Mit tanultam 2008-ban
Írta: Eric Cressey (web)

Mint minden évben, 2008-ban is egy csomó mindent tanultam és a következők jutottak eszembe, amikor leültem megírni ezt a cikket.

A nem edzés jellegű aktivitás ugyanolyan fontos mint az edzés
Nekem mindig is keményen kellett tepernem, hogy viszonylag zsírmentes maradjak. Mint erőemelőnek azonban nem volt túl ajánlatos túl sok metabolikus kondicionálást végeznem azért, hogy a súlykategóriámban maradhassak, mert nem akartam az erőmet megcsappantani. Érdekes módon azonban 2008-ban könnyebben maradtam sovány és októberben jöttem csak rá, hogy miért. Tudni kell, hogy májusban nagyobb helységbe költözött az edzőtermünk, kétszer akkorába, ami azt jelentette, hogy az edzősködés során sokkal több sétálást végeztem. Valakinek a javaslatára feltettem egy pedométert egyik nap és azt találtam, hogy majdnem 6 kilométert mentem 11 és 19 óra között. Ezalatt gyakorlatokat demonstráltam, pakoltam a súlyokat fel és le, tehát szinte állandóan mozogtam, de különösebb erőfeszítés nélkül. Persze emellett ment a saját edzésem is. Hálaadás környékén sok baseball kliensünk elkezdte a dobó edzéseket, amiben én is segédkeztem. Egyik nap 500 dobás volt a "számlámon". Bár ez nem tipikus, de kb. 150 darab 15-20 méteres dobás mindennapos.

Nem végeztem extra kardiót vagy több tervezett edzést, de egyre éhesebb lettem és "véletlenül" elkezdett lemenni a súlyom, ami olyasvalakinél, aki két évig két kilón belül tartotta a súlyát minden tudatosság nélkül, elég nagy dolog. És ráadásul sokat eszek — valójában többet, mint valaha!

Azt hiszem, hogy annyira leköt mindenkit a mágikus zsírégető program keresése, hogy elfeledkeztünk a tényről, hogy a legtöbbünk manapság már szinte nem mozog semmit a tervezett edzés alkalmakon kívül! A nem edzés jellegű mozgás okozta termogenezis fontosabb, mint gondolnád, úgyhogy fejezd be a lift használatot és ne keringj 10 percet a shopping center parkolójában, csak hogy a legközelebb állhass meg a bejárathoz. És akkor valószínűleg te is azt találod, hogy könnyebben tartod a súlyod vagy fogysz le, mint gondoltad volna!

Minden certifikáció és képzés csak a jéghegy csúcsa
Tisztán emlékszem arra, ahogy letettem az első fitness certifikációs vizsgámat. Bár a tudásom és tapasztalatom meg sem közelítette a mostanit, már akkor is tudtam, hogy a "korrekt" válasz a teszten csak azt jelentette, hogy visszamondom a testületnek azt, amit hallani akartak — miközben világos volt, hogy a való életben nem úgy kezelném az adott dolgot. De ők azt akarták hallani, hogy a tápanyag piramis követése az optimális módja a sportolók üzemanyaggal való ellátásának, teljesítményük fejlesztésének és az egészségük javításának. Azt akarták, hogy leírjam, a lineáris periodizáció az, ahol a tudomány tart. Hogy nem lehet nagy teljesítmény-leadást elérni olimpiai súlyemelés nélkül. És mivel sok főiskolai kurzus arról szól, hogy segítsenek a tanulóknak ilyen teszteken átmenni, ilyen színvonalú dolgokat prédikálnak az iskolában is.

Valamiért azt hittem, hogy ez csak a fitness iparban van így, de rá kellett jönnöm, hogy ez minden területen tipikus. Nemrég egy igen megvilágosult kiropraktőr viccelődött, hogy egyértelmű diagnózis hiányában minden derékfájdalom náluk egyszerűen a keresztcsonttal és a csípőcsonttal kapcsolatos, vagy farizom alulműködés eredménye a szemükben. Úgy tűnik, hogy például lágyszöveti problémák nem is létezhetnek. Nincs esélye, hogy a horpaszizom letapadása mondjuk a probléma, mi?

Gondolj a kedvenc tanárodra! Olyan volt ő, aki szigorúan csak a tankönyv betűjét követte, hogy optimális módon tanítson, vagy ő volt az, aki leginkább kreatív módon járt el és nem tradicionális módon keltette fel és tartotta meg a figyelmedet? Szóval legyél akár feltörekvő edzés szakember, vagy csak informálódni vágyó felhasználó, ismerd fel, hogy a dolgok nem olyan egyszerűek mint ahogy le van írva a tankönyvekben, és az emberek neve elé/mögé írt rövidítések nem garantálnak sok mindent. A legokosabb emberek, akiket ismerek mind olyanok, akik ott vannak a harctéren, kipróbálnak sok mindent és folyamatos evolúción mennek keresztül.

