| |
Tesztoszteron eMagazin
Táplálékkiegészítő tájékoztató szülőknek
Mit érdemes tudni, amikor a gyerek szert akar szedni
Írta: Radnai
Tamás 2008. március
Gyors információk -
Az igazi táplálékkiegészítő termékek nem illegális doppingszerek.
-
A táplálékkiegészítők a mai hagyományos élelmiszereinktől érdemben nem térnek
el abban, hogy veszélyesebbek, egészségtelenebbek lennének (nem "mesterségesebbek"),
sőt, nagy valószínűséggel jelentősen nagyobb a tápértékük.
-
A táplálékkiegészítők igen hasznosak arra, hogy a leterhelt szervezet számára
optimális tápanyag támogatást biztosítsanak és a jó eredményeket elősegítve a
sportolókat távoltartsák az illegális és veszélyes doppingszerektől.
-
A megfelelő táplálékkiegészítők kiválasztása (konkrét termékfajták és gyártó cég)
némi odafigyelést azért igényel.
| Mi
szükséges és hol a felelősség Kedves szülők! A mozgás, így a súlyzózás
is nagyon egészséges és nevelő jellegű aktivitás lehet. Természetesen minden akkor
jó, ha helyesen végzik. A sportolás viszont komoly fizikai stressz, egy-egy edzés
önmagában nézve közvetlenül leépítő hatásúnak tekinthető, csak a megfelelő
tápanyagellátás mellett a pihenőidőszakban fordul át pozitív, felépítő jellegű
tevékenységgé (izmosító, erősítő, teljesítmény-fokozó hatás). Mint ahogy az autónkba
is mindenféle üzemanyagot, kenőanyagot, stb. kell önteni, úgy az emberi szervezetnek
is elengedhetetlen megadni ezeket, vagyis a tápanyagokat. Kiemelten igaz ez az
edzés nélkül is már eleve erős növésben lévő fiatal szervezetre. Tehát szülők,
az önök felelőssége is, hogy ha a gyermekük nagyon helyes módon edz, akkor
a tápanyag ellátását biztosítsák, főleg a minőségi fehérjét (proteint), mert a
test felépítése és leépítése közötti különbségről beszélünk!

A
kérdés tehát az, hogy pontosan milyen is és hogyan valósítható meg a minőségi
táplálkozás az edzés, a fejlődés támogatásához. És itt jönnek a képbe a táplálékkiegészítő
termékek (más néven étrendkiegészítők, kiegészítők, "tákiegek"). A
táplálékkiegészítők megítélése, jogi állása Az egyik alapvető tévedés
tisztázásául: az eredetileg gyógyszernek minősülő tiltott doppingszerek (szteroidok,
növekedési hormon és egyéb teljesítményfokozók) és a valódi táplálékkiegészítők
totálisan két külön csoportot képeznek és nem ugyanazt jelentik! Egy
másik félreértés forrás, mely információ hiányból ered: az anabolikus
szó ("anabolic" angolul) önmagában azt jelenti, hogy a szervezetben
felépítő folyamatokat segítő valamiről van szó, ami elé tesszük a kifejezésekben
jelzőként. Így lehet "anabolikus szteroidról" beszélni, ami azért rossz,
mert a szteroid az illegális és veszélyes, nem az anabolikus jelző teszi azzá.
