A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

Fukoxantin — Algák a zsírégetésben?
A szétkapcsoló fehérjékről (UCP fehérjék) azt érdemes tudni, hogy képesek a táplálékunkkal elfogyasztott energiahordozó vegyületek energiájának egy részét ATP termelés helyett hőként "elpazarolni", ezzel a hő- és súlyszabályozásban fontos szerepet töltenek be. Valószínűsíthető, hogy az elhízás létrejöttében gyakran a hibás/alacsony UCP működéssel is számolhatunk mint kiváltó okkal. Az UCP-1 kizárólag a barna zsírszövetre (BAT: brown adipose tissue) jellemző, az UCP-2 a szervezet számos részében megtalálható, az UCP-3 pedig az izomzat szétkapcsoló proteinje. Mint arról korábban már írtunk, az UCP fehérjékre ható anyagokat tartják az elhízás elleni harc egyik lehetséges megoldásának, például az UCP-1 fehérjének a barna zsírszöveten kívüli, más szövetekben való termelődése az energiaveszteség növelésén keresztül elméletileg segíthetne a súlyfelesleg mérséklésben is.

Az algák gyökerekkel, levelekkel, szövetekkel nem rendelkező, fotoszintézisre képes, változatos felépítésű és méretű növények, melyek nagyobb és ehető fajait a japánok és más ázsiai népek régóta előszeretettel fogyasztják — ez a szokás a szusival együtt az utóbbi években Európában és Amerikában is gyorsan tért hódított. Az algák gazdagok különféle színanyagokban, így karotinoid vegyületekben is, melyeknek számos előnyös tulajdonságuk van. A zeaxantin például feltételezett időskori makuladegeneráció (AMD) és szürkehályog kialakulás kockázat csökkentő hatása miatt áll a tudósok figyelmének középpontjában; a barnamoszatok egyik fajából, az Undaria pinnatifida-ból kivont fukoxantin nevű vegyület pedig a fogyókúrák, testtömegszabályozás támogatásában látszik ígéretesnek: egy 2005-ben publikált kísérlet során egereknek és patkányoknak adtak fukoxantin kiegészítést, melynek eredményeként azt tapasztalták, hogy a fukoxantinnal etetett állatokban fokozódott az UCP-1 fehérje termelődése a fehér zsírszövetben, ami a gyakorlatban azt jelentette, hogy több energia kerülhetett leadásra elsősorban a has környékén, ami a fehér zsírszövet mennyiségének jelentős csökkenésével járt.

Következtetés: Ha a fukoxantin embereken végzett vizsgálatokban is képes ugyanezt a hatást előidézni, akkor a jövőben elhízás elleni étrendkiegészítők, illetve gyógyszerek hatóanyagaként is jól funkcionálhat. Már most is több helyen elérhető ez az ígéretes vegyület, ám biztosat még nem mondhatunk felőle. Természetesen a későbbiekben a rovaton belül ismertetjük majd a fukoxantin önmagában, vagy kombinációban történő alkalmazásáról beszámoló legfrissebb tanulmányokat!

Publikálva: "Fucoxanthin from edible seaweed, Undaria pinnatifida, shows antiobesity effect through UCP1 expression in white adipose tissues." Biochem Biophys Res Commun. 2005 Jul 1;332(2):392-7.

Kutatók: Maeda H, Hosokawa M, Sashima T, Funayama K, Miyashita K.

Feketepiacon beszerezhető (lefoglalt) szteroidok analízise
Mint egy korábbi írásunkban arról beszámoltunk, az interneten már hosszú évek óta megtalálhatóak azok az oldalak, amelyekről "szteroidokat" rendelhetnek a vállalkozó szellemű és kellően naiv testépítők, valamint más kokszolni vágyó személyek. Az analízisek akkor azt mutatták ki, hogy a beszerezhető készítmények esetenként ólommal, arzénnal, rákkeltő anyaggal, szintetikus ösztrogén vegyülettel voltak szennyezettek, a hatóanyag mennyiség pedig nem mindig felelt meg a feltüntetettnek (pozitív vagy negatív irányban eltért attól); a Deca Durabolin pedig volt hogy testosterone propionate-ot tartalmazott nandrolone decanoate helyett.

Egy 2008. áprilisi publikációban arról számoltak be kutatók, hogy milyen eredményekkel járt németországi házkutatásokkal összefüggésben lefoglalt gyógyszerek kémiai analízise — beleértve olyan anabolikus ágenseket mint az anabolikus androgén szteroidok (stanozolol, tesztoszteron származékok, trenbolone észterek, stb.), clenbuterol, antiösztrogén aktivitású anyagok (tamoxifen, clomiphene), potenciafokozók (sildenafil, tadalafil). Különböző tesztelési módszerekkel 70 terméket analizáltak. 18 esetben (25.7%) a feltüntetett összetevők különböztek a valódi tartalomtól, különösen az anabolikus androgén szteroidok esetében, a nandrolone és trenbolone észterek például gyakran helyettesítve vagy kiegészítve voltak különböző tesztoszteron származékokkal, és néhány tesztoszteron depot formula, amely eredetileg 4 különböző észterből állna, kevesebb vegyületből, vagy rossz összetevőkből állt. Ha pontosak az információim, akkor a Naposim például Metandienone helyett Methyltestosterone-t tartalmazott, ahogyan az Anabol Tablets is a Sustanon 250 más, kevesebb eltérő tesztoszteron vegyületet tartalmazott, mint amennyit illett volna, és azok mindegyike sem volt eredetileg része a keveréknek. A NANDROLONE DECANOATE NORMA pedig tesztoszteron enantát-ot és cipionátot tartalmazott. Sokáig lehetne még sorolni az észlelt eltéréseket.

Következtetés: A feketepiacon kapható szteroid készítményeknek nem mindegyike átverés, hiszen ha így volna, akkor a dílerek hamar elvesztenék a vásárlók bizalmát a hatástalanság miatt. Ezen készítmények használata azonban mindenképpen kockázattal jár, és ez a kockázat nagyobb, mint a gyógyszertári szerek használatával járó rizikó. A hatóanyagokat, vagy azokhoz hasonló hatású anyagokat sok hamisítványba beleteszik kisebb-nagyobb dózisban, hiszen a jó vásárló a hűséges vásárló, ám ettől még sajnos egyáltalán nem nyugodhatunk meg, mivel a szennyeződések és az orvosi kontroll hiánya könnyen baleseteket okozhat.

Publikálva: "Analysis of confiscated black market drugs using chromatographic and mass spectrometric approaches." J Anal Toxicol. 2008 Apr;32(3):232-40.

Kutatók: Thevis M, Schrader Y, Thomas A, Sigmund G, Geyer H, Schänzer W.

19-norandrostenedione — régi-új eszköz az izomtömeg növelésben?
A SARM-ok, azaz a Szelektív Androgén Receptor Modulátor vegyületek általában anti-androgénekből kifejlesztett, nem szteránvázas vegyületek, melyek a tesztoszteron anabolikus és androgén hatásait a szervezet különböző szöveteiben nem azonos mértékben fejtik ki az androgén receptorokon (ez a szöveti szelektivitás, receptor szelektivitás), így a szükséges helyeken aktiválják a receptorokat, míg máshol gátolják, vagy nem befolyásolják azokat. A kutatók azt remélik, hogy a SARM-ok fejlesztésével mellékhatás mentes, vagy kevesebb mellékhatással rendelkező anabolikus és androgén, illetve anabolikus vagy androgén gyógyszereket tudnak létrehozni, amelyek a gyógyszeres terápiákban felválthatják, illetve kiegészíthetik a már meglévő anabolikus-androgén szteroidokat.

Mint korábban arról több esetben is beszámoltunk, a kutatások ígéretesek, ám olyan (ugye csak elméletben létező) országok kivételével, melyek állami szinten támogatják az élsportolók doppingolását, ezek a kísérleti fázisban lévő anyagok nem elérhetőek a sportolók számára sem. A SARM-ok kutatásának a szteránvázas vegyületek kutatása mondhatni mellékszála, volt egy-két ígéretes anyag, ám gyakorlatban nem váltak be, vagy nem volt érdemes fejleszteni ezeket.

A 19-norandrostenedione egy prohormonként forgalmazott vegyület, ami szájon át bevéve részben egy anabolikus szteroiddá, nortestosterone-ná, azaz nandrolone-ná (durabolin) alakulhat más egyéb vegyületek mellett.

