A 2005-ös esztendő vége felé Magyarországot is egy nagyobb hullám új termék érte el -- melyek persze a tengerentúlon már nem számítanak újnak -- és ezek kapcsán a leírások, a reklámok bizonyos cégek tollából ismét számtalan pontatlanságot és hazugságot tartalmaznak, pont úgy, mint annak idején (de még ma is) például a kreatin-foszfát nem létező előnyeit propagáló reklámok esetében.

Itt az idő tehát ismét, hogy a valóságról tájékozódj és tanulj, hogy ne legyél csúnyán átverve és ne kelljen a pénzedet a vécén lehúznod!

A rettegett pH: "savazzák" a kreatint!
Véss a fejedbe két alapigazságot: magával a kreatin molekulával két dolgot lehet kezdeni. Valamivel jobban oldhatóbbá lehet tenni (így több hasznosul belőle), illetve kémiailag hozzá lehet kötni olyan molekulákat, amelyeknek önmagukban is van értelmes hatása. Valójában az első feladatot is a megfelelően megválasztott "partner molekula" hozzáadásával lehet elérni, tehát a két célra ugyanaz lehet a jó megoldás.

A manapság a világon leginkább elfogadott és a gyakorlatban legjobban bevált ilyen kreatinok a kreatin-etil-észter és a kreatin-orotát, illetve még ide tartozik a kreatin-malát is. Azért ez nem azt jelenti, hogy ne használnának még mindig milliók sima kreatin-monohidrátot is, elsősorban mikronizált formában.

Az a termékfejlesztési vonal, amely a kreatin pH értékét, savállóságát igyekszik módosítani (alkalizálni), nem "eresztett gyökeret", mert egy marketing célú álproblémára ad "megoldást", valamint nem biztosít előnyt az előbb említett kettes számú fejlesztési vonalon, ami a kreatin és egy másodlagos hasznos molekula "sziámi ikresítését" jelenti, mely molekula általában energizáló funkciójú, vagy már az izomsejtben kifejtett, az edzésmunka során jelentkező és kapacitás csökkentő savval szemben van közömbösítő hatása.

A miről itt tehát szó van, az az olyan kreatin termékekre vonatkozik, amelyek félrevezető módon azt állítják, hogy a feloldáshoz használt folyadékban (víz, juice, turmix), valamint a gyomor savas pH értékén minden más kreatin gyakorlatilag azonnal, másodpercek-percek alatt 100%-ban lebomlik haszontalan kreatinin végtermékké. EZ NEM IGAZ!

Bizonyítékként nem is kéne itt messzebb menni annál a ténynél, hogy nyilván te is használtál már jó eredményekkel "régi fajta" kreatint, de legalábbis láttad másoknál működni. Ha lebomlott volna nem ható kreatininné a használt termék, akkor nem lettek volna soha pozitív eredmények, ettől látványosan megerősödött, megizmosodott, nagyobb sportteljesítményű sportolók. Az ilyen fajta reklám hatalmas inzultus veled, a vásárlóval szemben! Tulajdonképpen azt akarják elhitetni veled, hogy a fekete az fehér, hogy felejtsd el azt, amit biztosan tudsz és hagyd náluk a pénzed. Hülyére akarnak venni!

De ha a nyilvánvaló való életbeli tapasztalat nem elég, akkor persze vannak tudományos tanulmányok is, ahol egyetemi kutatók nyilatkoznak egyértelműen a kreatin kiegészítő viselkedéséről az emberi testben. Ez a cikk részletesen beszél ezekről, mindenképpen tanulmányozd!

Egyértelmű tehát, hogy az alkalinizálást, lúgosítást, pH érték szabályozást ígérő kreatin formulák (és magukat az egyetlen működő formulának hirdető ilyen termékek) egy valótlanságra, álproblémára épülnek és nem felelnek meg a legmodernebb kreatin fejlesztési ismérveknek.