Ha azt mondjuk egy legális termékre, hogy anabolikus, akkor olyan hasznos és nem
káros valamiről beszélünk, aminek felépítő hatása van a testben, ami pontosan
a célunk is. Igazából ebben az esetben olyan ez, mintha azt mondanám, hogy "anabolikus
tejberizs". Ez definíció szerint igaz is, csak nem használjuk ezt a túl technikai
kifejezést ebben a nagyon hétköznapi szövegkörnyezetben. Mivel
legálisan kapható, élelmiszernek minősülő termékkategóriáról beszélünk a táplálékkiegészítők
esetében, ezért nyilvánvalónak kell lenni pusztán logikai alapon is, hogy e termékek
köre alapvetően veszélytelen és semmiben nem különbözik más ételektől. Miben
különböznek a hagyományos élelmiszerek és a táplálékkiegészítők? Több
szempontot tekintetbe véve és bizonyos tápkieg alcsoportokat nézve részben nagy
a hasonlóság a két kategória között, bizonyos aspektusokban viszont komoly eltérések
lehetnek a táplálékkiegészítők javára! Nem
akarok paranoiát beindítani, de tény elég csak a híreket figyelni és a
közelmúltbeli tapasztalatokat felidézni hogy a hagyományos élelmiszeripar
is igen messze van attól, hogy egészségesnek és 100%-osan biztonságosnak jelentsük
ki (a gyógyszereket ne is említsük: az előre bemondott mellékhatások és az időszakos
botrányok mindent elmesélnek). Az egészséges táplálkozással kapcsolatban van egy
olyan szabály, hogy ami előre van csomagolva és nem lehet eladási formájában közvetlen
módon levadászni és begyűjteni a természetben, az nem egészséges. A dobozolt,
konzervált, feldolgozott táplálékok általában már meg vannak gyengítve és dúsítva
vannak nem egészséges összetevőkkel (tartósítók, színezékek, extra cukor, stb.)
A feldolgozott búza, a fehér pékáru például maga a halál igen egészségtelen!
Ma már sajnos nem az igaziak azok a tápanyag források sem, amelyek direkt módon
jöhetnének a természetből. A húsok például olyan állatoktól származnak, amelyek
nem természetes módon táplálkoznak, tele vannak hormonokkal, antibiotikumokkal,
stb. Mindezt csak azért hozom a felszínre,
mert ezek fölött a tények fölött a hétköznapokban leginkább már elsiklunk, valahogy
elfogadtuk őket, de a táplálékkiegészítőket gyakran éri az a vád, hogy mesterséges,
mű dolgok és ezért biztos károsak. Remélem tudtam érzékeltetni, hogy a "rendes"
táplálkozásunk nagy része szinte biztosan nem kevésbé mű mint a táplálékkiegészítők.
Amit a gyermeke megeszik-megiszik üdítő, édesség, cereália, kenyér, felvágottak,
stb. formájában, az nem kevésbé van tele E-számokkal és egyéb kritikus anyagokkal,
csak maximum a hasznos tápanyag tartalma kevesebb mint a táplálékkiegészítőé!
(Sokáig fel sem volt tüntetve a legtöbb élelmiszeren a tápértéke Magyarországon!
Talán mára már jobb a helyzet.) Tehát a
legális táplálékkiegészítők megbízhat cégektől nem alsóbbrendűek a hagyományos
élelmiszereknél, viszont garantáltabban tartalmazzák (százalékos mennyiség, minőség)
a szervezet számára a regenerálódáshoz, fejlődéshez szükséges tápanyagokat. A
táplálékkiegészítők kategóriái A táplálékkiegészítők palettájának
csoportokra bontása fogja segíteni lényegük és hatásuk megértését. A következő
csoportosítás szemléletes: -
Táplálékkiegészítők, melyek gyakorlatilag pusztán ételeknek felelnek meg,
mert alapjaikban, összetételükben nem különböznek tőlük.
- Táplálékkiegészítők,
melyek a hagyományos ételek által biztosított tápanyagok mellett fokozott mennyiségű
vagy olyan hatóanyagokat tartalmaznak, amelyek a normál ételekben nem nagyon
találhatók meg általában.
- Táplálékkiegészítők,
amelyek nem tartalmazzák a három nagy tápanyagcsoport tagjait, de a (tipikus)
étrendben ritkán, vagy kisebb arányban megtalálható hatóanyagokat nagy
mennyiségben és koncentrációban biztosítanak kalóriák nélkül.
1.
kategória Az első csoportba tartozó kiegészítők tehát vagy az ételekre
jellemző összes makronutrienst tartalmazzák (fehérje, szénhidrát, zsír), vagy
azokból valamelyikeket. A legjellemzőbb kategória a (izom)tömegnövelőknek nevezett
csoport, amely tagjai nagy arányban szénhidrátot (60-93%), kisebb részben (5-40%)
fehérjét tartalmaznak. A másik csoport a szálkásítóknak is becézett nagy koncentrációjú
fehérje porok (70-98%). Zsírt sokszor a kiegészítők nem tartalmaznak, azok csak
pár grammos "melléktermékként" vannak jelen, hacsak nem valamiféle speciális
és hasznos zsírfajtával nem kerül megerősítésre egy fejlettebb formula. A
leginkább szénhidrátdús étkezési program is általában maximum 60% szénhidrát és
minimum 20% fehérje aránnyal dolgozik, ezért számomra csak az olyan tömegnövelő
a szimpatikus, amely legalább 20%-ban tartalmaz fehérjét és ezért aránya megfelel
egy tipikus napi étkezésnek. Másik lehetőség, ami talán a legjobb, legrugalmasabb,
ha a két végletet tartalmazó porokból magunk keverjük ki az adott turmix kívánt
arányát. A lényeg az, hogy ebbe a kategóriába tartozó termékek alapvetően ugyanolyan
ételek mint amiket szilárd formában megeszünk, semmi mágikus hatásuk nincs! De
mégis vannak jelentős különbségek: egyrészről gyorsabban elkészíthetők, könnyen
szállíthatók, nem kell melegíteni őket, bárhol gyorsan elfogyaszthatók és könnyen
megemészthetők. Másrészről a tápanyagok
minősége olyan lehet a táplálékkiegészítőkben, ami a hagyományos táplálkozásra
nagyon ritkán jellemző. Leginkább ez a protein forrásra vonatkozik. Ha például
tejsavófehérjét tartalmaz a termék, akkor olyan proteinhez jutunk, ami a tej fehérje
részének is csak töredéke a természetben, és sok tejcukor, meg zsír társul hozzá.
Tejből gyakorlatilag nem lehet tejsavófehérjét bejuttatni a szervezetben, csak
elenyésző mértékben. Összefoglalva, ezen
termékcsoport tagjai olyan ételek, amelyek ugyanazokat a fő tápanyagokat tartalmazzák
mint a szilárd, hagyományos táplálkozás, csak általában jobb minőségben, letisztítva,
koncentrálva, valamint sokkal kényelmesebben és gyorsabban elfogyaszthatók. Akkor
kell alkalmazni őket, ha a sportoló a számára szükséges, tipikusan napi 4-6 étkezésre
elosztott tápanyag mennyiséget nem tudja, vagy praktikus okokból nem akarja bevinni
nélkülük. Korábban említettem, hogy ezek a termékek nem varázsszerek önmagukban,
de ha a táplálkozást mondjuk napi 3-4 étkezésről, ami túl kevés tápanyag bevitelt
eredményez, 5-6 evésre és már elegendő, jó minőségűre változtatjuk, akkor ez lesz
a legnagyobb hatás, amit bármilyen szer valaha képes lesz elérni, mert a nem fejlődésből
növekedést varázsol! Ebből adódóan ez
a kategória az, amiből a multivitaminok mellett először kell terméket választani
és folyamatosan kell szedni mindaddig, amíg az előző bekezdésben felvázolt ok
fennáll. Bármilyen más kiegészítő szedése csak ezekkel párhuzamosan történhet,
mert az nem alternatíva, hogy elkezdjük egy másik kategóriába tartozó termék szedését,
de emiatt a táplálkozásunk, a fő tápanyagok bevitele nem megfelelőre csökken!
A
tömegnövelés és tömegnövelők megértése cikkünk. 2.
kategória Az ebbe a csoportba tartozó kiegészítők az előzőek alapjaira
épülnek, de olyan extra hatóanyagok kerülnek hozzáadásra, amelyek az 1. csoportnál
nem, vagy csak kismértékben. Ilyen hatóanyagok például a kreatin, HMB, BCAA, glutamin
és egyéb aminosavak, liponsav, Aminogen fehérjebontó enzim-komplex, stb. Tehát
ugyanúgy az ételek által adott tápanyagokat biztosítják ezek és pluszban izomépítő,
vagy izomlebomlást megakadályozó hatóanyagokat, teljesítmény-növelőket is, melyeknek
jelentős hatásuk van az egyszerű hagyományos táplálkozáshoz képest. 
3.
kategória A harmadik kategória termékei a hagyományos ételek fő
tápanyagait nem tartalmazzák (nincs bennük fehérje, szénhidrát, zsír), de a tipikus
ételeinkben ritkásan megtalálható, vagy csak kis és kevéssé hatásos mértékben
jelenlévő hatóanyagokat igen, míg kalória tartalmuk általában nulla. Ellentétben
az 1. kategória tagjaival, leginkább "kúraszerűen" használandók, egy
pár hónapig egyhuzamban a pihentetésük előtt. Tipikus példa ilyen termékre a kreatin,
ami állati eredetű ételekben megtalálható, de az optimális sport célú felhasználáshoz
több kiló húst kéne például megenni az elegendő beviteléhez. Amit
nem helyettesítenek a táplálékkiegészítők A táplálékkiegészítők kiegészítői
a hagyományos módú étkezésnek, ami a táplálkozásunk szilárd alapja marad mindig
is. A természetnél még elméletben sem vagyunk okosabbak, egy-egy táplálékkiegészítők
formula pedig a gyakorlatban sem tartalmaz azért mindent, amit egy jól összeállított
hagyományos táplálkozás adni képes. Főleg akkor nem, ha olyan anyagokat is tartalmazhatnak
potenciálisan a táplálékok, amelyekről az adott ponton még nem is tud a tudomány,
vagy nem ismeri a funkciójukat. Gyümölcs
és még inkább zöldség mindenképpen legyen gazdagon a sportoló táplálkozásában.
Ezeknek számos jelentős funkciója van, többek között lúgosító
hatásúak (fontos!), rostforrások, hasznos fitonutriensek lehetnek bennük és így
tovább. Minőségi szénhidrát források és főleg állati eredetű fehérjék is legyenek
az étrendben. 
Az
általános bölcsesség azt írja elő, hogy a nagy tápanyagcsoportok bevitele és az
étkezések megoszlása fele-harmada legyen maximum táplálékkiegészítőkkel megoldva.
Tehát mondjuk három hagyományos étkezés és két turmix, vagy 3+3, 4+3, 4+2. A nem
étel kategóriájú termékek természetesen ezen kívül esnek és ezek fölött jelennek
meg az étrendben. Az
anyagiak Sokszor felmerül az a téma is, hogy a táplálékkiegészítők
ára a sima kajákéhoz képest esetleg magasabb. Itt félrevezető lehet az, ha nem
érdemben hasonlítjuk össze a két táplálkozási módot. Két nagy szelet fehér kenyér
két szelet parizerrel biztosan nagyon olcsó, de tápértéke minimális és nem egészséges.
Ha egy magas minőségű és komplett táplálékkiegészítő formulát akarunk összevetni
valamivel, akkor annak megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagot biztosító étellel
kell számolnunk. Nagyon valószínű, hogy azt találjuk, hogy a racionális módon
használt táplálékkiegészítők nem költségesebbek, de egyszerűbben, garantáltabban
megoldható velük a minőségi étkezés. 
A
pénzkidobás ellen praktikus lépéseket tehetünk azzal, ha bizonyított hatású, alapvetően
szükséges hatóanyagokat biztosító táplálékkiegészítőket veszünk meg olyan cégektől,
amelyek jó ár-érték arányú termékeket forgalmaznak (mint bármilyen más területen,
van, amikor csak a névért kell extrát fizetni; és van, amikor olcsó húsnak híg
a leve, tehát a túl olcsó termékek nem megbízhatóak, nem jó minőségűek). Biztonságosság A
táplálékkiegészítők jó része bizonyítottan működő és biztonságos hatóanyagokat
tartalmaz (ajánljuk tanulmányozásra a Tudomány
Világa rovatunkat). Tudni kell, hogy a sport-táplálkozás mindenképpen magasabb
tápanyag igényeket kelt, mint amire egy inaktív embernek szüksége van. A fehérje
(protein) szükségessége megnő, kb. 2 gramm/testsúlykilogramm naponta a minimális
adagja (természetesen a hagyományos ételekből és táplálékkiegészítőkből együtt).
A 2-3 gramm/testsúlykilogrammos napi protein bevitel nem káros, a vesét sem bántja,
ha az eleve nem volt beteg. 
A
laborleletekkel kapcsolatban is azt érdemes tudni, hogy a testmozgás és az ehhez
szükséges fokozottabb táplálkozás is elmozdíthatja az értékeket a "normális"
középértékektől (mondjuk így), de a normálisnak tekintett tartomány nem egy pontos
valami, mivel emberek átlagát tükrözi, ami nem biztosan vonatkoztatható egy egyénre
a saját speciális szituációjában. A
sport hatása a laborértékekre cikkünk. A
multivitamin formulák által biztosított vitaminok és ásványi anyagok biztonságosnak
tekinthetők főleg a komplex formulák képében, amelyek gondoskodnak arról, hogy
ne kerüljön bevitelre egyes anyagokból aránytalan mennyiség. A kapható termékek
egy-egy napi adagja az elfogadható határon belül van. Itt is érvényes az, hogy
a régi tipikus ajánlott értékek (pl. 60 mg C-vitamin) nem tükrözik a valóságot,
főleg nem a sportolók tényleges igényeit. A
kreatinnal kapcsolatban már írtam egy külön cikket: Gyerekek,
kreatin és edzés. Emellett néhány szemelvény:
Nagy
dózisú kreatin nem emeli a vérnyomást és nem terheli a vesét sem A
kreatin a legjobban kutatott táplálékkiegészítő. Ez a tanulmány közvetlenül azt
vizsgálta, hogy a kreatin fogyasztásnak van-e valamilyen negatív hatása a vérnyomásra,
vagy a vesékre. A kutatók feltételezték, hogy a legrosszabb eset akkor következhetne
be, ha edzést nem végző alanyok fogyasztanának sok kreatint. Edzés hiányában a
kreatin nem használódik fel nagymértékben. A tudósok pontosan figyelték a vérnyomást
és a vesefunkciót (kreatinin koncentráció a vérben, és annak kiürülése a vesén
keresztül) 15 férfi és 15 női alany segítségével, akik napi 20 gramm kreatint
fogyasztottak 5 napon át. Az ő eredményeiket glükóz placebót bevivő csoporthoz
hasonlították. Ez a "kreatin-töltés edzés nélkül" protokoll sem okozott
semmiféle negatív hatást a szervezetben. Sem a vérnyomás, sem a veseterhelés mutatói
nem változtak. Megnőtt viszont a teljes testtömeg és a zsírmentes testtömeg is.
Érdekes módon a férfiak esetében jobban, mint a nőknél. (Ez természetes, mert
az izomzat veszi fel a kreatint, és minél nagyobb az izomtömeg, annál nagyobb
a kreatin felvétel és a megkötött víz. A férfiak izomtömege pedig nagyobb.
