Magasabb karnozin tartalom a súlyzós edzést végző testépítők külső vaskosizmában
A súlyzós edzés rövid ideig tartó oxigénhiányos állapotokat hoz létre a sejtekben megnövekedett H(+) ion termeléssel és alacsonyabb intramuszkuláris pH-val együtt. Az 1900-ban Gulewitsch által izolált karnozin -- más néven béta-alanil-L-hisztidin -- egy dipeptid, amely a béta-alanin és hisztidin aminosavakból áll össze. Antioxidáns, szabadgyök megkötő és sav puffer hatással bír, ezáltal védi a sejtek membránjait a károsodástól, de szabályozza az immunrendszerben a makrofág funkciókat is.

A karnozinnak az egyik fontos és teljesítménynövelő hatása abban áll, hogy az erős izommunka során nagy ütemben keletkező hidrogén ionokat meg tudja kötni és így késlelteti az elsavasodás nyomán kialakuló izomfáradást (puffer hatás). A karnozin szintje emelhető direkt karnozin, de béta-alanin és hisztidin aminosav bevitellel is. Az alább ismertetésre kerülő tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja testépítőkön a szervezetnek a karnozin szintjében esetlegesen létrejövő adaptív válaszát az edzés által kiváltott hatásokra. A vizsgálatba 6 testépítő versenyzőt és 6 edzetlen, de közepesen aktív egészséges alanyt vontak be, akiknek a külső vaskosizmából (vastus lateralis) izombiopsziával szövetmintát vettek.

Eredmények: A két csoport izomzatában jelentős különbség volt kimutatható a karnozin (p < 0.001) és a hisztidin (p < 0.05) mennyiségében. Az izom karnozin tartalom kétszerese volt a kontroll csoporténak, és ezek az eddigi emberi izomban mért legmagasabb értékek voltak. A karnozin 20%-át adta az izom pufferkapacitásának. A taurin tartalom 38%-kal alacsonyabb volt a testépítőkben, noha a különbség nem volt szignifikáns.

Következtetés: A testépítők izmainak magasabb karnozin szintjére magyarázatként a lehetséges okok között az edzés hatásai, a speciális étrend, a táplálékkiegészítő használat, de akár az anabolikus szteroidok alkalmazása is állhat, ez jelenleg még nem tisztázott. A pufferkapacitás növekedése megváltoztathatja a terhelésre adott választ a szervezetben, a karnozin ezáltal fokozhatja teljesítményünket.

Ezt egyébként komoly, konkrétan bodys szakértők is régóta felismerték, így például Charles Poliquin egy 2005-ös BODY OF SCIENCE-ben megjelent interjúban arról számol be, hogy helyi intramuszkuláris L-karnozin injekciókkal javítja sportolói teljesítményét, elmondása szerint igen látványosan.

A karnozin (vagy a béta-alanin és hisztidin) jelenleg kevés étrendkiegészítőnek alkotórésze, de húsok fogyasztásával több száz napi milligrammos mennyiségben is bevihetjük szervezetünkbe. A kreatinon kívül a karnozin is egy olyan fontos élelmiszer összetevő, amelyhez természetes úton húsokból juthatunk hozzá és pozitívan befolyásolhatja sportteljesítményünket.

Publikálva: "The carnosine content of vastus lateralis is elevated in resistance-trained bodybuilders.", J Strength Cond Res. 2005 Nov;19(4):725-9.

Kutatók: Tallon MJ, Harris RC, Boobis LH, Fallowfield JL, Wise JA., School of Sports, Exercise and Health Sciences, University College Chichester, Chichester, West Sussex, United Kingdom.

Béta-alanin: egy új szuperkiegészítő?
A béta-alanin (beta-alanine) aminosav nem vesz részt fontos fehérjék, enzimek szintézisében, azonban a hisztidinnel együtt a karnozin dipeptidet alkotja, ami igen erős savmegkötőként funkcionál a vázizomzatban és így jelentős teljesítmény-növelő hatása lehet. A karnozin szintje az izomzatban béta-alanin és hisztidin bevitelével feltehetőleg jól emelhető, a béta-alanin mennyisége korlátozó tényezője lehet a karnozin szintézisének. A vizsgálat során a kutatók a béta-alanin kiegészítés hatásait tanulmányozták az izom karnozin tartalmára.