Most már nem kell a kreatin töltés?
Mit nekünk a biokémia és az élettan, igaz? Egyesek odáig fokozták a reklámot -- csak hogy mást mondhassanak, mint a tisztességesebb konkurencia -- hogy azt állítják, a "fejlettebb" kreatinjukkal nem szükséges a töltés (már ha egyáltalán tényleg fejlettebb az a kreatin). A töltés ugye az a kreatin szedési fázis, mely a "kúra" első, rövidebb időszakát teszi ki és azzal jellemezhető, hogy a rákövetkező úgynevezett szintentartási szakasznál jelentősen nagyobb napi adagokkal idézi elő az izom kreatin szintjének gyors és nagymérvű emelkedését.

Tisztázzunk pár tényt a termékektől függetlenül. Nincs kőbe vésve, hogy a kreatin szedést fel kell osztani töltés-szintentartás fázisra az ennek megfelelő eltérő adagokkal. Az viszont, hogy ez nem kötelező, nem jelenti azt, hogy a töltéses eljárás nem "erősebb"! Mi a lényeg? A lényeg az, hogy a kreatin a maximális hatását akkor fejti ki, amikor az izomsejtekbe már a maximális mennyiségű kreatin be van erőltetve, ezért ezt az állapotot minél előbb el akarjuk érni. Ez megköveteli a töltést, aminek a segítségével 5-7 nap alatt elérjük a teljesen feltöltött állapotot. Amikor töltés nélkül végig "szintentartó" napi adagokat szedsz, akkor is elérhető a maximális izomkreatin szint, de csak kb. 30 nap alatt (lassú felgyülemlés útján). Látható tehát, hogy a két módszer között van egy cirka 3 hetes időszak, amikor a töltéses módszer már maximumon dolgozik, míg a végig állandó dózisú technika nem érte el teljes potenciálját.

Gyakorlatban ez azzal a tanulsággal szolgál, hogy mindig érdemes tölteni, kivéve, ha nem bírod a töltési mennyiségű kreatint, de ilyenkor is inkább meg kell találni azt a modern kreatin fajtát, illetve dozírozási sémát, ami működik (nem elfelejtve, hogy a legtöbben bután túladagolják a kreatint, helyesen így kell). Emellett az a helyzet állhat fönn, hogy nincs pénzed annyi kreatinra, ami kiadna egy kúrát töltés mellet, de őszintén szólva ilyenkor el sem kéne kezdeni a kúrát.

Azt tehát láthatod, hogy a töltés egy legitim technika, végül is olyan, mint amikor tövig nyomod a gázt a kocsiban, hogy elérd a kívánt sebességet, ahelyett, hogy csak egy pici plusz gázzal lassan hagynád felaraszolni a sebességmérő mutatóját. Egy pici baj az egész koncepció elnevezésével van, ugyanis nem tökéletesen szemléletes és félrevezető. Ez azért van így, mert nem azt kéne hangsúlyozni, hogy a töltés adagja nagyobb, hanem azt, hogy a szintentartásé kevesebb. Lehet, hogy nem olyan frappáns, de a "kezdeti/csökkentett szintentartó adag" kifejezéspár korrektebb, kevesebb félreértéshez vezető elnevezés lenne.

A koncepció legmélyén munkálkodó lényegi elvek megértéséhez azonban nézzük meg, hogy mi történik a sejt szintjén! A szervezetben minden folyamat szabályozva van, úgy, mint egy komputerben, mert e nélkül az nem működne, összeomlana. A szabályozást visszacsatolások teszik lehetővé, amelyek hatnak azokra a mechanizmusokra, melyek részt vesznek a folyamatban. A kreatin az izomsejtek határát, a sejtmembránt, maguktól nem tudják "átjárni", ehhez a kreatin-transzportfehérje (szállító protein) nyújt segédkezet, ez cipeli be a sejtbe.

Ennek a fehérjének a termelődése függő viszonyban áll a sejten belüli kreatin mennyiséggel, aminek van egy előre kódolt maximuma. Nyilvánvalóan nem engedheti meg a szervezet magának, hogy korlátlan mennyiségű kreatin felvételével szó szerint szétrobbantsa a sejtjeit! Egy idő után tehát attól függetlenül, hogy mennyi kreatin jut el a sejtmembrán külső határához felajánlkozva a bejutásra (ezt a mennyiséget még nagyjából mi tudjuk szabályozni a kreatin beviteli dózissal), a szervezet az előre megírt programja alapján a jelen lévő kreatin-transzporterek mennyiségével kontrollálja, hogy még mennyit enged be ebből.

