Tesztoszteron eMagazin
A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

Az izomtömeg módosítása - Endokrin perspektíva
A korosodással járó izomtömeg-vesztés a fejlett társadalmak elöregedésével összefüggésben egyre több embert érintő probléma, akárcsak a vázizomzat egyéb okokból bekövetkező méret- és teljesítménycsökkenései, ezért igen sok kutatás tűzi ki célként ezen kedvezőtlen jelenségek befolyásolását. Kevés izgalmasabb téma létezik a testépítők számára, mint az izomtömeg-növelés új és régi lehetőségei, az alább ismertetésre kerülő cikk ezeket tekinti át.

	Arnold mostanában

Az endokrin (belső elválasztású) faktorok mennyisége egész életünk során meghatározza az izomzat növekedését és fejlődését, az izomstruktúrát és működést. Néhány faktor szerepe nagyobb az anabolikus és katabolikus állapotok kialakulásában, mint másoké, és ez a hatás nem egyszerűen ellentétes. Az izom regenerációjában, fejlődésében fontos szerepet töltenek be az izomzat szatellit sejtjei. Ezek osztódásra képesek, új rostokat tudnak képezni, a meglévő rostokkal összeolvadva, fuzionálva az izomregenerációért és növekedésért egyaránt felelősek. A szatellit sejtek sérülés és terhelés hatására osztódásnak indulnak és még több szatellit sejtet, valamint izomrostokat hoznak létre, illetve összeolvadnak a meglévő rostokkal, növelve azokat. A vázizomzat működésébe tehát közvetve, vagy közvetlenül a szatellit sejteken keresztül szólhatunk bele, így ha ezt nem is emelem mindenhol ki, végig erről lesz szó.

Kreatin
A cikk nem emeli ki külön, de ejtsünk azért egy pár szót a kreatinról is: a tudósok a kreatin hatásmechanizmusának felderítése érdekében C2C12 sejtekben vizsgálták a kreatin kezelésnek az IGF-1 és az izomképzésben résztvevő transzkripciós faktorok (MRF-ek) mRNS-ének szintjére gyakorolt befolyását a differenciáció első 72 órájában. Az eredmények arra engedtek következtetni, hogy a kreatin által a C2C12 sejtekben kiváltott hipertrófia legalább részben az IGF-1 és az MRF-ek megnövekedett termelődéséből adódhat. Az izom transzkripciós faktorok termelésére a kreatin nem csak szövettenyészetekben, de élő emberben is hat.

"Őrült diktátor faktor"
Elismerem, gyenge poén volt, de az ŐDF, vagy KF (kannibál faktor) nem teljesen vicc kategória -- viszont rendes elnevezése még nincs jelen pillanatban. Mit is kell tudnunk erről, vagy ezekről a faktorokról? A szatellit sejteket már egyetlen nagyobb intenzitású terhelés hatása is aktiválhatja, habár ez elégtelen a végső differenciáció kiváltásához. Ez a válaszreakció a korral együtt csökken, de egereken elvégzett vizsgálatok szerint fiatal élőlény szérumának hatására ez helyreállítható ("exposure of aged satellite cells to serum from young mice ... rejuvenates the satellite cell response"). Kevesen alkalmazhatják ezt a módszert a gyakorlatban mondjuk a masters testépítő versenyzők közül, a kannibálok és egyes diktátorok azonban úgy tűnik, helyes irányban tapogatóztak. Persze a pontos mechanizmus felderítésével ennél humánusabb módszer is lesz a testi erő megszerzésére, a kutatás persze sok egyéb kérdést is fölvet.

D-vitamin
Az izomvesztés okai összetettek, egy kevéssé ismert összefüggés a D-vitamin bevitel hatása a vázizomzatra: a D-vitamin hiány esetén idősekben valószínűbb az izomtömeg csökkenésének előfordulása, egerekben pedig (az egereket különböző módszerekkel manipulálták) kisebb izomrostok voltak megfigyelhetőek a D-vitamin hiány hatására, az összefüggés tehát létezik. A túladagolás veszélyes, de a megfelelő vitaminbevitel valószínűleg hozzájárul izomzatunk megtartásához.

