Miosztatin blokkolók - pro és kontra

A miosztatin - más néven GDF-8 (Growth Differentiating Factor-8) - az izomnövekedés egyik fő korlátja szervezetünkben, nem csoda hát, hogy a sportolók és különösen a testépítők érdeklődésének középpontjában állnak a gátlására irányuló fejlesztések. Az étrendkiegészítő gyárak a géntechnológiai kutatások publikálása után szinte azonnal előrukkoltak a miosztatin blokkoló termékek sokaságával. Vajon működnek ezek az itthon is beszerezhető étrendkiegészítők? Erre keressük ezúttal a választ.

A Cystoseira canariensis (a miosztatin blokkoló kiegészítők hatóanyaga) szulfáttartalmú poliszacharidjai kötődnek a szérum miosztatin fehérjéjéhez

A miosztatin protein az izomnövekedés egyik fő korlátja szervezetünkben, nem csoda hát, hogy a sportolók és különösen a testépítők érdeklődésének középpontjában állnak a gátlására irányuló fejlesztések. A génmanipulált egerek, mutáns szarvasmarhák után rövid ideje a miosztatin blokkolása állatkísérletekben több úton is megoldhatóvá vált (például miosztatin antitestekkel, hogy csak a legígéretesebb kutatást említsük), de az emberi alkalmazás továbbra is kérdéses maradt. Külön nehézség, hogy ezek a módszerek orvosi alkalmazásuk esetén sem válnának hozzáférhetővé számunkra, legfeljebb méregdrága doppingszerként. Az étrendkiegészítő gyárak azonban előrukkoltak a legális miosztatin inhibitorral, amit gagyi Photoshop-os előtte-utána képekkel nyomatnak a külföldi lapokban.

A már tudományos kísérletként végrehajtott miosztatin gátlás után létrejövő szokatlanul izmos egerek

Nagy kérdés, hogy működnek-e ezek a nem olcsó kiegészítők? A gyártók kezdettől fogva azt állítják, hogy az általuk forgalmazott készítmények hatásosan növelik az izomtömeget, ám idáig egyetlen publikációt sem jelentettek meg ennek alátámasztására. 2003-ban végre olvashattunk olyan kutatásról is, mely felvillantja az anabolikus hatás valós lehetőségét:

A Cystoseira canariensis barnamoszatban található szulfáttartalmú poliszacharidok (kéntartalmú összetett szénhidrátok) egy makromolekula csoport, mely élettani folyamatok sokaságára gyakorol befolyást. Képesek megkötni és közvetlenül szabályozni olyan növekedési faktorok és cytokinek bioaktivitását, mint a basic fibroblast growth factor, az interferon, különböző enzimek, vagy a transforming growth factor.

A miosztatin a transforming growth factor-béta családnak (TGF-béta) a tagja, és korlátozza a vázizomzat növekedését. Ziegenfuss és társai igazolták, hogy a Cystoseira canariensis szulfáttartalmú poliszacharidjai kötődnek a vérszérum miosztatin proteinjéhez. In vitro, tehát nem élőlényekben, hanem mesterséges körülmények között végzett vizsgálat volt ez, de ez alapján esetleg feltételezhető, hogy in vivo is hasonlóan hatnak, tehát élő szervezetben.

Ebből arra lehet következtetni, hogy az izomzat növelését is elősegíthetik a Cystoseira canariensis-kivonat alapú termékek. Nem ez volt az egyetlen Cystoseira tanulmány: az aktív összetevő, a C frakció in vitro C2C12 egér izomsejt kultúrákban a kreatin-kináz aktivitást is növelte 21 és 16 százalékkal, ami alapján feltételezhető az izom hipertrófiát létrehozó hatás, de az orális aktivitást ez esetben sem vizsgálták ("Indicators of muscular hypertrophy are increased in cultured myotubes treated with the marine algae, Cytoseira Canariensis", P.M. Johnson and S.J. McGregor).

Következtetés: Nem érdemes a boltba rohannod és megspórolt pénzedet blokkolókra költeni, ha mégis így teszel, ne a fenti vizsgálatok hatására tedd! A miosztatin blokkolókról végre hallhattunk valami pozitívat, de ez nem túl meggyőző, hiszen még publikált állatkísérletek adataival sem rendelkezünk. A lehetőségek tehát a következők:

A) az anyag totálisan hatástalan és használhatatlan, ezért pénzkidobás megvenni,

B) hatásos, de egyelőre gőzünk sincs mennyit is kellene használni, emiatt rizikós megvásárolni.