Ha már maximálisra van töltve a sejt, akkor a test lecsökkenti a transzport-fehérjéket és csak a napi elhasznált mennyiséget, vagyis egy csökkentett adagot vesz fel. Megértheted tehát, hogy itt egy precízen szabályozott élettani folyamat játszódik le, a sejt maximális kreatin töltődéséig egy adott mennyiség juthat be, de utána már csak ennek töredéke, a napi pótló adag. Tehát láthatod a "kezdeti" és "csökkentett szintentartó" adagok abszolút és minden esetbeli létjogosultságát, kreatin fajta ezen az aránypáron változtatni nem tud!

Ez a kép csak annyiban módosul, hogy a két szakaszban bevitt kreatin hatóanyag abszolút mennyisége lehet más (az adott kreatin hatékonyságától függően), a két szakasz adagjának aránya nem. Töltés tehát mindig lesz, mindig érvényes módszer marad!

Az ismétlés a tudás anyja, tehát azt értsd meg, hogy míg mondjuk egy durva példával élve a sima kreatin-monohidrátból 20 gramm kell, mert csak 50%-a szívódik fel ténylegesen, addig PUMP pezsgő kreatinból, vagy kreatin-etil-észterből elég 10 g, mert ezek 100%-ban eljutnak a sejtekig. Ez azt jelenti, hogy szintentartáshoz egyik esetben kell 5 gramm, a jobb kreatinok esetében pedig csak 2.5 gramm. A példánkban is az abszolút mennyiségek a más színvonalú kreatin fajták között eltérőek voltak, de az, hogy a kezdeti adagnak csak egy bizonyos hányada kellett a kúra folytatásához (a szintentartáshoz), nem volt differencia közöttük. Vili?

Mennyi az annyi?
Az amerikai ifj. George Bush egyik kedvenc elnöki kampánytechnikája a "fuzzy math" emlegetése volt, vagyis a ködösített matematika, a csúsztatott statisztikai adatok szajkózásának kritikája. Ez nem állt távol sohasem a tápkieg piactól sem.

Az egyik "ködösített matek" technika a kapszulázott, tablettázott termékek súlyának megadása során érhető tetten. Tudd, hogy a technológiából kifolyólag egy kapszulának, vagy tablettának van bruttó súlya, ami a tényleges teljes súlya egy ilyen "egységnek". Attól függően, hogy miről beszélünk, a kapszula héjának is van ugye önálló tömege, valamint a tabletta bevonat tömege is számolandó; illetve a legtöbb esetben a tényleges hatóanyagokat el kell keverni hordozóanyagokkal, mert másképp nem betölthetőek be a kapszulákba, illetve nem maradnak meg szilárd tablettának. Nyilvánvaló tehát, hogy majdnem mindig lehet akár két olyan súlyt is rámondani egy kapszulára, vagy tablettára, amelyek valójában nem fedik a vevő számára érdekes aktív hatóanyag mennyiséget. Sok cég szemérmetlenül a legnagyobb, bruttó súlyt adja meg, nem a hatóanyag súlyt!

Ehhez kapcsolódó ismeret az, hogy sok termék esetében a hatóanyagot tartalmazó aktív anyag sem "tiszta", nem 100%-os koncentrátum, kivonat, hanem csak annak egy hányada érdekes a számunkra. Már jól ismert példák lehetnek a yohimbe növényből kivont aktív yohimbine hatóanyag, a garcinia cambogiából a HCA, vagy a tea kivonatokban a tényleges polifenol, vagy éppen a legaktívabb EGCG katekin tartalom. A sor persze itt nem ér véget, figyelj tehát ezekre oda!

Egy picit talán "modernebb" átverés az, amikor a termék aminosav profilját nem egy valós, "úgy, ahogy van" adagra adják meg, hanem 100 g fehérjére. Érted mi itt a probléma? Például egy protein tápérték táblázata felsorolja, hogy egy adag 27 g, ebben van 20 g fehérje és ott virít mindjárt mellette egy aminosav tartalom táblázat, amelynek a fejlécében futólag meg van említve, hogy ez 100 g proteinre vonatkozik és nem az egy adagban található mennyiségre, ami a példánkban csak az ötöde, vagyis 20 g!