Glükokortikoidok
A glükokortikoidok köztudottan az izom katabolikus állapotát idézik elő, különösen fizikai inaktivitással együtt, ami a betegségek gyakori kísérője. A vizsgálatok szerint a glükokortikoidok legalább részben a miosztatin termelésének fokozásán keresztül fejtik ki hatásukat, és az a hatás, mint később láthatjuk, több úton is blokkolható.

GH
A növekedési hormon anabolikus és teljesítményfokozó hatása közismert sportolók körében (ugyanakkor utóbbi még mindig nem kellően igazolt). A GH bizonyos hatásaira itt is kitérek, a cikk bizonyos elemei viszont külön magyarázatot igényelnek, amelyre egy következő alkalommal kerítünk sort.

IGF-I
Az inzulin-szerű növekedési faktor-I-ről is bőven elég csak címszavakban beszélni. Az IGF-I mind a szatellit sejtek proliferációját (osztódás), mind a differencióját (érés) serkenti. Az MGF és IGF-II az IGF-I-el együtt sokkal több lehetőséget rejt magában, mint amennyire azt jelenleg kihasználják. Erre bőven elég példának hozni az IGF-I, vagy MGF gén bejuttatásának a lehetőségét a felnőtt szervezetbe. ("Az izom IGF, tehát az MGF hormon, melyet szintén gyártani kezdtek, egy másik ösvény, ám mindezen túlmutat a virális és nem-virális DNS átvitel, amellyel akár a miosztatin blokkoló fehérje testen belüli előállítása, vagy az MGF lokális termelése ... is megoldható") Bővebb kifejtést érdemlő téma!

Androgének (anabolikus androgén szteroidok)
Az androgének fokozzák a vázizomzat fehérje szintézisét, és feltehetően egyes vegyületek a glükokortikoidok katabolikus hatását is blokkolni tudják (az AAS-ok glükokortikoid blokkoló hatását sokan évekig cáfolták, míg mások határozottan állították). A kutatások arra utalnak, hogy fokozott izomtömeg-növelő hatás anabolikus androgén szteroidoknál GH-val (esetleg IGF-I-el) kombinálva jelentkezik, nem mintha ez bármelyik olvasottabb. vagy tapasztaltabb testépítő számára új információ volna.

Szintetikus androgén modulátorok
Az androgén terápia is fejlődik, a korábbinál biztonságosabb vegyületekkel kísérleteznek (például a 7a-methyl-19-nortestosterone-nal), egy másik figyelemreméltó út a SARM-ok létrehozása. Ezek szerkezetüket tekintve nem szteránvázas vegyületek, és tényleges szöveti szelektivitással rendelkezhetnek, fejlesztésük előrehaladott állapotban van.

Miosztatin
A miosztatin fehérjéről számtalanszor írtunk már, közismert testépítő körökben, hogy az izomnövekedés korlátozásáért (is) felelős. Blokkolását antitestekkel (pl. MYO-029), illetve hormonokkal próbálják megoldani ("a jelenlegi kokszolási módszerek hatásának egy része is a miosztatin csökkentésén alapulhat, hiszen egy 2003. novemberi tanulmány szerint a növekedési hormon használata jelentősen és tartósan csökkenti a miosztatin mRNS expressziót GH hiányos emberekben, és nincs okunk feltételezni, hogy hasonló jelenség egészséges emberekben nem lép fel"), úgy tűnik nem is sikertelenül. Legjobb tudomásom szerint hazánkban is csak pénz kérdése (de iszonyatosan nagy összegre kell gondolni) a kifejezetten miosztatin blokkoló anyagok beszerzése. Annyiban talán mégsem, hogy a RU-486 -- más nevén mifepristone, ami az abortusz tablettaként is ismert anyag -- a glükokortikoidok miosztatin által kiváltott hatását blokkolni tudta ("Concurrent treatment with RU-486 blocked dexamethasone-induced myostatin expression and significantly attenuated body loss and muscle atrophy."). A hatás közvetett és ilyen helyzetben (egészséges emberben még nem vizsgálták!) inkább a glutamin szedése nyújthat biztonságos és ártalmatlan segítséget. Léteznek a fentieken túl is olyan kevéssé ismert gyógyszerek, amelyek a miosztatin termelést blokkolhatják.