Négyszer 6 férfi alany (kor 22-41 év; súly 61-110 kg) kapott:
A) béta-alanint (4 g/nap az első hét során, amit 6.4 g/napra emeltek a negyedik héttől)
B) béta-alanint (ugyanez a dózis) és 20 g/nap kreatin-monohidrátot (CrM) a negyedik és tizedik hét folyamán
C) 20 g/nap kreatin-monohidrátot a negyedik és tizedik hét folyamán
D) placebót

A külső vaskosizom biopsziákat a 0., 4. és 10. héten vették és megvizsgálták a minták béta-alanin, karnozin, hisztidin, taurin és teljes kreatin tartalmát.

	A lassú (I. típus) és gyors (II. típusú) izomrostok karnozin tartalma

A kiindulási átlagos karnozin tartalom 23.6 (1.2) mmol/kg/ száraz izomtömeg volt mindenkinél. A karnozin az A és B csoportokban 58.8-ra (22.3%) és 46.3-ra (14.3%) nőtt a 4. hétre, és 80.1-re (26.7%), valamint 76.3-ra (16.6%) a 10. hétre.

A legnagyobb változás (+205%) az A csoportban fordult elő a 10. hétre. A kiegészítés előtti karonzin tartalom a IIa típusú rostokban volt a legmagasabb, akárcsak a növekedés. Nem volt változás az izom béta-alanin, hisztidin, taurin és teljes kreatin tartalmában az A és D csoportban, de a teljes kreatin tartalom a B és C csoportban nőtt (ezek voltak a kreatinos csoportok).

Következtetés: A béta-alanin tartalmú kiegészítők úgy tűnik segíthetnek a karnozin előnyeinek kiaknázásában, izom-koncentrációjának fokozásában. Az izom karnozin tartalom a negyedik hét után is tovább emelkedett a kiegészítés folytatásának hatására. A növekedés mind az I-es, mind a II-es típusú izomrostokban megtörtént, de főként a IIa rostokban. A kreatinnal kombinált használat különösen bíztató lehet számunkra a teljesítmény növekedését illetően.

Publikálva: "Beta-alanine supplementation for 10 weeks significantly increased muscle carnosine levels", Federation of American Societies for Experimental Biology, #566.8, San Diego, CA, April, 2005

Kutatók: R C Harris, C A Hill, H J Kim, L Bobbis, C Sale, D B Harris, J A Wise

Esettanulmány: multifaktoriális hipoglikémiás kóma testépítő nőnél
A kóma szó Robin Cook azonos című könyvét és a cukorbetegeket, baleseti sérülteket is fenyegető súlyos állapotot juttatja elsősorban eszünkbe. Az ismertetésre kerülő publikáció címének értelmezéséhez tekintsük át röviden a benne található idegen szavak jelentését: egy betegség tünet multifaktoriális volta annyit tesz, hogy több tényező tehető felelőssé kialakulásáért. A hipoglikémia a vér cukortartalmának csökkenését jelenti, amely igen súlyosan károsíthatja szervezetünk működését. A kóma mély kábultságot, eszméletlenséget jelent, melyben a beteg erős külső ingerekre sem reagál.

Az első gondolatunk, ha kicsit is tájékozottak vagyunk dopping ügyben, logikus módon az inzulinnal való visszaélés mellékhatásaként jelentkező hipoglikémia lehet, de jelen esetben nincs igazunk. A nemrég publikált esetben egy 31 éves női testépítőt vittek kórházba mély kómával és hipoglikémiával. A sportoló az elmúlt hat hétben versenyekre készült fel, így aerob és anaerob gyakorlatokat egyaránt végzett, fehérje-gazdag és szénhidrát-szegény táplálkozást folytatott, és kis dózisban növekedési hormont is használt minden nap.

Következtetés: Az esetről beszámoló szakemberek szerint a kis dózisban adagolt növekedési hormon alacsony szénhidrát tartalmú és magas fehérje tartalmú diétával kombinálva (ami testépítő körökben elég tipikus) hipoglikémiát és ezáltal kómát válthat ki a doppingoló személyekben. A vércukorszintre hihetetlenül sok gyógyszernek van jelentős hatása, nem csak az inzulinnak, vagy az IGF-I-nek.

A testépítő étrend és ezen anyag(ok) kölcsönhatásai kiszámíthatatlanul hatnak szervezetünkre, ami még inkább igaz együttes alkalmazásuk esetében, ezért célszerű használatukat kerülni, vagy ha (illegális) használatuk mellett döntünk, akkor nagy óvatossággal végezni azt.

Publikálva: "Multifactorial hypoglycaemic coma in female bodybuilder.", Przegl Lek. 2005;62(6):520-1.

Kutatók: Sein Anand J, Chodorowski Z, Wisniewski M T