a szerk.) Következtetés: A kreatin töltési mennyiségben, edzés
nélkül szedve sem terheli meg a veséket vagy emeli a vérnyomást. Publikálva:
Med. Sci. Sports Exerc.32;2:291-296, 2000. A
kreatin csökkenti az izomgörcsök és sérülések előfordulását A kreatin
esetleges ártalmairól sokat cikkeztek és sok hipotézis született, melyeket aztán
egymás után cáfoltak meg a vizsgálatok. Ilyen nem igazolt, de gyakran emlegetett
mellékhatása a kreatin kúráknak a nagyon meleg vagy magas páratartalmú környezetben
a sportolókon előidézett növekvő sérülés, izomgörcs, rándulás és dehidratáció
veszélye. E kérdés tisztázása érdekében végeztek megfigyeléseket a görcsök és
sérülések gyakoriságáról az USA Nemzeti Főiskolai Atlétikai Szövetség IA osztályában
egy amerikai foci idényen keresztül az edzéseken és versenyeken. Nyitott címkés
(open-label) módszert alkalmaztak, ami a kétszeresen vak vizsgálati technika ellentéte:
a "nyílt lapokkal játszó" kísérletben a megfigyelők és a megfigyelt
alanyok is tisztában vannak a vizsgálati körülményekkel és a csoportok által fogyasztott
hatóanyagokkal. Az 1999-ben IA osztályban
a főiskolai futball idényben ugyanarról az egyetemről résztvevő 72 atléta közül
38 (53%) kapott kreatint, a többiek kreatin hatóanyag nélküli sport italt kaptak
placebóként. A kreatin csoportban 0.3 g/testtömegkilogramm/nap kreatinnal töltöttek
5 napig, amit egy 0.03 g/testtömegkilogramm/nap-os átlagos használat követett
súlyzós edzések, gyakorlások és meccsek után. A kiegészítő fogyasztást folyamatosan
megfigyelték és rögzítették a tanulmány készítői. Az alanyok 15-37 Celsius fok
hőmérsékletű (középérték=27.26 fok, +/- 10.93 Celsius fok), 46%-tól 91%-ig terjedő
relatív páratartalmú (középérték=54.17%, +/- 9.71%) környezeti tényezők közepette
végezték a testmozgást. Az edzésben segédkező
személyzet által ellátásra kerülő sérüléseket rögzítették és kategorizálták izomgörcsként,
hő betegségként vagy dehidratációként (hő betegségek: hő stroke/hő szélütés, hő
syncope/hő ájulás, napszúrás, stb.), túlzott izomfeszülésként (merevségként),
rándulásként, nem kontakt ízületi sérülésként (a sérülés nem külső behatás következtében
jött létre, például a túl gyorsan mozgó személy irányt változtat, de nem megfelelő
a mozgás koordinációja, és kicsavarodik a lába) vagy kontakt sérülésként (például
összeütközésből adódó sérülések), illetve megbetegedésként. A problémák miatt
kihagyott edzések számát is feljegyezték. Az adatokat 2x2 chi négyzet módszerrel
analizálták a kreatin használók és nem használók adatainak elemzésére (a chi /khi/
square statisztikai technika vizsgálati eredmények kiértékeléséhez). EREDMÉNY:
A kreatin használók között jelentősen alacsonyabb volt a görcsölés (chi(2)(1)=5.35
P=0.021), a hőbetegség vagy dehidratáció (chi(2)(1)=4.09), P=0.043), az izom merevség
(chi(2)(1)=5.39, P=0.020), az izom rándulások (chi(2)(1)=5.36, P=0.021) előfordulása,
és az összsérülésszám (chi(2) (1)=17.80, P<0.001) is kisebb volt, mint a nem
használóknál. Nem volt szignifikáns különbség a csoportok között a nem kontakt
ízületi sérülések (chi(2)(1)=3.48, P=0.062), a kontakt sérülések (chi(2)(1)=0.00,
P=0.100), a betegségek (chi(2)(1)=6.82, P=0.409) és a sérülések miatt kihagyott
edzések (chi(2)(1) =1.43, P=0.233), valamint a sérülések miatt az idényre elveszett
játékosok számának tekintetében (chi(2)(1)=4.75, P=0.491). Következtetés:
Kreatint szedő amerikai focisok között jelentősen alacsonyabb, vagy a kreatint
nem szedő alanyokéhoz hasonló volt a sérülések és görcsök előfordulási aránya.