Ha elsiklasz e tény felett, akkor a két táblázat egymás mellé helyezése miatt azt hiheted, hogy az aminosav adatok a termék egy adagjára vonatkoznak. Valójában a példánk esetében 5 adagban, tehát 135 gramm termékben van ennyi aminosav, mert csak ekkora mennyiség biztosítja a 100 g fehérjét, amiről az aminosav táblázat szól. És mi lehet fontosabb, mint az aminosav mennyiség, a protein alkotóelemei, hiszen ezekért fogyasztjuk a protein formulákat?! A hazavihető tanulság tehát ez: mindig nézd meg egy táblázat fejlécében, hogy milyen adagról szólnak a számok, egy tényleges termék adagról ("Amount per serving"), 100 gramm termékről, vagy netalán 100 gramm fehérje mennyiségről.

Új matematikai egyenlet
Kísérlet: a pozitív számok halmazában (egyik sem nulla, vagy negatív érték) adj össze értékeket és érd el, hogy az eredmény kisebb legyen, mintha kisebb számokat adnál össze. Nem érted, hogy ez miként jön ki? Mi sem nagyon! De ha megfigyelsz bizonyos új újsághirdetéseket Magyarországon, akkor valami ilyesmit akarnak elhitetni veled.

Például egy márka:
- aminek nincs múltja (tehát vásárlói tapasztalat és ebből fakadó hatásossági bizonyíték sem)
- ÉS azt mondja magáról, hogy amerikai (szállítási költség, vám)
- ÉS a legjobbnak kiáltja ki magát
- ÉS a hirdetésekben a boltosoknak akár 67%-os haszonkulcsot is ígér (az ipari átlag majdnem a dupláját!)
- az a legolcsóbb a vásárlók számára!

Ez az olcsóság nem csak sima mezei olcsóság, hanem olyan árszínvonal, ami már akkor is elgondolkodtató, ha csak egy doboz termék hatóanyag nélküli költségeit, tehát a flakon, a címke, a kapszula héj, a gyártási/szállítási/vám költségeket tekintjük.

Szerinted például egy 90 kapszulás, a forgalmazó szerint USA terméknél 1,490 forint eladási ár a 67% boltosnak járó igen magas haszon mellett hogy hangzik?

A cég színvonalának megítéléséhez csak annyit mondunk, hogy például egy tömegnövelőjüknél 100 grammban 7 mg kreatin-monohidrát található. A minimális napi kreatin adag 2000 mg, de tipikusan 5000 milligrammot használnak az emberek. A szóban forgó termék javasolt 200 grammos adagjából tehát 357 adagot kellene elfogyasztanod ahhoz, hogy a kreatinnak értelme legyen, vagyis a nagy vödörből majdnem 16-ot EGYSZERRE. Ez 71.4 kg por. Mint mondottuk, hülyére akarnak venni!

Egyébként azon túl, hogy a kicsit is felkészült vásárló már papíron megállapítja egy-egy cég termékeiről, hogy nem elfogadható minőségűek, a gyakorlatban a kép kicsit elmosódottabb, mert lehet, hogy a jó minőségűnek hitt fehérjéddel valójában bevitt sok cukor éppenséggel szükséges volt számodra -- csak te nem cukorért akartál fizetni, hanem tiszta proteinért. Emellett a felesleges cukor sem látszik meg azonnal. Ha kezdetben nem is veszed észre, hogy rossz a minőség, majd 1-2 hónap múlva lehet, hogy jóval zsírosabban ébredsz fel!

Egyébként a minőség és a filléres termékek témakörében az amerikai szakember, Chris
Lockwood egy interjúban kifejtett véleménye igen érdekes (Sports Supplement Update: An Interview with Chris Lockwood). Lockwood a GNC óriás étrendkiegészítő franchise üzlethálózat egyik üzletág igazgatója is volt, valamint márka menedzser az American Body Building/Science Foods cégnél. Jelenleg a Sporttáplálkozás Nemzetközi Társaságánál (International Society of Sports Nutrition) alelnök. Chris nézetei a következők:

"Túlságosan is kevés cég/márka van, amelyek a termékeiket erős márkanév megteremtésén és vásárlói hűség megalapozásán keresztül próbálják eladni. Ehelyett a legtöbb cég arra jön létre, hogy én-is-lemásolok-mindent filozófiával és a nagyzó hirdetések mögé bújva tevékenykedjenek, de eközben a piacot teljesen aláássák azzal, hogy csakis az eladási ár területén versenyeznek. Így van az, hogy a kreativitást nélkülöző ügynökök a pénzüket nem a márka hosszú távú erejének megalapozásában keresik, hanem a leárazott termékekből ma beszedhető bevételben. A konkurencia árainak leverése manapság túl sok kereskedő egyetlen stratégiája."

