Tesztoszteron eMagazin
A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

A tej, tejfehérjék és az akne közötti kapcsolat: rossz minőség, vagy természetes velejáró?
A magas fehérje fogyasztás májenzim értékekre gyakorolt hatásáról szóló történetek után egy másik gyakori panasz a fehérje étrendkiegészítőkkel kapcsolatban azok bőrre gyakorolt esetleges kedvezőtlen hatása. Sokan hallhattuk, olvashattuk már a "kipattogzott a hátam a fehérjétől" és hasonló mondatokat, okként pedig általában a rossz minőséget és más ötleteket, így allergiát, valamilyen összetevőre való érzékenységet gyanítottak az érintettek.

A testépítők általában nem sokat törődnek az esztétikai problémákkal, és az anabolikus szteroidok, illetve az étrend bőrre gyakorolt hatását figyelmen kívül szokták hagyni. A kérdés azonban, különösen nők esetében, indokolt: van, lehet ennek a jelenségnek tudományos alapja naturál sportolóknál? Meglepő, de talán igen!

Az akne kialakulásának étrendi okai és a fennálló probléma táplálkozáson keresztül történő befolyásolása egy olyan téma, ami elől a táplálkozástudomány évtizedek óta elzárkózott. Én is úgy tanultam, hogy az étrendnek nincs kimutatható hatása az akne kialakulására. Ma úgy tűnik, talán felül kell vizsgálni az étrend és az akne kapcsolatáról kialakult képet. Tekintsünk át néhány, az akne kialakulásával kapcsolatos tényt:

Az akne létrejöttével kapcsolatba hozható a magas inzulinszint, amit a magas glikémiás indexű ételek tartósan előidézhetnek. Az inzulin -- mint arra kitértem a Testépítő rostok cikkemben -- befolyásolja a szabadon keringő inzulin-szerű növekedési faktor I (IGF-I) és az inzulin-szerű növekedési faktor kötő fehérje (IGFBP-3) szintjét. A krónikus és akut hiperinzulinémia megemeli a szabad IGF-1 szintet és csökkenti az IGFBP-3 szintet. A szabad IGF-1 közvetlenül stimulálja a keratinocyta proliferációt, míg az IGFBP-3 gátolja azt.

A sebum (faggyú) termelést az androgének fokozzák, ez közrejátszik sok esetben az akne kialakulásában. Itt azt érdemes kiemelni, hogy mind az inzulin, mind az IGF-1 stimulálja az androgén szintézist. Az inzulin és IGF-I gátolja a szexhormon kötő globulin (SHBG) termelését, növelve a keringő hozzáférhető androgén mennyiségét, ezzel ellentétben az alacsony glikémiás indexű étrend hatása tesztoszteron szint csökkenésben és magasabb SHBG szintben nyilvánul meg.

További figyelemre méltó adat, hogy friss kutatások szerint a tejtermékek fogyasztása (különösen a sovány tejtermékeké) nőknél együtt járhat az akne gyakoribb előfordulásával, tehát ebben az esetben nem a korábban már gyanúba keveredett nagyobb zsírbevitel az, ami felelőssé tehető a kellemetlen tünetekért. A tej alacsony, de mégis jelentős ösztrogén, progeszteron, androsztendion, dehidroepiandroszteron-szulfát és egyéb szteroid, illetve IGF-I és egyéb bioaktív anyag tartalma nem hagyható figyelmen kívül. A tejfogyasztás magasabb plazma IGF-I szintet eredményez, ám a tejből történő IGF-I hormon felszívódás nem lehet jelentős.

Következtetés: A kutatók még nem tudják, mi lehet a tejet fogyasztó serdülőknél, serdülő lányoknál megfigyelt jelenség hátterében, de a tejsavófehérje bizonyos frakciói is szóba kerültek, mint lehetséges kiváltó okok, kiemelve azt is, hogy ennek a fehérjének a hatásai bizonyos jellegükben az anabolikus szteroidok hatásaihoz hasonlóak (In addition, animals fed a-lactalbumin-enriched whey protein show increased will and capacity to engage in physical activities, gained lean bodymass, improved efficiency of exercise training, and decreased percentage body fat mass compared with those fed whole milk enriched diet; all of which are similar to the effect of androgens.)

A leírt hormonális változások egy anabolikusabb állapot fenntartását is segíthetik szervezetünkben. A fentiek alapján komolyabb bőrproblémáknál, különösen az aktívan sportoló nők esetében érdemes lehet átgondolni a fehérjebevitel fő forrásainak megváltoztatását, mert a bőrre a jelek szerint mind a tej, mind a tejtermékek és tejfehérje készítmények hatással lehetnek. Az étrend megváltoztatása előtt nem árt bőrgyógyásszal és dietetikussal konzultálni (érdemes a konkrét cikkekre hivatkozni, mivel ez nem egy általánosan ismert kutatás). Mindez jelenleg csak feltételezés, ami ha igaz is, feltehetőleg csak keveseket érint, ám nem árt erről tudni.

Források: Semin Cutan Med Surg. 2005 Jun;24(2):84-91 "Implications for the role of diet in acne.", Journal of the American Academy of Dermatology, Volume 52, Issue 2, February 2005, Pages 207-214 "High school dietary dairy intake and teenage acne"

Fokozott miosztatin szintézis a magas fehérjetartalmú étrenden tartott patkányok gastrocnemius izmában
A miosztatin -- más néven GDF-8 (Growth Differentiating Factor-8) -- fehérje az izomnövekedés egyik fő korlátja a szervezetünkben, nem csoda hát, hogy a sportolók és különösen a testépítők érdeklődésének középpontjában állnak a befolyásolásáról szóló kutatások. Szintjének étrendkiegészítőkkel történő csökkentése ezidáig sikertelennek tűnik, ám ez nem jelenti azt, hogy táplálkozásunk különböző összetevői egyáltalán nem hathatnak rá, hiszen más növekedésért felelős faktoroknál már sokszor megbizonyosodhattunk ennek ellenkezőjéről.

Az izomtömegüket gyarapítani kívánó sportolók körében a magas fehérjetartalmú étrend igen népszerű, nem ritka a 35-50 energiaszázalékos proteintartalmú diéta sem. Vajon előnyösen (mérséklően) hat-e ez a vázizomzatunk miosztatin szintjére? A kutatók ezt próbálták egy állatkísérlet során kideríteni.

Céljuk az volt, hogy megvizsgálják a magas fehérjetartalmú étrend hatását a patkányok gastrocnemius izmában történő miosztatin szintézisére. A kutatás során 24 négyhetes hím Wistar patkányt 3 különböző csoportba osztottak be:

1) kontroll étrend (15% protein; 15P, n = 8)

2) 25P csoport (25% protein, n = 8)

3) 35P csoport (35% protein, n = 8).

3 hetes, azonos energiatartalmú étrenddel történő etetés után Northern- és Western-blot módszer használatával meghatározták a vázizomzat miosztatin szintjét. Az izomtömeg minden csoportban hasonló volt. A 35P csoport szignifikánsan magas expresszióját, kifejeződését mutatta mind a miosztatin fehérjének, mind a miosztin mRNS-nek.

Úgy tűnik, a 15%-nál magasabb fehérjetartalmú étrend nem vezet szignifikáns izomnövekedéshez a normálisan növekedő patkányokban.

Következtetés: Az eredmények arra utalnak, hogy a túl magas fehérjebevitel a kiváltott magas miosztatin szinten keresztül korlátozó tényezője is lehet az izomhipertrófiának. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy kísérlet nem kísérlet, ráadásul egy állatkísérlet eredményei emberre nem ültethetőek át egy az egyben, a nagyon magas fehérje bevitelű sportolók ezt a gátló hatást, még ha létezik is, ellensúlyozhatják különböző hormonkezelésekkel, melyek az izomrostokra maradandó hatást is kifejthetnek. A nagyon magas fehérjebevitel előnyeit azonban ez a kutatás is megkérdőjelezi.

Publikálva: "Increased myostatin synthesis in rat gastrocnemius muscles under high-protein diet." Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2006 Apr;16(2):153-65

Kutatók: Nakazato K, Hirose T, Song H.

