A tejsavófehérje alkalmazása edzett patkányokban leszabályozza a máj zsírsav szintézisét és serkenti azt a vázizomzatban?
A kutatók régóta próbálják meghatározni a tej különböző fehérjéinek biológiai hatását. Közismert, hogy edzés után hosszú órákig fokozott a vázizomzat glukóz felvétele, ami csökkenti a májban a zsírsav előállításhoz szükséges glukóz hozzáférhetőségét. Azt is igazolták már, hogy az edzés leszabályozza a máj zsírképző enzimeinek működését. Ezzel ellentétben állatkísérletek azt mutatták ki, hogy az edzés serkenti az egerek vázizomzatában a zsírképző enzimek működését.

A vázizomzatban hosszabb terhelések esetén az energiaforrásként használt zsír kerül felhasználásra, így (bár talán meglepően hangozhat) a glikogén szuperkompenzációhoz hasonlóan az edzett emberek vázizomzata 2-2.5-ször magasabb lipid tartalmú, mint az edzetlen embereké. A most ismertetésre kerülő tanulmány célja az volt, hogy összehasonlítsa a kazein és a tejsavófehérje hatását edzett patkányokban a zsírképző (lipogén) enzimek aktivitására és az enzimek mRNS szintjére a májban és a vázizomzatban.

Módszer: Huszonnyolc hím Sprague-Dawley patkányt véletlenszerűen beosztottak 4 csoport egyikébe (n=7/csoport). A patkányokat inaktív és fizikailag aktív csoportokba helyezték, majd kazein, illetve tejsavófehérje tartalmú táppal etették őket. Az aktív csoportban a patkányok két hétig napi 120 percet úsztak egy héten hatszor.

Eredmény: A máj zsírképző enzimeinek aktivitása szignifikánsan csökkent a tejsavófehérjével táplált állatokban a kazeinnel tápláltakkal összehasonlítva. A kazein étrenddel összevetve a tejsavó ezeknek az enzimeknek a kifejeződését is csökkentette, a zsírsav szintáz kivételével. A májban tapasztalható változásokkal szemben a vázizomzatban a zsírsav szintáz aktivitása és mRNS expressziója is nőtt a tejsavó csoportban. Az edzés a malát-enzim kivételével a vizsgált enzimek aktivitásának fokozódását eredményezte, és a zsírsav szintáz mRNS expresszióját is növelte.

Következtetés: Az edzés és/vagy a tejsavófehérje fontos szerepet játszhat a máj zsírsav szintézisének elnyomásában, ezáltal hosszú távon mérsékelheti a testzsír felhalmozódását és stimulálja a vázizomzatnak a huzamos ideig tartó terhelések során történő zsírsav felhasználását, "üzemanyagként" szolgálhat. A hatást az eltérő aminosav összetétel okozhatja. A tejsavófehérje feltehetőleg a máj és vázizomzat glikogén tartalmát is növeli, ami további üzemanyaggal láthatja el a testünket fizikai aktivitás során. A tejsavófehérje alkalmazása a sportolók és az egészségre törekvő szabadidő sportolók esetében hasznosnak tűnik.

Publikálva: "Dietary whey protein downregulates fatty acid synthesis in the liver, but upregulates it in skeletal muscle of exercise-trained rats.", Nutrition. 2005 Oct;21(10):1052-8.

Kutatók: Morifuji M, Sakai K, Sanbongi C, Sugiura K.

A 4-hidroxi-izoleucin hatása a vérzsírszintre és a vércukorszintre
A Trigonella foenum-graecum a Földközi-tenger vidékén, Nyugat-Ázsiában honos növény, melyet Magyarországon is termesztenek, és ennek köszönhetően már vadon is előfordul hazánkban. A görögszéna-mag egyik jelentős összetevője a 4-hidroxi-izoleucin, melynek a vércukorszint szabályozásra gyakorolt hatását állatokban már több vizsgálat is megerősítette, annak mechanizmusát legalább részben feltárta.

A 4-hidroxi-izoleucin egyre több étrend-kiegészítőben fordul elő (így például a Magyarországon rövid ideje forgalomba került ATTACK!-ben, vagy VITARGO CRX-ben), mint "inzulin utánzó" anyag, amely mint ilyen elméletileg a fehérjeszintézist, valamint a sejtek glükóz és kreatin felvételét is fokozhatja. Egy ez év februári vizsgálat alapján elmondható, hogy a fenugreek kivonatot tartalmazó kiegészítő hozzáadása a dextróz tartalmú italhoz növelte az edzés utáni glikogén reszintézis sebességét a magában fogyasztott dextrózhoz képest. Ám ez még nem minden...

Az interneten sokszor a nyomtatott formában történő megjelenésnél hamarabb hozzáférhetőek a tudományos publikációk, így most például egy 2006 januári cikk eredményeivel ismerkedhettek meg, mely szerint a 4-hidroxi-izoleucin plazma diszlipidémiás hörcsög modellen szignifikánsan (33%) csökkentette a plazma triglicerid szintet (P<0.002), az összkoleszterin szintet (22%; P<0.02), és a szabad zsírsavakét is (14%), melyet a HDL-C ("jó" koleszterin)/triglicerid arányának 39%-os növekedése kísért.

Az eredmények bíztatóak, ha emberben is hasonló eredményeket adnak a vizsgálatok, akkor sokmillió ember életét hosszabbíthatná meg a görögszéna, a szív-érrendszeri betegségeket tekintve sok szempontból veszélyeztetettebb testépítőkét is.

Publikálva: "4-Hydroxyisoleucine an unusual amino acid as antidyslipidemic and antihyperglycemic agent.", Bioorg Med Chem Lett. 2006 Jan 15;16(2):293-6.