A prohormonokról, azaz előhormonokról, szervezetben aktiválódó vegyületekről jót még nem nagyon írtam. Ahogy azt a "A prohormonok támadása, avagy a Szent Grál keresgélése" című nagyobb lélegzetű cikkemben megfogalmaztam:

"Ártani akarsz magadnak? Túl sok pénzed van? Női melleket szeretnél?" — kellene szólnia a prohormon reklámoknak, de természetesen ezt soha sem fogod hallani és olvasni. .. Vajon érdemes kipróbálni ezeket a prohormonokat? Játszunk el a gondolattal: ha egy-egy doboz újfajta prohormon árát átszámolom csirkemellre, tejsavófehérjére, kreatinra és más igazolt hatású dologra, és a feltételezett pozitívumokat is figyelembe veszem, a válasz egyértelmű nem. De a próba kedvéért, legyen a válasz igen. Milyen dózist fogsz szedni? Azt, amit a dobozon ajánlanak? Ahhoz, hogy az adagolást megismerjük, klinikai vizsgálatokra volna szükség, vagy legalább állatkísérletek adataira. Ám ilyen nem létezik. Jöjjön a gyakorlati tapasztalat: a hagyományos orális prohormonok nagy dózisai (az "ajánlott" és hatástalan 50-100-300 mg/nap helyett 1000-3000 mg/nap, mint Daniel Gray írja könyvében) állítólag hatásosak. "

Tehát azt mondhatjuk, hogy a prohormonok egyrészt illegálisak (jelenleg az USA-ban már a drogellenes ügynökség is rajta van a témán, nem csak az élelmiszer hivatal), másrészt nem, vagy csak extrém nagy dozírozásban és így k. sok pénzt kiadva érhetnek valamit — ebben az esetben viszont igen kevéssé hatékonyak, biztonságosságuk, mellékhatás mentességük pedig erősen megkérdőjelezhető. Ezt mondtam eddig és most, 2008-ban is ugyanezt mondom. Mi ebben a hír? — kérdezhetitek joggal. Nos, a hír az, hogy a prohormonoknak próbálkoztak nyálkahártyáról felszívódó változataival és sok egyéb alkalmazási móddal is, az eredmény kétes volt, ám egy 2008. áprilisában publikált kutatás szerint a 19-norandrostenedione (4-estrene-3,17-dione) vegyület állatkísérletben nem orális, tehát nem szájon át történő alkalmazásnál, hanem szubkután, bőr alá (olajos oldatnál izom a cél) bejuttatva erős izomszelektív anabolikus hatást mutatott, míg a vizsgálatban egyáltalán nem jókedvükben résztvevő kiherélt (orchiectomia) patkányokban az androgén, férfiasító hatást minimálisan mutatta, és szív- vagy májkárosodásra sem utaltak jelek.

A kutatás során az állatokat naponta egyszer NOR-al (1 mg/ttkg/nap), vagy tesztoszteron propionáttal (1 mg/ttkg/nap), vagy placeboval (kontroll) kezelték 12 napig. Az ábrákon látható, hogy a tesztoszteron propionát a prosztatára is serkentőleg hatott, míg a NOR ilyen hatást csak a levator ani izmon mutatott. Az ábrákon az első oszlop a sértetlen patkányok adatait mutatja.

Következtetés: Az adatok összegzése azt mutatta, hogy a szubkután alkalmazás erős szelektivitással stimulálta a vázizomzat növekedését, míg gyenge androgén hatása volt. A 4-estrene-3,17-dione vegyület tehát erősen SARM-szerű hatást mutatott, ami akár gyógyszerként is alkalmazhatóvá tehetné. Természetesen, ha az embereken végzett vizsgálatok is hasonló hatást mutatnak, akkor a visszaélés is egyre gyakoribbá válhat a sportolók körében, ám ennek legalább (bízzunk benne) a mellékhatás kockázata alacsonyabb lesz. A prohormonok közül tehát néhány vegyület étrendkiegészítőnek, szteroid alternatívának pocsék, de ironikus módon gyógyszerként, anabolikus szteroidként talán beválhat.

Publikálva: "The prohormone 19-norandrostenedione displays selective androgen receptor modulator (SARM) like properties after subcutaneous administration." Toxicol Lett. 2008 Apr 1;177(3):198-204.

Kutatók: Diel P, Friedel A, Geyer H, Kamber M, Laudenbach-Leschowsky U, Schänzer W, Schleipen B, Thevis M, Vollmer G, Zierau O T