Géntranszfer (géndopping)
Miért ne gyártatnánk az anabolikus hormonokat a saját testünkkel, merült fel a kérdés a tudósokban, és valóban, miért ne? A megfelelő gének megfelelő sejtekbe bejuttatásával bármely szervünk előállíthat tetszőleges hormont tetszőleges mennyiségben, és ennek termelése, kibocsátása szabályozó génszakaszok beültetésével irányítható. A géndopping a szakértők szerint a legközelebbi Olimpián már alkalmazásra fog kerülni.

Az izomhipertrófiát a szatellit sejtek aktiválásán keresztül pozitívan és negatívan befolyásoló faktorok

Pozitív faktorok: természetes növekedés és fejlődés, megfelelő anabolikus környezetet biztosító étrend, anabolikus hormonok (androgének, inzulin, növekedési hormon), D-vitamin, valamint a fizikai terhelés és mechanikai behatások stimuláló tulajdonsága és a helyileg termelődő IGF-1 hatása számottevő. Negatív faktorok: korosodás, atrófia (idegrendszer károsodása, fizikai aktivitás hiánya, stb.), miosztatin, glükokortikoidok, TNF (tumor nekrózis faktor), IL-1 (interleukin-1), IL-6 (interleukin-6).

Következtetés: Van új a nap alatt az izomtömeg-növelésben, ez kétségtelen. A múlt évszázad szteroid túlsúlya gyengülni látszik, annyi reális alternatív módszert hozott létre az izomtömeg növelésének érdekében a tudomány. Minden évvel közelebb kerül a biztonságos, mellékhatásoktól szinte mentes izomtömeg-növelés a megvalósuláshoz, és ez nem csak az idősek, de megfelelő jogi szabályozás esetén a testépítők életét is jelentősen megkönnyítheti (legalábbis a világ néhány országában, mondjuk Kínában, ahogy az őssejt- és szerv-üzlet is a nyugati országokon kívülre vándorolt).

Publikálva: "Modifying muscle mass - the endocrine perspective." J Endocrinol. 2006 Nov;191(2):349-60.

Kutatók: Solomon AM, Bouloux PM.

Izomtömeg-növelés SARM-okkal - Az utolsó előtti lépés
Először 2004. augusztusában tettünk említést a rovatban a SARM-okról, így rendszeres olvasóink számára nem ismeretlen a fogalom, de azok kedvéért akiknek idegenül cseng ez a szó, összefoglalom a lényeget: a SARM-ok nem szteránvázas vegyületek, melyek a tesztoszteron anabolikus és androgén hatásait a szervezet különböző szöveteiben nem azonos mértékben fejtik ki az androgén receptorokon (szöveti szelektivitás, receptor szelektivitás), így csak a számunkra szükséges helyeken aktiválják a receptorokat, míg máshol gátolják azokat.

A kutatók azt remélik, hogy fejlesztésükkel mellékhatás mentes, vagy kevesebb mellékhatással rendelkező anabolikus és androgén, illetve anabolikus, vagy androgén gyógyszereket tudnak létrehozni, amelyek a terápiákban felválthatják, illetve kiegészíthetik a már meglévő anabolikus androgén szteroidokat.

A 2005. évi 29. számunkban esett szó először az ostarine és andarine SARM vegyületekről, melyek közül az ostarine-t kifejezetten a korosodással járó izomtömeg-vesztés ellensúlyozására fejlesztették ki. Hatásáról annyit tudtunk, hogy izomszelektív, anabolikus, ugyanakkor feltehetőleg nem váltja ki az anabolikus szteroidok mellékhatásait (prosztata problémák, hajhullás, bőr problémák). Ebben az időben indították el az ostarine első fázisú klinikai vizsgálatát, melynek során egészséges önkénteseken vizsgálták a vegyület felszívódását, ürülését és más tulajdonságait.

