Boyle tippjei
Mike Boyle egy komoly amerikai edző, aki hagyományos sportokban készít fel atlétákat. A tippjei:
"Olvass többet, mint amennyit beszélsz. Ne higgy el mindent, amit olvasol, de még fontosabb, hogy ne csak olyasmit olvass, ami egyezik a hiteddel. Ne ugorj bele egy szakadékba, csak mert mások is beleugranak. Keresd a közös nevezőket és ne a differenciákat."

"Van egy sor a 'Magányos út' című dalban: 'Ha egyszer-kétszer megálltam volna, hogy meghallgassalak, ha becsuktam volna a számat és kinyitottam volna a szemem... akkor most nem ezen a magányos úton járnék.' Ez visszautal az első megjegyzésemre. A klisé egyébként is azt mondja, hogy az számít, amit azután tanulsz meg, miután már azt hitted, hogy mindent tudsz! 25 évesen elképesztően arrogáns bolond voltam. 45 évesen már kevésbé vagyok az."

Mark Verstegen gondolatai a gépek "fejlődéséről"
"Most voltam az IHRSA edzőterem konferencián. A jó hír az, hogy az iparágunk virágozni látszik. A rossz hír viszont az, hogy az elmúlt 25 évben nem igazán történt fejlődés, legalábbis a gépek terén. Ez nem túl szerencsés, mert jó részben az határozza meg, hogy miként edzenek az emberek, amit a gépgyártók rájuk kényszerítenek. Ahogy ezen gondolkodtam, az ötlött fel bennem, hogy alapvetően ez nem lenne egy rossz formula: biztosítsunk megoldásokat olyan embereknek, akiknek szükségük van valamire, aminek a segítségével az ÉLET JÁTÉKÁBAN jobban tudnak teljesíteni. Sajnos a gépeket tervezők többsége nagyon szűk látókörű. Emellett a lényegüknél fogva arra törekednek, hogy minél több eszközt adjanak el minden évben, így igazából azokat az utakat keresik, amelyek ehhez a célhoz vezetnek. Sokszor annak ellenére, hogy a jó megoldások az orruk előtt vannak, hagyják, hogy külső szempontok határozzák meg, hogy merre mennek. Emiatt láthatsz tévéket beépítve a gépekben, fantasztikus grafikus kijelzőket, kecses design-t és a szivárvány színeit a gépeken."

És így lehet az, hogy az évtizedekig tökéletes kerek tárcsa egyszer csak sokszögű lett (gurítani már nem lehet, de ha leteszed, biztos, hogy az egyik csúcsán landol és "elbillen"); és a fit ball, aminek az a lényege, hogy elgurul, ha koordinált izommunkával nem tartod magad a megfelelő pozícióban, bekerült egy tartóba, ami megakadályozza az elgurulást. -- teszem én hozzá.

Az erőemelők gyengeségei
Egyre többet foglalkozom a test egészséges, kiegyensúlyozott fejlesztésének tanulmányozásával, népszerűsítésével, ami talán az írásainkból is átjön már. Sajnos ennek az elvnek nem igen felel meg sem a testépítés, sem az erőemelés -- ahogyan azt a legtöbben űzik. Bár bizonyos szinten komolyat teljesítenek ezek az atléták, ezért nagy árat fizetnek, még azon túl is, hogy elfogadott nézet, az élsportot nem lehet kockázat és sérülések nélkül űzni.

Nemrég azzal sokkolta kicsit az "ipart" pár Westside gyökerű erőemelő -- például Dave Tate, Jim Wendler -- hogy elkezdték nyilvánosságra hozni, hogy milyen súlyos problémáik vannak, amelyek nem csak arra kényszerítették őket, hogy visszavonuljanak, de már lassan az életüket is veszélyeztetik.

A tragikomikus történetekben olyanok szerepelnek, hogy Dave azért nem borotválja le a kopaszodó fején a hülyén növő hajat, mert nem tudja felemelni a kezeit odáig, vagy hogy képtelen már nem "szemét" kaját enni, mert szó szerint rosszul lesz mástól. Vagy hogy annyira hibásan "átprogramozva" működik a teste, hogy több, mint 400 kilós guggolás mellett is alig dolgozik a farizma, aminek pedig a terhelés jó nagy hányadát át kellene vállalnia ilyen mozdulatnál a lábhajlítótól és háttól.

Soha ne felejtsétek el, hogy csak ideig-óráig lehet megspórolni valamit a "réven", mert később a "vámon" súlyosan meg kell fizetni érte. Ne gondolkodjatok egysíkúan, a test kiegyensúlyozott, egészséges alapjának mindig meg kell maradnia! Minden izom tudjon a test többi részével integráltan együttműködni, mindenhol legyen meg a kellő erő, és rendelkezz megfelelő lazasággal, mobilitással is.

Parisi Speed School
Műhelymunka: