| |
Tesztoszteron eMagazin
Elsősegély alapvető kérdéskörökben Zsírégetés:
átlagembereknek és sportolóknak készült útmutató 2007. július Írta:
Radnai
Tamás Megpróbáljuk ezt
az útmutató folyamatosan frissen tartani. Annak ellenére, hogy hosszú ezen írás,
igazából csak vázlat, a szakaszok végén megadott cikkek tanulmányozásával lesz
komplett a tudásanyag. Megjegyzem, a hivatkozott egyes korábbi saját cikkeinkben
is részben lehetnek már ellentmondások az itteni javaslatokhoz képest, mert fejlődik
a tudomány, növekszik a tapasztalat halmazunk és így változik a filozófiánk is.
Megdönthetetlen
alapigazságok A
zsírégetés a nap 24 órájában történő folyamat, tehát ennek befolyásolását is a
nap 24 órájára vonatkozóan kell megvalósítani! Emiatt most kezdd el szépen elfelejteni,
hogy mi történik a 30-60 perces edzésed alatt a zsírfelhasználással!
Az
átlagemberek tévképzete ellenére a fogyás (testsúlyvesztés) és a zsírleadás nem
ugyanaz! Minden szempontból a zsírleadás a helyes cél.
- A
zsír elégése az energia mérlegből adódhat csak, vagyis mindenképpen több kalóriának
kell felhasználódnia, mint ami bekerül a szervezetbe. Semmilyen praktika, ami
ezt a törvényt nem elégíti ki, nem vezethet tényleges fogyáshoz.
|
Cél Tipikusan
a testsúly csökkenése mellett a testzsírból való leadás, ami ugye a testzsírszázalék
esését eredményezi, mivel a testkompozíció átalakult, az adott testsúlyból kevesebbet
tesz ki a testzsír a zsírmentes testtömeg mellett, mint korábban. A diéta során
az izommennyiség megtartása mindenképpen cél az esztétikum és az anyagcsere sebességére
való tekintettel. Testkompozícó,
a testsúlyváltozás forrásai és sebessége Érdemes
nagy vonalakban tisztában lenni azzal, hogy miből tevődik össze a testünk (testkompozíció,
testösszetétel), és hogy ezek a komponensek hogyan, milyen gyorsan változhatnak.
A jelenlegi célunkra vonatkozóan a következő durva kategóriákat állapíthatjuk
meg: - Testzsír
-
Zsírmentes testtömeg (minden a testzsíron kívül; a teljes súlyunkból a testzsír
tömege kivonva). A zsírmentes testtömegen belül megkülönböztethetjük:
-
Tényleges izomszövet
- Az
izomzatban eltárolt tápanyagok (elsősorban víz és szénhidrát)
-
A nagy vonalakban állandó mennyiségűnek tekinthető minden más: csontok, bőr, egyéb
szervek
Ezekből a testzsírt,
az izomszövetet és az eltárolt tápanyagokat tekintjük változtatható mennyiségűnek.
Legegyszerűbb a tápanyag raktárainkat manipulálni, ezek telítettsége pár napos
periódus alatt jelentősen változhat, de akár már egy napon belül is, mindkét irányba.
Ennek inkább csak speciális helyzetekben van jelentősége (verseny előtt, speciális
diétás fázisok, stb.). Érdemes tudni, hogy a tárolt víz és szénhidrát összefügg,
az utóbbi megköti az előbbit, tehát a szénhidrát (glikogén) elhasználása vízcsökkenést
is okoz -- a kettő többé-kevésbé együtt befolyásolja a testsúlyt. A hétköznapi
csoda diéták, amelyek rövid idő alatt (pl. 1 hét) több kiló fogyást ígérnek, elsősorban
csak a tárolt tápanyagok elfogyasztásával érik el a hatásukat, ami olyasmi, amit
1-3 nap fokozott evéssel totálisan vissza lehet fordítani, igazi fogyás (zsír)
kisebb mértékben történik. A zsír és az
izomszövet mennyisége közepes tempóban változhat, a zsír kicsit gyorsabban, legalábbis
mondhatjuk, hogy valamivel kevesebb erőfeszítéssel (főleg fölfelé). Egy
további befolyásoló -- némileg teoretikus, de azért gyakorlatban is elég jól megfigyelt
-- jelenség az, hogy a zsírszövet víztartalma is változhat, akár összefüggésben
azzal, hogy mennyi zsír távozott a zsírsejtekből. A munka teória az, hogy bizonyos
mennyiségű elégett zsír helyére víz áramlik a sejtekbe, ami aztán egy idő múlva
hirtelen eltávozik. Ennek következtében vannak bizonyos stagnálási időszakok a
testsúly és a zsírosság szintjében (vizuálisan is láthatóan), ami aztán képes
egyik óráról a másikra (vagy éjszaka) drámaian megváltozni. Nem történik semmi...
nem történik semmi... bumm, hirtelen javulás áll be. Tehát a zsírleadás (vagy
talán inkább a kinézet javulása) legtöbbször nem lineáris, nem egyenletes folyamat.
Mindebből érthetővé válik, hogy amikor
elkezdesz diétázni, akkor a különböző szakaszokban beálló (testsúly)változások
eltérő forrásokból származnak. Az első napokban egy (testsúlytól és kalória/szénhidrát
megszorítástól függő) több kilós változás következhet be, de ez leginkább csak
a víz és szénhidrát távozása az izomszövetből. Ezután következhet az érdemi zsírtömeg
csökkenés. Még egyszer tehát: mindenki
számára az a helyes cél, ha az izomszövet megtartása mellett a tényleges zsírtömeg
csökkentést éri el, miközben tisztában van azzal, hogy a tárolt tápanyagok mennyiségének
ingadozása hogyan befolyásolja a testsúlyt. Testkompozíció
mérés PSMF:
Tudományos Rohamdiéta, avagy a Protein Kímélő Módosított Koplalás 1. rész
Előfordul-e
izomnövekedés és zsírcsökkenés egyszerre? Ezek alapvetően ellentétes
folyamatok, ezért ez a jelenség szinte csak az edzés (újra) elkezdéskor fordulhat
elő, amikor több a zsír és kevesebb az izom, valamint a legmesszebb vagy a genetikai
határodtól. Azt javasoljuk, hogy különálló szakaszokban mindig csak egy céllal
foglalkozz. A
kezdő effektus Mi
a jó arány a csökkenő zsír- és izom-mennyiség között? Némileg racionális
edzés és étkezési programok mellett sokan azt tapasztalják, hogy a tárolt tápanyag
mennyiség változást kivéve az egyenletből a tényleges izomszövet veszteség elenyésző.
A 2:1 zsír:izom veszteség arányt már nem tartom jónak, egy normál 10-12 hetes
diéta alatt szó szerint pár kilónál több tényleges izom leadása már nem optimális.
Mindazonáltal tény, hogy a genetikájuk alapján az egyénekre
sajátosan jellemző P-arány vonatkozik, ami megmutatja, hogy milyen összetételben
változik a zsír és az izom a testsúly változása során; valamint az sem mindegy,
hogy a saját termosztátunkhoz képest hol járunk, amely az egyénnek természetes
súlyt/zsírossági szintet adja meg (set point, szabályozó őrpont). Ennél zsírosabb
állapotból lejjebb menni könnyebb, mint már a set point alatt fogyni. Testzsír
és testkompozíció változások - A P-arány fogalma Milyen hosszú lehet egy diéta? Természetesen
az ember szervezete pontosan tisztában van a benne lejátszódó folyamatokkal, többek
között azzal is, hogy mennyi tápanyagot kap, illetve mekkora a testzsírja. A felületes
elképzelésekkel ellentétben a zsírszövet nem egy "halott" energia tároló
valami, hanem aktív szövet, amely például hormonokat termel. Tehát a minél hosszabb
energia megvonás és minél alacsonyabb testzsír/testsúly a set point-hoz képest
fokozódó ellenreakciót vált ki, ami például növekvő, már-már farkaséhséget eredményezhet,
valamint az anyagcsere lassulását. Emiatt az akaraterőtől függetlenül a diéta
egyre nehezebb és hatékonytalanabb lesz. Egy
tipikus diétát 10-12 hetesnek mondanék, esetleg 16 hét hosszúnak. Természetesen
a céljaink, azok dátuma esetleg kényszerhelyzetbe hozhat minket (pl. verseny),
de legideálisabb beosztásnak talán Dan Duchaine javaslata mondható, amelyik [4
hét diéta + 2 hét anyagcsere visszapörgetés + 4 hét diéta] tízhetes blokként vázolta
fel a zsírégetést. Az anyagcsere pörgetés legalább szintentartó mennyiségre emelt
kalóriákat és szintén megnövelt szénhidrát mennyiséget takar. Gyakorlatilag
minden diéta során érdemes különböző gyakorisággal és időtartamban "visszatöltést",
illetve diétás szüneteket alkalmazni, amelyek mind élettanilag, mind mentálisan
hivatottak visszafordítani a diéta okozta negatív reakciókat. Ezek jellemzői mint
mondottam már függnek a már letudott diétás szakasz hosszától és a testzsírod
szintjétől. Nagyon zsíros egyének tulajdonképpen
abban a helyzetben vannak, hogy több diétás "menetben" kell megszabadulniuk
a fölöslegtől (bár egy-egy menet hosszabb lehet), melyek között normalizáló szakaszokat
tartanak, esetleg kifejezetten az izomszövet növelését megcélzó edzésperiódust
iktatnak be. PSMF:
Tudományos Rohamdiéta, avagy a Protein Kímélő Módosított Koplalás 2. rész
Csalj,
hogy fogyj! Milyen gyors lehet/legyen
a fogyás tempója? A konszenzus a testsúlycsökkenés
átlagos tempóját tekintve heti kb. 1 kg mínusz, melynek többsége reméljük, hogy
zsír (megint csak eltekintve a tárolt víz és tápanyag hirtelen, elsősorban kezdeti
változásától). Ez a tempó mindent optimalizálva elérhető, viszont ennél gyorsabb
fogyás már azt jelenti, hogy túl nagy az energia deficit a szervezetben és így
az izomszövet vesztés, valamint az anyagcsere fokozottabb ellenreakciója reálisabb
veszély (mint mindenre, erre is van kivétel, nagyon specifikus esetben és módon
lehet gyorsabban is fogyni egy ideig, lásd PSMF).
A heti 0.5 kg mínusz is elfogadható még, főleg, ha nincs időkorlát.
PSMF:
Tudományos Rohamdiéta, avagy a Protein Kímélő Módosított Koplalás 1. rész PSMF:
Tudományos Rohamdiéta, avagy a Protein Kímélő Módosított Koplalás 2. rész Mikor
látszik a hasizom? A szálkásság és hasizom
10% testzsír alatt kezd előjönni érdemben, kockás hashoz valószínűleg 8%-nál lejjebb
kell menned. 2-3 százalékponttal feljebb előállhat a "virtuális kockás has",
amikor -- főleg megfelelő fényben és tükörben -- a zsír már eléggé úgy rendeződik,
ahogy a kockák vannak, de összecsípve még jó 1-2 cm zsír van a bőr alatt. Milyen
sorrendben jön le a zsír a testrészekről? A
nemek mindenképpen eltérően és némileg az egyének is sajátosan tárolják és adják
le a zsírt a különböző testtájakról, aminek szomorú következménye a makacs területek
létezése. Ennek megvan a specifikus élettani magyarázata, ami röviden az, hogy
egyes helyeken "be van fékezve" a zsíranyagcsere bizonyos receptorok
száma és a vérellátás gyengesége miatt. A
zsírleadás fordított a zsírfelszedéshez képest, tehát a zsírosodásnak leginkább
ellenálló, utoljára "elpuhuló" terület (pl. alkar, váll, stb.) fog elsőként
elkezdeni formálódni, szálkásodni, és nyilvánvalóan a legelőször elcsúfuló helyek
(has, csípő, stb.) fognak utoljára (vagy kisebb tempóban) javulni. Többé-kevésbé
el kell fogadnunk, hogy erre nincs egyszerű és nagyon hatásos ellenszer. Láthatjuk,
hogy még testépítő színpadokon is vannak emberek, akiknek nem elég zsírmentes
a combja, feneke, alsó háta, stb. a haladó szintű diéta ellenére sem. A
legalapvetőbb, amit tehetünk az, hogy addig folytatunk optimálisan összeállított
diétát, amíg a testünk "el nem jut" a makacs helyekhez is, tehát máshonnan
már szinte lejött minden zsír. Elméletileg az alfa adrenerg receptor blokkoló
hatóanyagok (pl. yohimbine) és specifikus edzés protokollok segíthetnek megzabolázni
a makacs zsírdepók zsíranyagcsere "fékeit", de ezt akkor javasoljuk
már, ha a zsír többsége lejött, és a hatást nem tekinthetjük drámai erősségűnek.
Alfa-kardió Van-e helyi zsírégetés? A
zsírfogyás sorrendiségéhez szorosan hozzátartozó, nagyon vágyott és "paraszti
ésszel" még talán logikusnak is tűnő helyi zsírégetés misztikus koncepciója
gyakorlatban nem valósul meg. Tehát bizonyos testrészek edzése, vagy másként történő
manipulációja (pl. fogyiöv, befóliázás) nem okoz az adott területen említésre
érdemes fokozott zsírégetést. Bár legalapvetőbb szinten a mechanizmus jelen van,
a tanulmányok azt mutatják, hogy a fokozott zsírégetés statisztikailag kimutatható
csak és nincs érdemi hatása, valamint olyan szintű edzés kell ehhez is, ami nem
kivitelezhető, csak pár testtáj esetében. Nem
lehet tehát "popsizni", vagy hasazni zsírmentes farért, kockás hasért,
pláne nem olyan banális hétköznapi "edzésprogramokkal", mint pl. 3x20
ismétlés lábemelgetés farizomra, vagy belső combra. A
fogyást tehát csakis a diéta és az átfogó edzés eredményeként létrejövő negatív
kalória egyensúly okozza, méghozzá a genetikailag meghatározott területi sorrendben. Vannak
néha olyan vágyálmok is, hogy egy testrészről lejöjjön a zsír, míg másik(ak) izmosodjanak.
Itt a helyi zsírégetés és az "Előfordul-e izomnövekedés és zsírcsökkenés
egyszerre" szakaszokban elmagyarázottak miatt ezek az ellentétes folyamatok
nemigen játszódhatnak le. Helyi
zsírégetés: befolyásolja-e a bőralatti zsírszövethez közeli izmok összehúzódása
a véráramlást és zsírbontást emberekben? Has
igazság Mi van a diéta után? "Életmód
változtatásra van szükség!" -- szól a mantra. És tényleg meg kell érteni,
hogy a testsúly és a testzsír egy abszolút könnyen (napok alatt) változó valami,
amelyek dinamikus egyensúlyban vannak az olyan környezeti ingerekkel, mint az
elfogyasztott tápanyag mennyiség és az elhasznált energia. Nagyon jelentős mennyiségű
többlet izomszövet és mozgásmennyiség kellene ahhoz, hogy az a táplálkozási rend,
amitől eleve elhíztál, a továbbiakban ne okozzon zsírosodást, tehát a diéta után
nem lehet visszaállni a korábbi életstílusra és evésre. Természetesen van köztes
állapot, a szintentartás. A diéta utáni
életben három szakaszt különböztethetünk meg: az első kb. 48 órát, a negatív élettani
változások visszarendeződésének szakaszát, és a további normális periódust. Az
első 48-72 óra egy "védett" időszak, mivel a feltételezhetően igen lemerült
izom és máj tápanyag raktárak képesek felvenni jelentősebb mennyiségű tápanyagot
anélkül, hogy ténylegesen zsírosodnál ("visszatöltés"). Ez pontosan
ellentettje az útmutatónk elején felvázolt, a diéta kezdetekor jelentkező hirtelen
nem zsírból történő fogyásnak. A tápanyag
raktárak telítődése után már "élesben" megy a játék, ráadásul előnytelen
helyzetben, mivel az anyagcsere, a hormonszintek nyomott szinten vannak, így alacsonyabban
van az ember szintentartó, illetve súlynövelő kalória szintje. Emiatt a diéta
után 1-2 hétig lassan, folyamatosan felvezetve érdemes csak növelni a szénhidrátot
és a kalóriákat, megvárva (és serkentve) az anyagcsere visszarendeződését a normális
állapotba. PSMF:
Tudományos Rohamdiéta, avagy a Protein Kímélő Módosított Koplalás 2. rész Étkezés Természetesen
ugyanúgy, mint a tömegnövelésnél, az étkezés döntő jelentőségű a diétánál is.
Két alapdologgal nagyon tisztában kell lenni és ez a hétköznapi fogyókúrázók egyik
nagy buktatója: vannak dolgok, amiket meg kell vonni (elsősorban kalóriák) és
vannak dolgok, amelyeket mindenképpen meg kell adni a szervezetnek diéta
alatt is (lényegében az esszenciális tápanyagokból megfelelő mennyiséget). Ebből
is világosan látszik, hogy nincs egy olyan skála,
hogy a teljes koplalás felé haladva egyre sikeresebb lenne a diéta!
Nem, ezen a téren is van egy optimális tartomány, ami nem is túl sok, de nem is
túl kevés. Az esszenciális tápanyagok
optimális bevitelének elhagyása csökkenti a diéta hatását és hatékonyságát, mivel
a már említett fokozott ellenreakciót, izomszövet vesztést és anyagcsere lelassulást
drámai módon váltja ki, valamint rongálja a testünket, egészségünket. A diéta
nem koncentrációs tábor! Elengedhetetlenül
alapvető szempont a helyes teljes napi kalória bevitel, mert az energia egyensúly
az elsődleges meghatározója annak, hogy a testsúly és testzsír csökkenése megtörténik-e.
Olyan szempontból szerencsésebb a diéta az izomtömeg növelésnél, hogy a mozgás
(energia felhasználás) szintén közvetlenül az elérni kívánt energia egyensúly,
vagyis a negatív kalória mérleg irányába tereli a dolgokat. Napi
kalória bevitel: Ha ismered a szintentartó
kalória mennyiségedet, akkor legegyszerűbb abból kiindulni és pár száz kalóriát
megvonni, de ne felejtsd el számításba venni, ha növelted a mozgásmennyiséget!
Alternatívaként megállapíthatod a zsírmentes
tömegedet (testzsírszázalékkal megállapítod a testzsír tömegét és kivonod a súlyodból).
Ezt 24-el szorozva megkapod az alapanyagcsere igényét, majd 1.6-tal szorozva az
aktív életmód (edzés mellett) a szintentartó kalória mennyiséget. Ebből vonj el
-- napi 500 kalória mínusz ennél az egyenletnél kb. heti 0.5 kg fogyást eredményezhet.
Másképp tekintve, a legtöbb ember olyan
29-38 kalória/testsúlykilogramm szint mellett tartja a súlyát, átlagosan kb. 33
kalória/kg nevezhető meg. 22-26 kalória/kg egy tipikus diétás mennyiség, egyeseknek
-- főleg nőknek -- lehet, hogy le kell menni 20-ra. Napi
fehérje (protein) bevitel: Mivel esszenciális
tápanyag, mindenképpen elsők között kell megállapítani és garantálni a bevitelét.
Testsúlykilogrammonként 2 g mennyiség szokásos tömegnöveléshez, de ott a bőséges
kalória mennyiség és az egyéb energia források "védik" a fehérjét, diétánál
viszont kevésbé, így itt mindenképpen több kell, tipikusan 3 g/testsúlykilogramm
a kiindulási érték. Ez fölfelé módosulhat akkor, ha a többi tápanyagot, elsősorban
a szénhidrátot csökkenteni szükséges, főleg alkati sajátosságok miatt (lásd szénhidrátnál). A
fehérje mennyiséget elsősorban komplett fehérje forrásokból vigyük be (lásd ajánlott
ételek szekció), amelyek főleg az állati fehérjék és a minőségi protein turmixok.
Az étrendkiegészítőkből származó fehérje mennyiségét vagy úgy szoktuk limitálni,
hogy a teljes napi protein bevitel kb. fele legyen; vagy azt mondanám, hogy legyen
meg minimum három normál étkezés egy nap és onnantól mindegy, hogy mennyi turmix
van még pluszban. Ennek igazából az oka csak az, hogy azt szeretnénk garantálni,
hogy változatos rendes ételekből bejussanak olyan szükséges tápanyagok, amelyek
a turmixokban valószínűleg nincsenek meg. Zöldséget például biztos nem fogsz enni
egy shake mellé, de kellenek a rostok. Napi
szénhidrát bevitel: Ez az elsődleges energia forrása a testnek, így
logikus, ha a raktározott energiát akarjuk elhasználni, tehát a testzsírt, akkor
a külső bevitelt mérsékeljük. A szénhidrátra egyébként sem mindenki reagál jól
rá, és mivel nem esszenciális tápanyag, ezért az ezzel való játszadozás elfogadott
praktika. Igazából kiindulásnak érdemes belőni minden mást, ami aztán kiadja a
szénhidrát bevitelt kizárásos alapon, és azután lehet ezt igazítani az eredmények
alapján. Mindenképpen tanulmányozd az Inzulin
érzékenység és a diéta cikket, ami segít megállapítani, hogy inzulin/szénhidrát
érzékeny vagy-e, ha eddig nem tudtad volna, és az optimális tápanyag beviteli
arányokat. A szénhidrát minőségéről: ha
kevesebb kalóriát viszel be, mint amennyi a szintentartáshoz, vagy a növekedéshez
kell, akkor semmi nem tud elzsírosítani (de persze nem feltétlenül egészséges).
Sem a porcukor, sem a disznózsír. Elgondolkodtató, nem? Nincs a tápanyagoknak,
ételeknek "velük született", állandó rossz szerepe a testkompozícióra
nézve közvetlenül. Az ételek minősége
elsősorban az étvágyat befolyásolhatja, ami azután visszahathat a teljes kalória
bevitelre -- ezért mondjuk azt, hogy a minőség nem közvetlenül befolyásoló tényező
(emellett mint mondottam, a nagyon rossz minőségű étkezés nyilván nem egészséges).
Az itt leírtak a testépítő dogmának némileg ellentmondanak, amiben is az a hiedelem
él, hogy ugyanazon kalória bevitel és tápanyag arányok mellett más, "jobb
minőségű" ételek direkt módon jobb eredményekre, zsírleadásra, testkompozíció
átalakulásra, stb. vezetnek. Ha betartod
a számodra ideális teljes kalória és szénhidrát bevitelt, akkor igazából az éhségedre
gyakorolt hatás az, ami igazán döntő tényező abban, hogy mondjuk ehetsz-e hamburgert.
Inzulin
érzékenység és a diéta McDonald\'s
szemmel verés és diéta (a Super Size Me ellentettje, McDonald\'s-szal diétázás) A
glikémiás index hatása a tápanyagok felhasználására emberekben A
kalória az csak kalória? Napi zsír
bevitel: Az emberek oktalanul félnek a zsírtól,
pláne annak tükrében, hogy vannak esszenciális (nélkülözhetetlen) zsírok, valamint
a test nem működik jól alacsony zsírbevitel mellett (hormontermelés, ízületek,
stb.) A napi kalóriák 10%-ánál semmiképpen ne legyen alacsonyabb a zsír hozzájárulása
az étkezéshez, de inkább 20% legyen ez az érték. Mindenképpen vigyél be omega-3
zsírokat (a legegyszerűbb és leginkább garantált étrendkiegészítőből),
valamint olyan egyszeresen telítetlen forrásokat, mint pl. az olívaolaj. A magvak
fogyasztása is javasolható (mandula, dió, tökmag, stb.), pláne, ha nagyon zsírmentes
az ételeid többsége (párolt csirkemell, tojásfehérje, rizs, stb.) A lényeg tehát,
hogy a napi kalória keretbe beleférjen a zsírbevitel, legyen meg egy minimális
mennyiség, és egészséges, esszenciális zsírok is bejussanak a szervezetedbe. Az
a hétköznapi elképzelés teljesen téves, hogy zsírfogyasztás=azonnali testzsír
és így nem lehet fogyni. A zsír minél nagyobb megvonása ugyanúgy nem arányos a
diéta sikerével, mint a kalóriák minél inkább a nulla felé közelítése. A zsír
minőségének kérdésén túllépve igazából egy dolog van, ami nem ideális vele kapcsolatban:
az, hogy grammonként 9 kalória energiát biztosít, tehát csökken az elfogyasztható
ételmennyiség a kalória kvótán belül. De mint mondottam, van egy minimális zsírbeviteli
szint, amit be kell tartani! Esszenciális
zsírsavak (EFA-k) alkalmazásának lehetőségei a sport területén Inzulin
érzékenység és a diéta A
kalória az csak kalória? Étkezések
elosztása, aránya Az étkezés ezen aspektusa
nagyon változatos lehet. Részben például ténylegesen vannak szénhidrát/inzulin
érzékenységbeli eltérések emberek között, valamint a praktikus szempontok is szerepet
játszanak, például, hogy mennyi étel áll rendelkezésre egy nap, hogy kinél miként
jelentkezik éhség, stb. A nagyon gyakori étkezéseknek megint csak nincs drámai
jelentősége közvetlen módon, mivel az étkezések száma valójában nem gyorsítja
az anyagcserét, a napi teljes tápanyag mennyiség van csak erre hatással függetlenül
az elosztástól. Az is túlzó feltételezés, hogy mondjuk 2 óra nem evésen túl hirtelen
beáll valami extrém izomlebontó katabolikus állapot. Arra
érdemes figyelni, hogy az edzésmunkához legyen energiád, mivel annak színvonala
(izom- és erő-megőrzés, anyagcsere "felkavarás", stb.) hosszabb távon
nagyobb jelentőségű lesz, mint maga az edzés alatt elégetett zsír mennyisége,
amely érdekében esetleg energia- és szénhidrát-megvont állapotban gyenge edzéseket
tartanál. Az edzés utáni regenerációra
is azért érdemes odafigyelni, így ezek tükrében az edzés előtti/alatti és utáni
táplálkozás nagyobb jelentőségű lehet, és a szénhidrátok többsége erre az időszakra
csoportosuljon. Hogy ezen túl hányszor
eszel, az már egyéni: kevesebbszer, mert nem érsz rá és szeretsz többet enni egy
alkalommal; vagy sokszor, mert éppenséggel nem tudsz egyszerre sokat lenyomni
és/vagy ritkásan étkezve állandóan éhes vagy. Tényleg legjobb, ha az éhséged alakulása,
a táplálkozás éhségre való befolyása az irányadó. Vannak nagyon gyakorlati vonatkozások
is: kisebb tömegű embereknél, illetve nőknél sok részre elosztva olyan elenyésző
lehet egy étkezés, hogy az csak idegesítő és éhség keltő, semmi más.
| | 200
kalória képekben (külön-külön) | A
tápanyag bevitelt nem feltétlenül szokás egyformán tartani minden nap. Ismert
a szénhidrát és kalória ciklizálás módszere, amikor is a kisebb igény (kevesebb,
kevésbé intenzív mozgás) napján kisebb a tápanyag bevitel és fordítva. Lehetséges
például három napos ciklusokban ingadoztatni a táplálkozást úgy, hogy az átlag
az eredetileg kiszámolt érték legyen. A
különböző visszatöltési technikákkal és diétás szünetekkel kapcsolatban lásd a
"Milyen hosszú lehet egy diéta?" szakaszt. Az
anyagcsere tüzének táplálása -- mítosz vagy valóság? Tipikus
étrend Tulajdonképpen a lista megegyezik a
tömegnövelő étkezéshez ajánlottal, csak a teljes mennyiség és némileg a nagy tápanyagcsoportok
(makronutriensek) aránya változik az étkezésben. Az
általános egészség szempontjából elmondhatjuk, hogy minél feldolgozatlanabb egy
tápanyag/étel, annál jobb. Érdemes figyelembe venni a sav-bázis egyensúlyt is.
A változatosságra is érdemes törekedni mindenfajta tápanyag forrásában, már csak
az undor elkerülés miatt is. Egy jó
példa a "rossz" evésre. Tipp:
kalóriákat ne igyál, hacsak nem fehérjés italról van szó. Magyarul szénhidrátos
italokat, üdítőket ne fogyassz, csak kalória menteseket (esetleges kivétel edzés
alatt). Egy tipikus tápanyag forrás
lista a teljesség igénye nélkül: Fehérje -
Csirke, pulyka, marha - Hering, tonhal, lazac - Túró (Bakony zsírszegény
például) - Sajt (Tolnai sovány, Dráva light például) - Tojás (akár egész,
akár csak a fehérjéje -- nem nyersen!) Szénhidrát -
Rizs, barnarizs (puffasztott formában is) - Zabpehely - Kenyér (tönkölybúza
például) - Quinoa -
Hajdina - Lencse - Bab - Tészták (esetleg emelt rost tartalommal) -
Mazsola - Gyümölcsök (banán például) - Zöldségek (főleg rost tartalom miatt) Zsír -
Lenmagpehely - Olívaolaj - Mandula - Dió - Mogyoró - Tökmag Táplálkozz
úgy mint az őseid! - Az étrend hatása a sav-bázis egyensúlyra Lúgos
minta étrendek Étkezési napló és tápanyag
számolás Vannak emberek, akik habitusukból
kiindulva és a tényeket nem ismerve, nem elismerve elvetik a "számolgatást"
és a tápanyag "méricskélést". Mi sem lehetne tévesebb! A nagyon tapasztalt
embereket kivéve (akik valójában szemre mérnek és fejben számolnak), az étkezési
napló vezetése nagyon hasznos. Egy pontos
címre térkép, iránytű, vagy útjelző táblák nélkül eljutni elég nehéz és esetleges.
Az, hogy egy 200-300 kilométerre, nagyjából északkeletre lévő városba menj, nem
túl sok segítség, nem nagy garancia arra, hogy odaérsz, illetve hogy úgy odaérsz,
hogy nem tettél meg hosszas kerülőket. Ez persze felveti a pontos cél meghatározásának
szükségességét is. Írásba fektesd le és tartsd szem előtt, hogy mennyi idő alatt
hány kiló zsírt szeretnél leadni! Persze ez racionális cél legyen. Étkezési
napló és mérés nélkül a fejlődés esetleges és esetleg el sem éred a célodat. A
naplózásnak van olyan mentális aspektusa is, hogy tulajdonképpen egy figyelmeztetés
és számonkérés minden alkalom, amikor bele kell írni, tehát külső motiváció és
fókuszáló eszköz. Mint amikor a szüleink rákérdeztek a házi feladat állapotára.
Statisztikai tény, hogy a naplózók jelentősen nagyobb sikereket érnek el a fogyásban;
emellett azt is kimutatták, hogy az emberek mérés nélkül jelentősen alul, illetve
túlbecsülik a tápanyag bevitelüket (alul, amikor hízni akarnának; fölül, amikor
fogyni szeretnének). Mindehhez természetesen tápanyag táblázat szükséges és konyhai
kis mérleg, melyek olcsón megvehetők, illetve előbbi az interneten is fellelhető
számtalan helyen ingyen. Légy
a testépítő sikered pilótája! Ellenőrző lista a fejlődéshez Táplálékkiegészítők Szinte
mindenki használ táplálékkiegészítő
termékeket, mert hasznosnak találja őket valamilyen szempontból. A diétakor
azért is van jelentőségük ezeknek a tulajdonképpen koncentrált, "letisztított"
tápanyagoknak, mivel a kevesebb elfogyasztható étel korlátozza az így bevihető
szükséges tápanyagok mennyiségét. Több
kategóriára oszthatjuk a kiegészítőket. Egyrészt vannak a diétától tulajdonképpen
független termékek, amelyeket mindenképpen bevitelre ajánlanánk, maximum most
fokozottabb mennyiségben. Egy multivitamin, omega-3 zsírok és tulajdonképpen egy
fehérje turmix por is ide tartozik. A fehérje bevitelének megsegítése ezért is
előnyös, mivel a diétánál a tömegnöveléshez képest ugye legalább 50%-al több protein
szükséges. Lehetnek olyan termékek, amelyeket
praktikum, de nem totális kényszer okán alkalmazunk. Ilyesmi lehet egy valamiféle
étkezést helyettesítő termék, hogy zűrös helyzetekben (autóban, munkahelyen, stb.)
is meglegyen egy egyébként elmaradó étkezés. Esetleg egy protein
szelet, némi szénhidrátot is tartalmazó turmix, stb. jöhet itt szóba. Harmadik
kategória a zsírégetést segítő kiegészítők. Direkt nem a zsírégető szót írtam
ide. A zsír égése az alapvető táplálkozásodból és edzésedből származó negatív
energia mérleg következménye. Nincs olyan zsírégető kiegészítő, ami mindentől
függetlenül ténylegesen égetni fogja a zsírt! A már folyó zsírégetésre lehet csak
igazából rásegíteni. A zsírégetésre így-úgy
ható étrendkiegészítőknek is több kategóriája van. A "passzív" termékek
között vannak az igazából csak "lehetővé tevők", a "szükséges,
de nem elégséges" hatóanyagok. Az L-karnitin például kell a szervezetben
a zsírsavak szállításához oda, ahol ténylegesen elégnek, de ahhoz, hogy a kívülről
bevitt extra karnitin fokozza a zsírégetést az kell, hogy olyan sok zsírsavat
szabadíts fel zsírszövetből, hogy azoknak egyébként nem jutna elég karnitin szállító
molekula és így ezen a ponton szűk keresztmetszet alakul ki a folyamatban. Ha
nem ez a helyezet, akkor a karnitin önmagában nem fog zsírt "égetni".
Az "aktív" hatóanyagok viszont
mindentől függetlenül ténylegesen felgyorsítják valamilyen mértékben az anyagcserét,
tehát több kalória ég el a szervezetben. De viszont ez nem drámai mértékű, semmiképpen
nem hasonlítható a kalória megszorítás és az edzés hatásához. Annak is nyilvánvalónak
kell lennie, hogy ha mondjuk a zöld tea kivonat eléget 200 extra kalóriát egy
nap, de az étkezésed nem jó és mondjuk 400 kalóriával többet viszel be annál,
mint ami a fogyáshoz kellene, akkor még mindig pozitívumban vagy és a kiegészítő
így nem fogyaszthat ténylegesen. Tehát az aktív zsírégetők sem garantálják önmagukban,
mindentől függetlenül a fogyást, még akkor sem, ha több kalória elégését teszik
lehetővé. Harmadik kategória az, amikor
a termékek az energia felvételt módosítják, mivel vagy nem engednek felszívódni
bizonyos tápanyagokat (pl. a kitozán zsírt köt meg az ételekből), vagy csökkentik
az étvágyat (pl. hoodia, yohimbine). Az étvágycsökkentés fontos és hasznos segítség
lehet a diétában! Az általunk ajánlott
zsírégetést segítők: ReForm,
Tea-X,
Alpha
Burn, Carni-FX,
Omega-3
(ez már eleve alapként is szerepelt). Valamint BCAA
XPRESS, esetleg még G-BOMB. Esszenciális
kombók profi módon Edzés Igazából
a táplálkozásra vonatkozóan is, de az edzésnél is hadd szögezzem le, hogy a hatásos
és hatékony fogyáshoz a "technológia" abszolút rendelkezésre áll, tehát
ezen nem kell filózni túl sokat (a munkát viszont nem nagyon lehet megspórolni
és némi motiváció és fegyelem kelleni fog mindenkinek). Először
is egy érdekes kérdés: egy héten hány óra edzés kellhet? Dr. John Berardi kb.
heti 5 órában adta meg ezt a mennyiséget. Cosgrove nagyon "alapvetést"
jelentő A
zsírégető edzés hierarchiája összefoglalójában az első edzéskategória 3 óra,
a következő 3-5 óra között van. Talán
némileg meglepő módon az amerikai hivatalos kormányzati irányelvek NAPI 30-60
perc közepes intenzitású mozgásban adják meg a szintentartó fizikai aktivitást,
a súlycsökkenés eléréséhez pedig minimum napi 60-90 perc intenzív tréninget ajánlanak!
Az ilyen nagyon hivatalos ajánlások általában a mozgásformák és intenzitások tekintetében
el vannak maradva a tapasztalt edzők és sokszor a tudomány kurrens véleményétől
is, tehát jobb edzéssel nem kell talán ennyi mozgás, de az tény, hogy heti párszor
elvégzett 15 perces lábemelgetéstől, vagy pár széria haspréstől nem lehet fogyást
várni. Az
tehát elég konszenzusos megállapítás, hogy heti 3-5 órát intenzíven kell edzeni.
Mindenképpen megemlítendő, hogy az alkati és nemi sajátosságok is befolyásolják
ezt. A kisebb tömegű emberek (és ebbe a hölgyek is ugye elve beletartoznak), valamint
a lassabb anyagcseréjű diétázók szinte biztos, hogy több mozgással jobban járnak,
mint a nagyobbak, vagy a szálkásabb típusok. Nőknél sokszor van az, hogy egyszerűen
olyan kevés tápanyag kell nekik, hogy annak további megszorítása nem megengedhető
út a kalória deficit növelésére, így az energia mérleg további módosítása csak
több mozgással érhető el. Mint már az
útmutatóban korábban utaltam rá, az edzésnek nem az a szerepe (ahogy az izomnövelésnél
sem), hogy közvetlenül az edzés ideje alatt megvalósítsa a végcélt. Az izomnövelésnél
nem azt érjük el, hogy az edzés alatt ténylegesen nő az izom, hanem egy a későbbiekben
pozitív változást hozó ingert keltünk. A zsírégetés során az edzés szintén nem
az edzés alatti zsírégetést célozza meg, hanem azt, hogy olyan ingerek keletkezzenek,
amelyek a zsír égését az edzést követő időszakban felpörgessék (akár 48 órán át
is). Emiatt a még ma is uralkodó zsírégetési célú edzés módozatok és intenzitások
tulajdonképpen teljesen fordítottak a célunkhoz! Az
alacsony intenzitású aerob edzés, ami arányaiban a legtöbb zsírt égeti
el edzés alatt, mindent összevetve a leghatástalanabb, leghatékonytalanabb tréning
a fogyáshoz. Nem is akarom itt ezt tovább ragozni, számtalan cikkünk részletesen
kifejti a témát. Az edzés helyes célja
tehát az, hogy nehéz súlyzózással megőrizze az izomtömeget és az erőt (mert ezt
vagy hobbiból ambicionálod, vagy kell a sportodhoz), valamint hogy olyan anyagcsere
felpörgést okozzon, ami hosszasan több kalóriát és zsírt éget el. Cosgrove A
zsírégető edzés hierarchiája összefoglalója a BIBLIA ebben a témában! A
zsírégető edzés hierarchiája Ha
Alexandra lehetnék! A
zsírpusztítás három filozófiája Valódi
zsírégetés a sztáredző Alwyn Cosgrove-val Ha
kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd
meg nekünk! T
|