A glutamin a miosztatin fehérje elnyomásán keresztül előzi meg a glukokortikoidok által kiváltott vázizomzat sorvadást
A magas glukokortikoid szint köztudottan vázizomzat atrófiát, vázizomzat sorvadást idéz elő, ám bizonyos állapotokban a szervezet glukokortikoid szintje természetes módon magasabb a normálisnál, míg más esetekben az orvosi kezelés része az ebben az esetben korántsem anabolikus szteroid kezelés.

A glukokortikoid kiváltotta izom-atrófia a vázizomzat miosztatin kifejeződésének fokozódásával jár együtt, amely fehérje köztudottan leszabályozza, korlátozza az izomtömeg gyarapodását. A glutamint gyakran és nagy mennyiségben adják súlyos betegeknek, mely kezeléstől számos egyéb előnyön (például az immunrendszere gyakorolt pozitív hatáson) túl a glukokortikoidok által előidézett izomtömeg vesztés, izom katabolizmus megelőzését is várják.

A kutatók feltételezték, hogy ez a pozitív hatás legalább részlegesen a miosztatin fehérje szuppresszióján, elnyomásán keresztül valósul meg. Hogy feltételezésüket igazolják, vagy cáfolják, hím Sprague-Dawley patkányoknak dexamethasone-t (egy szintetikus kortikoszteroid hatású anyag); dexamethasone-t + glutamint; sós oldatot; vagy sós oldatot + glutamint adtak.

Az állatokat az 5. napon vizsgálták meg, a vizsgálat a testtömeg mérését, a gastrocnemius izom tömegének mérését és a miosztatin expresszió vizsgálatát is magában foglalta. A vizsgálatok során C2C12 egér izom sejttenyészetet is kitettek a dexamethasone és a dexamethasone + glutamin kezelésnek.

A mérések azt mutatták, hogy a dexamethasone-t kapó patkányok szignifikáns test- és izomtömeg vesztést mutattak az intramuszkuláris miosztatin expresszió növekedése mellett, összevetve a sóoldattal kezelt patkányok adataival. A dexamethasone-t + glutamint kapó patkányok szignifikánsan alacsonyabb test- és izomtömeg vesztést és alacsonyabb miosztatin expressziót mutattak, összevetve a csak dexamethasone-t kapó patkányok adataival. A C2C12 egér izom sejttenyészetben a glutaminnak a dexamethasone-nal történő együttes adása megelőzte a dexamethasone által kiváltott miosztatin hiperexpressziót. A miosztatin promoter aktivitás nőtt a dexamethasone-nal kezelt sejtekben, de a hatást a glutamin adása részlegesen blokkolta.

Következtetés: A glutamin alkalmazása részlegesen blokkolja a glukokortikoid kiváltotta miosztatin expressziót és izom-atrófiát, így eszközt adhat a szakemberek kezébe a glukokortikoidok által kiváltott izomsorvadás megelőzésére. Sok kérdés merülhet fel bennünk: vajon emberekben is hasonló hatása van a glutaminnak, például stressz, gyógyszeres kezelés (kortikoszteroid injekciók, vagy tabletták), vagy a szintén csak feltételezett magas fehérjefogyasztás által kiváltott nagyobb miosztatin szint esetében is?

A testépítők gyakran és nagy mennyiségben használt kiegészítője a glutamin, noha direkt izomtömeg-növelő hatása nem megfelelően igazolt. A fentiek alapján azonban újra érdemes elgondolkodni a glutamin kiegészítés lehetséges előnyein. Természetesen azt nem állítom, hogy a glutamin a régóta keresett miosztatin blokkoló kiegészítő -- ez nem volna igaz, és a kísérlet következtetései is jóval összetettebbek ennél.

Publikálva: "The effect of glutamine on prevention of glucocorticoid-induced skeletal muscle atrophy is associated with myostatin suppression." Metabolism. 2006 Sep;55(9):1239-47.

Kutatók: Salehian B, Mahabadi V, Bilas J, Taylor WE, Ma K. T