A kreatin tehát NEM növeli az izomsérülések gyakoriságát, sőt kifejezetten csökkenti
azt! A kényszerű edzéskihagyás visszavethet minket, ám a kreatin használatával
ennek kisebb az esélye. A kreatin kiegészítés alapvető jelentőségű a fejlődni
vágyó testépítőknek és más sportolóknak is. Publikálva:
Cramping and Injury Incidence in Collegiate Football Players Are Reduced by Creatine
Supplementation. J Athl Train, September 1, 2003; 38(3): 216-219. Kutatók:
Michael Greenwood, Richard B. Kreider, Lori Greenwood, Allyn Byars |
Amit nem szorgalmaznék szedésre, azok a stimulánsokat
is tartalmazó termékek. Ha a gyerek nem iszik kávét (bár koffeint üdítők is tartalmazhatnak
például!), akkor nyilván nem való neki más stimuláns sem. A hormonokat, prohormonokat
tartalmazó, vagy a hormonháztartásba beavatkozó termékeket kerüljék. Bár vannak
olyan formulák is, amelyek a saját hormontermelést serkentik picit a normális
fiziológiai tartományon belül, ha túl alacsony, ez szükségtelen a még férfikort
el nem ért személyeknél és fölösleges rizikóvállalás. Mint
sok más esetében, a gyógyszerek esetleg hatással lehetnek egymásra a táplálékkiegészítőkkel,
ezért használatuk mellett ne, vagy csak az 1. kategóriát képviselő (étel jellegű)
termékeket szedjük, vagy orvos hagyja jóvá az alkalmazást. A
szürke piac veszélyei Nem lenne tisztességes és komplett az útmutatónk
anélkül, hogy nyíltan írnánk a táplálékkiegészítő piac gyakorlati helyzetéről.
Mint sok más területnek, ennek a szegmensnek is van egy szürke része, tehát a
legális és teljesen rendben lévő termékek mellett bizony egyes boltokba becsúsznak
nem teljesen legális termékek is (például prohormonok, amelyek hormon előanyagok,
vagy már alapformájukban is hormonhatású szerek). Ez nagyon sajnálatos, mert tönkreteheti
a táplálékkiegészítők általános megítélést. Mindazonáltal
az itt leírt technikai ismeretekkel felvértezve, csak az alapvetően szükséges
és bizonyítottan hasznos hatóanyagokat tartalmazó termékekre szorítkozva, valamint
magyar
doppingmentességi igazolást kérve biztonságban tudhatjuk gyermekünket és minden
felhasználót. Emellett, ha látjuk egy gyártó, vagy forgalmazó cég tisztességes
piaci magatartását, illetve ennek ellenkezőjét, akkor ragaszkodhatunk hozzá, vagy
távol tarthatjuk magunkat tőle. Konkrét
ajánlatunk Ez eddig leírtakat figyelembe véve mi elsősorban a SCITEC
NUTRITION® cég termékeiből ajánlunk válogatni. (Érdekeltség felfedése:
én a forgalmazó cég munkatársa vagyok.) A SCITEC céget egyrészt azért ajánljuk,
mert ha megnézzük a történelmét, akkor például a vevők védelme érdekében soha
nem gyártott (pro)hormonokat, vagy efedrint (amfetamin szerű erős stimuláns) miközben
szinte minden más cég eladta magát a pénzért és jól keresett ezekkel a nem biztonságos
termékekkel. A SCITEC
NUTRITION® Magyarországon 10 éve elsöprő módon domináns cég, ami a tisztességes
üzleti magatartását, a termékek nagyon kiváló ár-érték arányát és az általános
vásárlói megelégedést tükrözi. Néhány a cég magyar doppingmentességi igazolásaiból:
dokumentum
1., dokumentum
2. 
Összefoglalva
a teljesség igénye nélkül, a fiatalabb sportolók is biztonságosan és haszonnal
fogyaszthatják a fehérje, szénhidrát, zsír, aminosav származék, vitamin/ásványi
anyag tartalmú termékeket. Emellett még kiemelném az ízületvédő formulákat. A
dózisok természetesen az alany fizikai leterheltségével és testsúlyával arányosítandók,
fiatalabbaknál nyilván kisebb a legtöbb esetben. Kedves
szülők! Az önök felelősségéhez tartozik az is, hogy a helyes edzés, táplálkozás
és biztonságos táplékkiegészítő fogyasztás javaslásával, támogatásával olyan kielégítő
eredményekhez segítsék a gyermeküket, hogy az ne csábuljon el a doppingszerek
irányába! T Ha
kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd
meg nekünk!
|