A vanádium szerepet játszhat a fertőzésekből történő gyorsabb felépülésben
A kutatókat régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy miként lehetne a fertőzések utáni felépülést felgyorsítani, és a cukorbetegeknél a fertőzések után sokáig fennálló fáradtságot és apátiát leküzdeni.

A vanádium tartalmú étrendkiegészítők régóta népszerűek a testépítők körében. Úgy tartják, hogy ezek segítenek az izomtömeg növelésében és a vércukorszint kontrollálásában. Utóbbi lehetőség a cukorbetegek érdeklődésére is számot tarthat, történtek is ilyen célú alkalmazások. Az újabb kutatások azt mutatják, hogy a vanádium segíthet testünknek az olyan Gram-negatív mikroorganizmusok által előidézett fertőzések utáni gyorsabb felépülésben, mint amilyen az E. coli.

A Gram-negatív baktériumok falában található az a lipopoliszacharid (LPS) jellegű mérgező anyag, melyet endotoxinnak is neveznek. A név oka, hogy csak a baktériumsejt pusztulása után tudja hatását kifejteni. Az endotoxin molekula poliszacharid és lipid részből áll. A kutatók az első kísérlet során a vanádium hatását utánzó IGF-I beadása után kis dózis lipopoliszacharidot adtak a cukorbeteg és egészséges egereknek. A nem cukorbeteg egerek ennek hatására a cukorbetegeknél gyorsabban regenerálódtak.

A következő kísérletben vanádium-szulfáttal előkezelték az állatokat mielőtt az LPS kezelésnek kitették volna őket. Ebben az esetben mind a beteg, mind az egészséges állatokban 50%-kal gyorsabb volt a felépülés, mint a kezelést nem kapó kontroll egerekben. Úgy találták, hogy az egereknek a fertőzésnek való kitétel előtt adott vanádium -- a kiegészítőkben is megtalálható vanádium-szulfát formájában -- mind a cukorbeteg, mind az egészséges patkányokban felgyorsította a felépülést.

Körülbelül 10-20 mikrogramm vanádiumra van szüksége szervezetünknek naponta, a túl magas bevitel toxikus is lehet. A kísérletek során felhasznált vanádium mennyisége összehasonlítható volt az étrendkiegészítőkben található mennyiséggel. A vanádium izomépítő hatását sajnos még nem igazán sikerült alátámasztani, de cukorbeteg emberekben vércukorszint csökkentő és inzulin érzékenységet javító hatása már régóta ismert.

Több tudásra van még szükségünk hatásáról, ám úgy tűnik, ez az elem továbbra sem fog kikerülni a gyógyítás és az étrendkiegészítés köréből, csak a rá háruló feladatok, a felhasználás célja fog nagymértékben megváltozni, kibővülni. A kutatók jelenleg még azt gondolják, hogy nem kell vanádium kiegészítést iktatnunk mindennapi étrendünkbe. Még nem világos ugyanis, hogy a kiegészítés miként hat, pontosan milyen mechanizmusok állnak a jelenség hátterében, és tudásunkat hogyan tudjuk a gyakorlatba jól átültetni.

Forrás: University of Illinois at Urbana-Champaign

Kutatók: Daniel R. Johnson, Dr. Gregory Freund, University of Illinois at Urbana-Champaign.

Anabolikus szteroidok használathoz kapcsolódóan kialakult eltűnt epeút szindróma (VBDS) és gyulladásos pszeudotumor
Az anabolikus-androgén szteroidokkal (AAS) való visszaélés a sportolók között nagyon gyakori jelenség. Az AAS-okról azt érdemes tudni, hogy a férfihormon módosított szerkezetű szintetikus származékai, melyek fokozzák a sportteljesítményt és növelik a vázizomzat tömegét. Ezeket a hatásokat különböző módokon keresztül érik el, például a protein szintézis fokozásán, a glukokortikoidok katabolikus hatásának gátlásán, a vörösvértest termelés növelésén, az eufória kiváltásán és a fáradtságérzés csökkentésén keresztül.

Sajnálatos módon mellékhatásokat is előidézhetnek, példának okáért a májban, a reprodukciós szervekben, a szív-érrendszerben, és a mentális állapotra is kedvezőtlenül hathatnak. Kiváltódhat akut és krónikus hepatitisz, létrejöhetnek daganatos megbetegedések, bőrproblémák, a sor szinte végtelen. A sárgaság az orálisan, szájon át alkalmazható készítményeknél szokott igazán problémát okozni. A férfiaknál pedig, mivel az LH és FSH termelésének az elnyomása a nemi mirigyek csökkent működését idézi elő a szerhasználat során, ezért különösen gyakoriak a termékenység zavarai is. Magas vérnyomás, szívinfarktus, hirtelen szívhalál is kapcsolódhat a különböző szerek használatához.

