus eredményeket lehet elérni, még a szteroidokkal összehasonlítva is. Tehát a táplálékkiegészítőknek nagyon fontos szerepe van, és a kreatint én nagyon szeretem.

Ha valaki elkezd edzésre járni és megkérdezi, hogy milyen táplálékkiegészítőt használjon, akkor azt mondom neki, készítsünk egy étrendet, nézzük meg mennyi fehérjét tudsz bevinni. Szinte biztos, hogy nem tud elegendő mennyiségű fehérjét elfogyasztani, azért mert dolgozik, tanul, stb. Nem tud annyiszor táplálkozni ahányszor ideális lenne, tehát ilyenkor egy jó minőségű fehérjeforrást, illetve ha hízni akar, akkor jó minőségű szénhidrátos turmixot ajánlok neki. Olyat, ami jó szénhidrátot tartalmaz, nem egy agyon cukrozott valamit, amely 5 millió kalóriát tartalmaz cukorban, hanem tényleg egy jó minőségű szénhidrát forrást, jó minőségű fehérjét.

Elkerülhetetlen a vitaminok szedése, ezekből is már nagyon sok fajta van. Ez az, amiből sohasem elég. Normál táplálékból nem tud annyit bevinni az ember, ami fedezi a szükségleteit és hogyha elkezd súlyzózni, akkor az egy elég erős sokk a szervezetnek, tehát nagyon-nagyon megemelkedik a tápanyag alapszükségletünk és ezt pótolni kell, hogy tudjunk fejlődni, hogy a nitrogén egyensúly pozitív legyen. Ezért még pluszban, hogy ha nem bírjuk táplálkozásból, turmixból bevinni a szükséges fehérjét, akkor lehet még folyékony amino-t vagy amino tablettát alkalmazni. Bár ez utóbbit annyira nem szoktam ajánlani, mert nagyon kevés az olyan, amit meg is tud valójában emészteni az ember, mert itt erősen préselt tablettákról van szó. Tehát csak a kapszulás formulákat szoktam javasolni, mert az tuti, hogy feloldódik és meg tudja emészteni az ember. Ezután jön be a képbe a kreatin, főleg a kreatin-monohidrátot említem, mert a foszfáttal kapcsolatban elég sok negatív visszajelzést hallottam, allergiás reakciókat például. Van számtalan variációja a kreatinnak: transzport-rendszerek, egyszerű por, pezsgő formula. Ezt elmagyarázom mindenkinek, kinek mi tetszik, azt szedi. Van kapszulás is, de hogyha lehet választani, akkor vagy sima monohidrát port vagy egy erre épülő transzport-rendszert ajánlok. Ugye a sima port legalább gyümölcslével, de inkább szőlőcukorral optimális bevenni, és ez már körülményesebb, akkor inkább egy transzport-rendszert a legcélszerűbb és legpraktikusabb választanunk, ezekben minden benne van.

Még arról kérdeznélek, hogy a motiváció magasan tartása tekintetében mi a technikád? Te nyilván elég könnyen motiválod magad, de azért vannak kedvenc testépítőid, vagy milyen technikákat alkalmazol a lelkesedésed fenntartására? Magazinokat nézegetsz, videókat?
Nekem hobbim, hogy gyűjtöm a bodys fickók kazettáit. Van olyan, akit nem is szeretek, de azért is megveszem a filmjét, mert mindenkitől lehet tanulni. Ezek általában edzésvideók, mindet megveszem, mert mindenkiben van valami jó. És ha mondjuk valakinek jó az alkarja, vagy jó a combja, vagy nagy a háta, az nem a véletlen műve, nem csak genetika. Ha csak egy gyakorlatot tanulok valamiből, egy mozdulatot, egy trükköt a táplálkozás terén, akkor már megérte az árát. És mivel ez a téma érdekel, ez az életem, bár nem vagyok profi, csak profi módon próbálom művelni a bodyt, kisebb-nagyobb sikerrel és e szerint élek, ezért a hobbim az, hogy szabadidőmben versenyeket nézegetek, edzésvideókat, magazinokat. Sajnos a magazinokat tekintve azért nem olyan széles a paletta, mint külföldön, de azért most már elég jó dolgokat írnak, és olyan emberek fordítják, akik tényleg értenek hozzá. A régebbi magazinokban voltak olyan dolgok, hogy egyes szakszavakat, szakdolgokat nem jól fordítottak le...

...ilyen élményem nekem is volt, a régi magyar Flex-ben a felülést és a húzódzkodást összekeverték (sit up/pull up) és olyanokat írtak, hogy felülés tarkóhoz és felülés háromszöggel...
Igen, és megvette szegény laikus kis testépítő a magazint és rosszat tanult belőle. Szerencsére most már van egy-két olyan újság, ami tényleg jó tanácsokkal szolgál, és mondjuk betekintést is ad a nagyok világába naprakészen, emiatt megveszem őket.

El szoktad olvasni egyébként az összes magyar újságot?
Megmondom őszintén, hogy az úgy van, hogy megyek az újságosnál, ránézek a címlapra, végigfutom a főbb címszavakat és ha egy dolog megfog, egy edzési vagy egy táplálkozási téma, de akár egy versenybeszámoló, akkor megveszem. De ha nem is veszem meg, akkor a teremben úgy is a kezembe akad, úgyhogy nem kerülöm el azt, hogy átnézzem. Ha meg tényleg olyan jó információ van benne, akkor megveszem. Nyilván, mivel ezzel foglalkozom szinte majdnem mindegyik megvan. De azért vannak kedvenceim. A külföldi újságok közül ilyen a Flex vagy a Muscle Mag. Mondjuk azokból is nagyon jó dolgokat lehet tanulni, csak sajnos nagyon sok reklám van bennük. Így elsőre ránéz az ember, nagyon jó vastag, csak a fele reklám. De azért vannak benne jó dolgok.

Victor, köszönöm és sok sikert a VB-n!

A világbajnokság 2002. október 24-28. között lesz Kairóban, Egyiptomban.