Az antitesteket direkt miosztatinra gyártják és állatokban már bizonyítottak, ezért én egyelőre nagyobb fantáziát látok ebben a fejlesztési irányban, mint a miosztatin blokkolókban (ami nem zárja ki, hogy később terveznek hasonló szerkezetű aktív anyagokat). Az elméleti megalapozottság gyenge, gyakorlati háttér nulla. És az sem mindegy, hogy egy friss félhivatalos publikáció erősen megkérdőjelezi a miosztatin blokkoló alga anabolikus hatását! Röviden: Légy szkeptikus!

Publikálva: "Sulfated polysaccharides of brown seaweed Cystoseira canariensis bind to serum myostatin protein", Acta Physiol Pharmacol Bulg. 2003;27(2-3):101-6

Kutatók: Ramazanov Z, Jimenez del Rio M, Ziegenfuss T.

A miosztatin blokkoló étrendkiegészítők hatástalanok súlyzós edzést végző férfiakon

	Darryn S. Willoughby, a Texas Christian University professzora sokat publikál és maga is keményen gyúr

A miosztatin blokkolók sportolók testösszetételére gyakorolt hatását feltételezhetően sokat vizsgálták, ám publikált eredményekkel idáig nem találkoztunk. Egy testépítő nyilatkozatai alapján most konkrét eredmények kerültek napvilágra. Legyinthetnénk rájuk, de nem tesszük, ugyanis a miosztatin téma egy elismert szakértőjéről van szó, aki mellékesen az izomműködés és izomépítés tudományos háttérével foglalkozó tanulmányok sokaságának szerzője-társszerzője. Darryn S. Willoughby állítása szerint elvégezte azt a vizsgálatot, amire mindannyian kíváncsiak vagyunk, bár a publikáció egyelőre még egy neves szaklapnál vár közlésre. Az ő cikkei alapján már tudunk néhány dolgot, és ezeket az információkat most veletek is megosztjuk.

A kutatás során miosztatin blokkoló táplálékkiegészítőt adtak súlyzós edzést végző férfi alanyoknak. A résztvevők azonos edzésprogramban vettek részt (heti három edzés, gyakorlatonként 3 szett 6-8 ismétléssel, a maximális súly 80-85%-ával) 12 hétig. Két részre osztották őket, az egyik csoport hatóanyag nélküli placebót, a másik cystoseira canariensis tengeri alga tartalmú készítményt kapott. A szupplementációt dupla vak módszerrel végezték. A kiegészítést kapó csoport a gyártók által előírt mennyiséget használta (1,200 mg cystoseira canariensis/nap). Három különböző időpontban (a program előtt, a 6. hét után, és a 12. hét után) megmérték a résztvevőknél az izomerőt, a testösszetétel változást, a comb tömeget, a nyugalmi anyagcserét, és vérmintákat is vettek.

Eredmény: Mindkét csoportban fejlődés mutatkozott az edzés eredményeként, de EGYETLEN paraméter sem különbözött a két csoportban, vagyis a táplálékkiegészítőnek nem volt hatása! Még meglepőbb volt az (hiszen lehetne szó rosszul meghatározott adagolásról is a gyakorlati tapasztalatok és mérések hiányában), hogy a vér miosztatin szintjében sem következett be változás a "gátlót" szedő emberekben.

Következtetés: A miosztatin blokkoló kiegészítők élő szervezetben (testépítőkön) nem mutatják a miosztatin fehérje blokkolás, az izom- vagy teljesítmény-növekedés legkisebb jelét sem.

Publikálva: Darryn S. Willoughby, "Effects of an alleged myostatin binding supplement and heavy resistance training on serum myostatin, muscle strength and mass, and body composition", Int. J. Sports Nutr. Exerc. Metab. Publikálás alatt (2004. február)

Kutatók: Darryn S. Willoughby, Associate Professor, Texas Christian University, Fort Worth, TX.

Összefoglalás

A fent olvasható kivonatok gyakorlatilag a miosztatin blokkoló alga mellett és ellen szóló jelenlegi összes lényeges kutatást tartalmazzák (2004 február), és sajnos a belőlük leszűrhető következtetések nem túl pozitívak az ilyen termékekre és gyártóikra nézve. A blokkolókat alátámasztó in vitro kutatások ellen egy jól megalapozott, igen neves szakember által elkészített, embereken végzett sikertelen kísérlet áll. Ez sokunk kedvét veheti el (okkal) attól, hogy teljes havi étkezésünk költségének megfelelő összeget adjunk ki egy-két doboz tengeri maszatra. Az igazi hullám, termékdömping még be sem gyűrűzött hazánkba, de lényegében már most halálra van ítélve (ha csak nem történik valami csoda, vagy az emberi hiszékenység nem tartja életben a gyárakat). Szóval, ha van egy kis sütnivalód, messzire kerülöd ezt az "elixírt" és a vele házaló kuruzslókat! T