Az orvosok ezúttal egy 32 éves férfinál tapasztalták az anabolikus szteroidok szedésével összefüggésben kialakuló mellékhatásokat. A kórházi felvételt megelőző 3 hónapban a páciens számos különböző készítményt használt testének építésére, melyek szedését gyneacomastia miatt felfüggesztette (mellmirigy megnagyobbodás).

Két héttel a szedés felfüggesztése után sárgaság jelentkezett, az aminotranszferáz szintje 3-4-szeresére emelkedett a normális szint felső értékének, valamint gyengeségről és rossz közérzetről számolt be a páciens. Korábban 3 évig testosterone undecanoate (40 mg × 4/nap) kezelést kapott hipogonadizmusára (a nemi mirigyek csökkent működése).

Kórtörténetében akut hepatitis B fertőzés szerepelt 1997-ben és ismeretlen eredetű akut hepatitis 1998-ban. A vérteszt 639 ľmol/L-es teljes bilirubin szintet mutatott, amely 688 ľmol/L-ig emelkedett, 530 ľmol/L volt a direkt bilirubin szintje; az aszpartát aminotranszferáz értéke 81 U/L volt; az alanin aminotranszferázé 182 U/L; a gamma-glutamiltranszferázé 148 U/L; az alkalikus foszfatázé pedig 212 U/L.

A hasi ultrahang akut hepatitishez hasonló képet mutatott, valamint a jobb májlebenyben egy 5x5 cm-es, hepatocelluláris karcinomának látszó terület volt megfigyelhető. Az epeutak nem voltak tágultak. Az MRI szintén igazolta az elváltozás meglétét, ráadásul a szövettömeg közepén egy elhalt terült volt megfigyelhető, ami szintén a hepatocelluláris karcinoma diagnózisa mellett szólt. Súlyos epepangást találtak a vizsgálatok során, valamint eltűnt epeút szindrómát (VBDS) is megállapítottak, amely az epeút sérülése nyomán alakult ki.

A gyulladásos pszeudotumor MRI képe   Gyulladásos pszeudotumor

A páciens kortikoszteroid (prednisone, 1 mg/kg) és UDCA (900 mg/nap) kezelést kapott. A tünetek és a laborértékek 10 héttel a sárgaság megjelenése után kezdtek javulni. Amint a májfunkciós értékek normalizálódtak, az orvosok eltávolították a sérült májterületet, amely szövettani képe alapján a gyulladásos pszeudotumorok közé tartozott.

Következtetés: A kolesztázis (epepangás) gyakori mellékhatása a különböző gyógyszereknek és különböző betegségek is előidézhetik kialakulását. Az anabolikus androgén szteroidok használata során ez a tünet különösen gyakran jelentkezik. Az epeutak sejtjeinek progresszív károsodása a kolesztázishoz kapcsolódóan létrejövő hepatitis következtében szerencsére kis százalékban fordul ilyenkor elő, és a VBDS is elég ritkán alakul ki. A VBDS-ek egy része visszafordíthatatlan károsodást okoz, amely idővel halálhoz is vezethet. A fenti esetben a pontos kiváltó ok ismeretlen előttünk, de a szteroid használatnak feltehetőleg jelentős szerepe lehetett ebben. A fent ismertetett esetben páciens szerencséjére tünetei idővel megszűntek.

Publikálva: "Vanishing Bile Duct Syndrome and Inflammatory Pseudotumor Associated with a Case of Anabolic Steroid Abuse", Digestive Diseases and Sciences, Vol. 50, No. 8 (August 2005), pp. 1535-1537 ( C_ 2005)

Kutatók: FRANCO CAPRA, MD, NICOLETTA NICOLINI, MD,GIOVANNI MORANA, MD, ALFREDO GUGLIELMI, MD, PAOLA CAPELLI, MD, ITALO VANTINI, MD.

Kobalt-klorid dopping alkalmazása a sportban: túl a géntechnológián?
A kobalttal nagyon bensőséges, mondhatni intim a kapcsolatom. A "viszony" több, mint 20 éve indult, amikor az anyaméhben először találkoztunk… később megkaptam életem első "kis kémikus" készletét, melynek emlékezetem szerint része volt a kobalt-klorid is. A kísérletek következtében a lakás növényállományát kéngőz pusztította el, a lőpor sem sikerült jól, így újra eltávolodtunk egymástól. Mindeközben ráadásul annak sem voltam tudatában, hogy kezeim között egy veszélyes és különösen hatékony doppingszert tartottam!

A vérdopping illegális és etikátlan módja a sportolók teljesítménynövelésének. Az oxigén két módon szállítódik a vérben: körülbelül 3% a plazmában utazik oldott állapotban, a többit a vörösvértestekben található hemoglobin viszi a felhasználás helyére. A vér oxigénszállító képessége korlátozó tényezője a teljesítménynek, ezt a saját, vagy idegen vér töltésével/visszatöltésével (vértranszfúzió, vérdopping), a legális magaslati edzőtáborokkal, illetve hipoxiás kezelésekkel, az illegális, vérképzés fokozó hatású eritropoetin-nel (rHuEpo) és rokon vegyületeivel (darbepoetin-alpha), valamint a hipoxia indukáló faktoron keresztül működő szintén illegális génterápiás megoldásokkal igyekeznek növelni. Kísérleteznek mesterséges oxigénszállító anyagok alkalmazásával is, de ezek vérmintákból jelenleg is pillanatok alatt kimutathatóak volnának. A vérdopping nagyon elterjedt az élsportban, a hosszútávfutók, kerékpározók napi rendszerességgel buknak el a teszteken. A fenti módszerek elsősorban a nagy állóképességet igénylő sportágakban idézik/idézhetik elő a teljesítmény javulását, bár a szteroidok vérképzést fokozó hatásának előnyeit a testépítők és más sportágak sportolói is élvezik.

A kobalt-klorid -- ami egy vízoldékony vegyület -- jól ismert kiváltója az olyan hipoxiára (oxigénhiány) adott válaszoknak mint a vérképzés (erythropoiesis), ezért az anémia (vérszegénység) kezelésének régóta alkalmazott eszköze. Oxigénhiányhoz hasonló reakciókat képes kiváltani, amely fokozott vérképzésben és érképződésben nyilvánul meg. A pontos mechanizmus jelenleg még nem teljesen ismert, de valószínűleg a hipoxia indukáló faktor (HIF) stabilizálását és a DNS-hez való jobb kötődését eredményező hatásának köszönhető, ami fokozza az EPO termelését, így közvetve a vérképzést. A hatás tehát az EPO doppingét másolja gyorsan, olcsón és külső hormonbevitel nélkül, pusztán egyetlen elem alkalmazásával.

A kobalt-klorid felhasználása egy veszélyes "vérdopping" technika. A kobalt-klorid kiegészítés legális, ugyanakkor a kobalt biológiai-egészségügyi hatásairól túl keveset tudunk ahhoz, hogy használatát biztonságosnak tekintsük.

A kobalt-klorid bevitel hatása

A vegyület szedése növelheti a sportteljesítményt és szövetkárosodást is előidézhet

A kobalt számos vizsgálat szerint viszonylag magas dózisokban sem növelte a mortalitást (halálozást) és nem volt kimutatható toxikus hatása, ugyanakkor az alkoholistáknál fogyasztása igazoltan szívizom károsodáshoz vezetett:

"Quebec-i sörivókon írták le az alkoholos szívizombetegségnek azt a progresszív formáját, amit a hab stabilizálására a sörhöz adott, nem toxikus mennyiségű kobalt okozott. Szövettani vizsgálattal az ilyen elhunytakban a szívizomsejtek degenerációját állapították meg. A nagy sörivók naponta kb. 10 liter sört, benne 10 mg kobaltot fogyasztanak. Bizonyos esetekben a kórkép létrehozásában a kobalt mellett a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás és az ezzel összefüggő malnutritio is szerepet játszanak."

A vese, máj, valamint más szervek károsodásával is számolnunk kell, ezek a szervek ugyanis nagy mennyiségben halmoznak fel kobaltot. A károsodás oka az oxidatív stressz lehet. Túladagolása a pajzsmirigy működésének csökkenését is előidézheti. Nem kezelhetjük tényként azt, hogy ez egy elterjedt módszer, de a komolyabb és hosszú ideig kimutatható doppingszerekkel, a drága edzőtáborokkal és hipoxiás felszerelésekkel összevetve ez egy olcsó és jelenleg nem tiltott megoldást jelent a sportolók számára.

A módszer biztonságos észlelése ráadásul nem megoldott, a kiürülés sokkal gyorsabb, mint a hatás elhúzódása, így a tesztelés a közeljövőben sem fenyeget. A kockázat ellenére igen meglepő, és bizonyos mértékig humorosnak mondható, hogy ma, amikor dollár milliárdokat költenek a géntechnológia és a gyógyszergyártás fejlesztésére, egy ennyire végletesen primitív és olcsó módszer és anyag komoly konkurenciát jelenthet a csúcstechnológiáknak.

Publikálva: "Cobalt chloride administration in athletes: a new perspective in blood doping?", 2005;39;872-873 Br. J. Sports Med.

Kutatók: G Lippi, M Franchini and G C Guidi. T