A kutatások első fázisa végül sikeresen zárult. A legfrissebb hír: az ostarine hatékonynak bizonyult egy kettős-vak, randomizált, placebo kontrollált vizsgálat során, melyet 60 koros férfin (átlagéletkor 66 év) és 60 idős nőn (átlagéletkor 63 év) végeztek el. A klinikai vizsgálatok második fázisában 4 különböző dózisban (0.1 mg, 0.3 mg, 1 mg, és 3 mg) adtak ostarine-t, illetve placebót az alanyoknak 3 hónapig.

A testösszetételt kettős energiájú röntgensugár elnyelődés (dual energy X-ray absorptiometry, DEXA) segítségével határozták meg. Minden előírt étrend, vagy edzésprogram nélkül az ostarine-t kapó kísérleti alanyok sovány tömege (izomzata) dózis-függő növekedést mutatott. A 3 mg ostarine-t kapó csoportban a kezelés hatására a sovány tömeg (izomtömeg) 1.3 kg-mal nőtt a kiindulási értékhez képest, és 1.4 kg-mal a placebó csoport értékéhez képest (p<0.001) a 3 hónapos kezelés után.

A nők között a kezelés dózis-függően növelte a sovány tömeget, a 3 mg ostarine-t kapó csoportban ennek hatására a sovány tömeg (izomtömeg) 1.7 kg-mal nőtt a kiindulási értékhez képest, és 1.4 kg-mal a placebó csoport értékéhez képest.

A férfiak között az ostarine kezelés 1 mg-os dózisban a sovány tömeg 0.7 kg-os növekedését eredményezte a kiindulási értékhez képest és 1.2 kg-mal nőtt a sovány tömeg a placebo csoport értékeihez képest (p=0.03). A 3 mg-os dózisnál a növekedés 1.0 kg volt a kiindulási értékhez és 1.4 kg a placebó csoport értékéhez képest (p=0.005).

A fizikai teljesítmény is a dózis emelkedésével együtt javult, természetesen itt nem kell nagyobb sportteljesítményekre gondolni, egyszerűen az egészséges embereknek normál kategóriába eső aktivitásra. Komolyabb mellékhatásokat nem tapasztaltak, a PSA (prosztata-specifikus antigén: a prosztata által előállított anyag. Ha a prosztata megnagyobbodik, magasabb vérszintje mérhető, mérése a rákos elváltozások kimutatásában is felhasználható), a sebum (faggyú) termelés (haj és bőr), és a szérum LH szintje nem mutatott nagyobb változásokat a placebó csoport értékeihez képest. A hatás tisztán, vagy közel tisztán anabolikus volt, androgén mellékhatások nélkül.

A test zsírtartalmát is kedvezően befolyásolta a kezelés, ám ezen rövid vizsgálat során nem volt egyértelmű pozitív hatás kimutatható a csontsűrűségre és a csontanyagcsere marker értékeire, így a vegyület csontokra gyakorolt befolyása további vizsgálatokat igényel. A májenzim értékekre sem volt jelentős hatása a vegyületnek, mindössze egy esetben idézett elő a kezelés kiugró értékeket. Az ostarine dózis-dependensen mind az LDL ("rossz koleszterin"), mind a HDL ("jó koleszterin") szintjét csökkentette, ezek egymáshoz viszonyított aránya minden adagnál az alacsony szív-érrendszeri rizikót jelentő értékeken belül maradt.

Következtetés: Idősekben az ostarine már megmutatta anabolikus és szövetspecifikus hatását, így ha a további vizsgálatok is kedvező eredményeket mutatnak és a várható kereslet is elég nagy a gyógyszerre, pár éven belül forgalomba kerülhet az első SARM. A hatás nagyobb adagok esetén várhatóan egészséges emberekben is erősen anabolikus lesz.

Forrás: "GTx Announces That Ostarine Achieved Primary Endpoint Of Lean Body Mass And A Secondary Endpoint Of Improved Functional Performance", Article Date: 09 Dec 2006.

A kreatin kiegészítés fokozza az erőedzés által az emberi vázizomzatban kiváltott szatellit sejt és izomsejtmag-szám növekedést
Az izom regenerációjában, fejlődésében fontos szerepet töltenek be a vázizomzat szatellit sejtjei. Ezek osztódásra képesek, új rostokat tudnak képezni, a meglévő rostokkal összeolvadva, fuzionálva az izomregenerációért és növekedésért egyaránt felelősek.

A szatellit sejtek sérülés és terhelés hatására osztódásnak indulnak és még több szatellit sejtet, valamint izomrostokat hoznak létre, illetve összeolvadnak a meglévő rostokkal, növelve azokat. A kreatin a korábbi kutatások szerint is befolyásolhatja a szatellit sejtek működését, ám egy 2006. szeptemberében publikált kutatás során valóban megdöbbentő tulajdonságokat mutatott!

A vizsgált célja az volt, hogy megállapítsák a kreatin és a fehérje kiegészítés befolyását a szatellit sejtek gyakoriságára és az emberi vázizomzat sejtmag-számára 16 hetes heti 3 napos rezisztencia edzés során.

A kettős-vak vizsgálatban 32 egészséges 19-26 év közötti férfi vett részt, akiket kreatin és edzés (n=9), protein és edzés (n=8), vagy placebó és edzés (n=8) csoportokba osztottak be, illetve egy csoport kiegészítőket sem kapott és edzést sem végzett (n=7). A kiegészítést naponta adták a különböző csoportoknak (6-24 g kreatin-monohidrátot, vagy 20 g proteint, illetve placebót=szénhidrátot). Természetesen a kreatinnál 7 napos töltést alkalmaztak.

Kiegészítő protokoll

Az ábrának megfelelően az edzésekhez kapcsolódóan is adtak kiegészítést a résztvevőknek, de ez a protein+edzés csoport kivételével csak szénhidrátot tartalmazott. A résztvevőktől izombiopsziával mintát vettek a 0., 4., 8. és 16. héten. Az eredmények szerint az edzés minden esetben növelte a szatellit sejtek számát, de szignifikánsan nagyobb növekedés volt megfigyelhető a placebó+edzés csoport értékeihez képest a kreatin+edzés csoportban a 4. héten és a placebó+edzés, valamint protein+edzés csoport értékeihez képest a 8. héten (P<0.01-0.05). A 16. héten a szatellit sejt szám nem maradt emelkedett a kreatin+edzés csoportban, míg a placebó+edzés, valamint a protein+edzés csoport értékei emelkedettek maradtak.

	Trans-FX pezsgő kreatin-transzportrendszer

A kreatin kiegészítés ezen kívül fokozott izomsejtmag/izomrost számot és 14-17%-os átlagos izomrost-keresztmetszet terület növekedést eredményezett a 4., 8. és 16. héten (P<0.01).
Ezzel szemben a protein+edzés csoport átlagos izomrost-keresztmetszet terület növekedést csak a tréning későbbi fázisában, a 16. héten (+8%), míg a placebó+edzés csoport csak kezdetben, a 4. héten (+14%) mutatott (P<0.05). A kreatin+edzés csoportba tartozóknál pozitív összefüggés volt kimutatható az átlagos izomrost-keresztmetszet területnek és az izomsejtmagok számának kiindulási ponttól a 16. hétig történő százalékos növekedése között (r=0.67, P<0.05). A kontroll csoportban nem volt változás kimutatható.

Következtetés: A súlyzós edzés mellett adott kreatin kiegészítésnek most először sikerült erősítő hatását kimutatni az edzés kiváltotta szatellit sejt és izomsejtmag-szám növekedésre az emberi vázizomzat rostjaiban. A hatás fokozott növekedést tesz lehetővé az izomzat számára az edzés során. Az eredmények azért is figyelemreméltóak, mivel jelen pillanatban a kreatin szedése és az edzés az a két módszer, amellyel legalább kismértékben hasonló jelenségeket hozhatunk létre az izomzatban, mintha különböző illegális gyógyszereket, hormon készítményeket használnánk.

Publikálva: "Creatine supplementation augments the increase in satellite cell and myonuclei number in human skeletal muscle induced by strength training." J Physiol. 2006 Jun 1;573(Pt 2):525-34.

Kutatók: Olsen S, Aagaard P, Kadi F, Tufekovic G, Verney J, Olesen JL, Suetta C, Kjaer M. T