Kutatók: Narender T, Puri A, Shweta, Khaliq T, Saxena R, Bhatia G, Chandra R.

A 4-hidroxi-izoleucin más érdekes tulajdonságokat is mutatott állatkísérletekben: kimutatták, hogy a fenugreek mag kivonat csökkenti elhízott egerekben a magas zsírtartalmú étrend kiváltotta testtömeg növekedést. A kivonat ezen túlmenően az olaj adása után bekövetkező plazma triglicerid növekedést is mérsékelte. A görögszéna kivonat és fő összetevője a 4-hidroxi-izoleucin tehát remélhetőleg segíthet a magas zsírtartalmú étrend kiváltotta elhízás megelőzésében.

A fenugreek hatása a testtömegre elhízott egér modellben (5 hetes nőstény egerek): fekete kocka=magas zsírtartalmú étrend, fehér kocka=alacsony zsírtartalmú étrend, fekete kör=magas zsírtartalmú étrend+0.3% fenugreek kivonat, fehér háromszög=magas zsírtartalmú étrend+1% fenugreek kivonat

Publikálva: "Effects of fenugreek seed extract in obese mice fed a high-fat diet.", Biosci Biotechnol Biochem. 2005 Jun;69(6):1186-8.

Kutatók: Handa T, Yamaguchi K, Sono Y, Yazawa K.

Következtetés: A 4-hidroxi-izoleucin úgy tűnik, hogy mind táplálékkiegészítőként, mind a kettes típusú cukorbetegség, valamint a kóros vérlipid értékek gyógyszeres terápiájának kiegészítőjeként is igen ígéretes anyag lehet, de szóba jöhet még az elhízás kezelésében is hatékony vegyületként. A fokozott glikogén reszintézis az edzés utáni regenerációban, a fehérjebontás megállításában, a fehérjeszintézis fokozásában igen lényeges, ami a sportolók számára különösen fontos. Az adatok alapján valószínűsíthető, hogy az inzulinhoz hasonló hatás más tápanyagok izomba juttatását is fokozni tudja. A görögszéna a 4-hidroxi-izoleucinon kívül még más aktív hatóanyagokat is tartalmaz, melyek szintén további vizsgálatokat tesznek szükségessé.

Az NO-boosterek hatása a vázizomzatra
Óriási szenzáció volt, amikor bebizonyosodott, hogy a korábban csak légszennyezőként ismert nitrogén-monoxid (NO) az élő szervezetben fontos ingerületátvivő anyagként funkcionál. Az azóta eltelt pár évtizedben egyre többet tudtunk meg testünkben betöltött szerepéről.

A nitrogén oxidot a szervezet különböző típusú sejtjei szintetizálják L-argininből. Az NO hatására az erek simaizomzata elernyed, az erek tágulnak (NO= EDRF=Endothelium Derived Relaxing Factor), ami csökkenti a vérnyomást, és a férfiak potenciájában (erekció) is fontos szerepe van. Több kutatás is alátámasztja azt a véleményt, hogy az argininnek és az arginint szolgáltató, annál összetettebb hatású vegyületeknek (pl.: AAKG, AKIC) befolyása lehet a nitrogén-monoxid termelésére.

Az NO termelésének fokozódásától a sportolók azt remélik, hogy a nagyobb véráramlás következtében javul az edzéssel megkínzott izmok tápanyagellátása, az izmok bedurranása nő, fokozódik a regeneráció és a salakanyagok eltávolítása, jobb lesz a keringés, a magas vérnyomás pedig csökken.

A fenti feltételezett és részben igazolt hatások önmagukban is érdekesek lehetnek, de hasonlóan figyelemfelkeltőek azon kutatások eredményei, melyek szerint a nitrogén-monoxid termelődésének növekedése a vázizomzat izom-hipertrófiájának kialakulásában közvetlenül is szerepet játszhat. Kimutatták ugyanis, hogy a nitrogén-oxid-szintetáz enzimet (NOS) gátló N(omega)-nitro-L-arginine methyl ester hydrochloride vegyület elnyomja az izom szatellit sejtjeinek aktiválódását, míg az NO donorok elősegíthetik aktiválódásukat, proliferációjukat.

Az izom regenerációjában, fejlődésében fontos szerepet töltenek be az izomzat szatellit sejtjei. A szatellit sejtek sérülés és terhelés hatására osztódásnak indulnak és még több szatellit sejtet, valamint izomrostokat hoznak létre, illetve összeolvadnak a meglévő rostokkal, növelve azokat.

Következtetés: A nitrogén oxid (NO) termelést befolyásolni, fokozni képes vegyületek, így az erre képes étrendkiegészítők pozitívan befolyásolhatják az izomnövekedést, amely hatás kiváltásában a jobb vérellátás és a szatellit sejtekre gyakorolt aktiválás egyaránt fontos szerepet játszhat. A befolyás mérése igen nehezen megoldható, különösen étrendkiegészítők esetében, így az ezt alátámasztó, vagy cáfoló emberkísérletek adataira egy ideig feltehetően még várnunk kell. A hatás összetettségét mutatja, hogy az NO termelés fokozására használt arginin-ketoizokaproát (AKIC) esetlegesen pozitív irányba befolyásolhatja a fentieken túl a nitrogén mérleget is, tehát egy-egy kiegészítő vizsgálatának nagyon sok apró részletet kell majd figyelembe vennie.

Publikálva: "Release of Hepatocyte Growth Factor from Mechanically Stretched Skeletal Muscle Satellite Cells and Role of pH and Nitric Oxide", MBC Vol. 13, Issue 8, 2909-2918, August 2002

Kutatók: Ryuichi Tatsumi, Akihito Hattori, Yoshihide Ikeuchi, Judy E. Anderson, and Ronald E. Allen. T