Kreatívnak kell lenned könyök fájdalommal jelentkező sportolók felső hát edzéskor
Sokan tudhatják, hogy nagyon gyakori a sportolók belső könyök fájdalma. Ez még jellemzőbb sokat dobó emberek esetében. Probléma esetén "körbe kell menni". Akinek ilyen nyűgje van, az elmondhatja, hogy a húzó mozdulatok — evezések, húzódzkodások — sok kellemetlenséget okoznak nekik. A 22-es csapdája az, hogy az ilyen sportolók számára nagyon fontos a felső hát erő és a lapocka stabilitás. Mit tehetnek ők? Nagyszerű eredménnyel vezettük be 2008-ban a keresztezett fordított tárogatást. Ez remek azoknak is, akik könyök problémából lábadoznak és még nem állnak készen a nehezebb evezésekre.

Kombináld ezt a gyakorlatot elemelés variációkkal (alkalmazz gurtnit, ha fájdalmas markolni a rudat), hogy meglegyen a felső hát ereje; és adj agresszív lágyszövet kezelést és nyújtást a programhoz a váll és könyök környékén és a bajok elég hamar megoldhatók.

Az alkohol kinyírja a lágyszövet minőségét
Tavasszal együtt vacsoráztam egy haverommal, aki manuál terapeuta egy major league baseball csapatnál. Ő elmesélte, hogy már meg tudja mondani a szövet tapintása alapján, hogy az illető elment-e inni az előző este, mivel a lágyszövet az ő leírása szerint "mocsaras" lesz. Amint hazaértem, felmentem a netre vadászni a releváns tudományos ismereteket és ezt találtam:

"Az alkoholos eredetű izomkór — amely mind a szív-, mind a vázizomzatot érinti — megnövekedett betegséghez és elhalálozáshoz vezet azoknál, akik visszaélnek az alkohol fogyasztással. A kór patológiájához tartozik az izomsejt degeneráció, a rostosság elvesztése, a miofilamentumok feloldódása, ami konzisztens a miofibrilláris és strukturális proteinek megváltozásával."

Nos, eltelt némi idő már az utolsó izom-élettan órám óta, de állíthatom, hogy ezek a hatások akutak (azonnaliak) és nem csak krónikusak lehetnek. Mindent egybevéve az alkohol nem túl jó dolog, de még problémásabb azoknak, akik sérülésből próbálnak visszatérni. Még nagyobb baj, ha a pia miatt csökken a tesztoszteron szint, amire szükség lenne, hogy az inaktivitás alatt segítsen megőrizni az izomtömeget. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy az alkohol negatívan befolyásolja az alvásminőséget is, ami pedig lehetetlenné teszi az optimális növekedési hormon kibocsátást (ami alvás során történik), akkor látjuk, hogy ez is visszafogja a kötőszövetek regenerációját, erősödését.

Az edzési és táplálkozási stílusodat teljes mértékben befolyásolja a környezeted
Legjobb példa a barátnőm. Júliusban kitalálta, hogy beviszi a kajálását egy táplálkozási programba. Eléggé alacsony szénhidrátosra jött ki, lényegében megegyezik az enyémmel, amit azért követtem az elmúlt 6 évben, hogy elég zsírmentes maradjak ahhoz, hogy bent maradjak az erőemelő súlykategóriámban.

Őszintén szólva ez a makronutriens lebontás nem ideális neki és meg is fogjuk változtatni. De az érdekes, hogy én egyáltalán nem szóltam bele a táplálkozásába, azt eszik, amit akar és talán két étkezésünket fogyasztjuk együtt a napi hatból. Ennek ellenére minden szándékosság nélkül befolyással voltam rá.

Ezt figyelembe véve a célodtól függetlenül ugyanolyan fontos, hogy kikkel veszed körül magad mint az, hogy mi a tényleges programod és a motivációd általában véve!

Az elhízottakat sokkal nagyobb eséllyel diagnosztizálják félre
Amikor meginterjúvoltam Dr. Jason Hodges-t a hírlevelem számára, megkérdeztem, hogy a súlyemelés mellett milyen életmódbeli szokások nehezítik meg a képalkotásos eljáráson alapuló diagnózis felállítást. Alkohol? Bizonyos munkakörök? Ez volt a válasza:

"A lehető legnagyobb korlát az elhízás. Minden képalkotás eljárás technikai okok miatt limitálttá válik emiatt. Az ultrahang is csak bizonyos mértékig tud a lágyszövetbe hatolni. A röntgen és computer tomográfos szkennelés minősége is leromlik a szétszóródó sugarak miatt, ami miatt magasabb a besugárzási dózis és szemcsés a kép. Emellett a vizsgálódás több időt vesz igénybe, ami növeli a bemozdulásos képelmosódás esélyét."

Körbenéztem és a CBS News Online tényleges számokat közölt a problémához kapcsolódóan:

"1989-ben az elhízás 7 alkalommal interferált 1000 esetből a hasi ultrahang vizsgálattal. 2003-ra ez a szám több, mint megduplázódott, 19 esetre. Hasonlóan, 10000 mellkasi röntgenből 1989-ben 8-nál volt probléma a testzsír miatt, ami 2003-ra 19-re emelkedett."

Szóval, ha kövér vagy, akkor nem csak a krónikus betegségek kockázata nő meg, hanem az orvosok dolgát is megnehezíted, hogy megfelelő diagnózisokat állítsanak fel például törések, szalagszakadások, de akár tumorok esetében is! (És 2005-ből egy hír az injekciózással kapcsolatban.) T

Ha kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd meg nekünk!