"Amikor a legnagyobb specializálódott kiskereskedők, gyógyszerkereskedők, élelmiszer boltosok és a gigászi üzletlánc hálózatok például úgy döntenek, hogy a diétázó vásárlóért szállnak harcba, akkor az általuk alkalmazott stratégiának semmi köze ahhoz, hogy megpróbálják a vevőket okítani és nagyobb hűséget kialakítani bennük, mint a konkurens üzletek. Ehelyett mindannyian csak ahhoz nyúlnak, hogy egyre lejjebb és lejjebb menjenek az árversenyben. Ennek ellenére arra mérget vehetsz, hogy a vásárlónak nyújtott alacsonyabb diszkont árból származó nyereség csökkenést nem a kiskereskedő fogja benyelni, mert ezek a kereskedők az értékes polc helyeikből származó erőt kihasználva a márkához magához, a gyártóhoz megy és náluk éri el, hogy az ár stratégiája kivitelezhető legyen."

"Ez egy nem egészséges láncreakciót indít el, mert a termék gyártója meg az alapanyag előállítóját fogja keményebben szorongatni a kisebb árakért, vagy egyszerűen olcsóbb beszállítót keres. Ez a végén olcsóbb alapanyagokat jelent, de ez nem egyszerűen csak a számokban jelenik meg a könyvelésben, hanem amikor azt mondom, hogy olcsóbb, akkor arra gondolok, hogy sokszor a választott alapanyag minősége silányabb lesz arra válaszul, hogy a gyártó árharcba fogott. Persze ez nem mindig a kiskereskedelmi árakból származó nyomásból indul ki, sőt, sok cég például gyengébb efedra alapanyagot használt már jóval azelőtt, hogy az árak lezuhantak volna; illetve sok cég most is tudatosan, vagy tudatlanságból, de a legolcsóbb alapanyagokat használja, amelyekre rá tudják tenni a kezüket, hogy a legnagyobb hasznot érjék el, amelyet aztán a promócióban is érvényesíteni tudnak (leárazások, nagy haszonkulcsok)."

"A vevők viszont nem látják be, hogy miért kellene ezzel törődniük -- sokuk úgy érzi, hogy: 'Nos, én 25 mg efedrát kapok olcsóbbért, kit érdekel, hogy ki más bukik pénzt!' (Miközben ezen mennyiségű olcsó, rossz minőségű efedra nem tartalmaz annyi jó aktív hatóanyagot, mint a drágább, ráadásul a mellékhatásokat okozó egyéb alkaloidok is megnőnek benne.) Ha kívülről befele nézel, akkor ez egy könnyen felvehető megengedő hozzáállás. Azonban egy ember ilyen hozzáállása egy másik, gennyes ember számára lehetőség, amivel vissza tud élni, ha ezt az embert csak a pénz érdekli és/vagy nem ért a tudományhoz."

Ne feledd tehát el, hogy a pénzeddel, amit egy termékért kifizetsz, szavazol, jóváhagysz, bátorítasz! Ha egy tisztességtelen cégnek fizetsz, amelyik pocsék termékeket forgalmaz és hazudik, hülyére vesz a reklámjaiban, akkor azt mondod neki: ez így rendben van, ebből a hazugságból kérek még, verjetek továbbra is át, engem lehet!

És ne ringasd magad fals nyugalomba, egy árletörő cég, amelyet támogat a vásárló, az egész piacot úgy tönkreteheti, hogy hamarosan egyetlen jó minőségű terméket és igaz reklámot nem találsz majd. Gondolkozz, mielőtt vásárolsz! T

Kapcsolódó cikkek
Az új táplálékkiegészítő formulák összehasonlítása
2006-os SCITEC termékek