| |
Tesztoszteron eMagazin
Sérülések étrendi kezelése Harc
a katabolizmus ellen, a tökéletes regenerálódásért! Írta: Tihanyi
András dietetikus 2009. június A
sportolók számára a sport során, vagy a sporttevékenységtől függetlenül létrejövő
sérülések a legfenyegetőbb rémálmok közé tartoznak, hiszen az ezekkel együtt járó
átmeneti vagy akár végleges kihagyás az edzésekben és ennek következményeként
az edzésterheléshez adaptálódott izom méret, tömeg és erővesztése, az önmagunkról
kialakított kép változása mind-mind komoly, eseteként szinte feldolgozhatatlan
veszteség. Egy baleset vagy egy rossz mozdulat edzés
közben óriási változást jelent életünkben, ám sokat tehetünk mi magunk is felépülésünkért.
Erről tanúskodott a 90-es évek végén a Muscle Sport magazin mellékletében Fogarasi
Attila története is, aki ígéretes naturál testépítőként egy karambol után hozta
magát rendbe kemény munkával, edzéssel és étrendkiegészítőkkel (HMB,
L-glutamin,
Daily
One és tejsavó
koncentrátum alkalmazásával). Ez és a hasonló megrázó beszámolók így Csatári
Ervin története is mindannyiunkban felvetik a kérdést, hogy mit tehetünk
az ilyen esetekben szervezetünkben eluralkodó katabolikus, lebontó folyamatok
ellen, és hogyan épülhetünk fel mihamarabb a komolyabb sérülésekből is? Az
orvosok, gyógytornászok eszköztára jól ismert, vagy legalább viszonylag jól hozzáférhető.
Kevesebb szó esik a pszichológiai eszközökről, pedig az optimista hozzáállás,
jó közérzet, szakember vezetésével fejben "kivitelezett" mozgások és
a sérülés kiváltotta stresszel való megbirkózás támogatása mind a használaton
kívül lévő izmok erejének megőrzését elősegítik, mind az aktív sporttevékenységhez
való visszatérést támogatják. Magyarországon a sportolók sérüléseinek, betegségeinek
megelőzésével, illetve kezelésével mentális módszerekkel Dr.
Lénárt Ágota foglalkozik, akinek előadását szintén előadóként
volt szerencsém pár hónapja hallani. Ha komolyabb sérülés ér minket, akkor érdemes
lehet ezeket a módszereket is alkalmaznunk, ehhez a szakemberek szerencsére adottak.
Ha a cél a sérülések gyógyulásának elősegítése, akkor az étrend is abba a kezelési
körbe tartozik, amelyre ma a kelleténél kisebb figyelmet fordítunk, reméljük most
már nem sokáig! Indirekt
ergogén étrendi eszközök a sérülések megelőzésében és kezelésében Ha
valaki véletlenül eljut előadásaim
valamelyikére, szinte biztosan hallani fog a teljesítmény direkt és indirekt befolyásolásának
lehetőségeiről, utóbbi kapcsán a sérülések étrendi kezelése is gyakran szóba kerül
az immunrendszer manipulálása és más kapcsolódó témák mellett. A sportteljesítmény
úgy is meghatározható, hogy ez valamilyen sporttevékenységnek vagy a sporttevékenység
valamely részének mérhető, illetve bizonyos kritériumrendszer alapján értékelhető
eredménye. A sportteljesítménynek igen sok összetevője van, ide tartozik a reakcióidő,
szem-kéz koordináció, információfeldolgozás (kognitív tényező), erő, a test maghőmérséklete,
a nyugalmi oxigénfogyasztás, és egyebek mellett a pszichológiai tényezők is. Ha
a teljesítményfokozást is definiálnánk, erre egy lehetséges megközelítés az alábbi
pár mondat: Ergogénnek, teljesítményfokozónak
tekinthetünk bármilyen módszert és anyagot, étkezési és edzési technikát, amely
javítja a teljesítményt és/vagy segíti az edzéshez való adaptációt, azaz alkalmazkodást.
A sportoló ezen módszerek hatására jobban tolerálja az edzéseket, gyorsabban regenerálódik,
vagy egészségét jobban meg tudja őrizni. A
fenti definíció nem általánosan elfogadott, van, aki csak azokat a módszereket
tekinti teljesítményfokozónak, amelyek alkalmazása közvetlenül (direkt módon)
jobb teljesítményt eredményez. Én az indirekt módszereket is ide sorolom, mivel
például a sérülések gyógyulásának gyorsítása, vagy ezek kivédése hosszú távon
a teljesítményt is kedvezően befolyásolja. A továbbiakban az indirekt teljesítményfokozás
egy részterületéről lesz szó. Edzési
adaptáció és detréning Ha nagyon-nagyon leegyszerűsítjük az edzés kérdését,
azt mondhatjuk, hogy az embereket, azok reagálásra képes szöveteit folyamatosan
különböző erősségű és terjedelmű ingerek érik, amelyek ingerületet válthatnak
ki (sport esetében ezek az edzés vagy versenyzés során mozgásingerek, terhelés).
Ezekhez a szervezet lehetőségeihez mérten alkalmazkodik, azaz adaptálódik. A testi
aktivitás hatására mint krónikus változás a terhelés típusától is függően
a vázizomzat hipertrófiája alakulhat ki, nőhet a sejtek energiaszolgáltató
elemeinek (a mitokondriumoknak) és az izomrostoknak a száma (utóbbi szakmai körökben
vitatott, bár az izom sérülései és szatellit sejtjei ezt elősegíthetnék). Nő az
izomzat tartalék tápanyag raktározó képessége (glikogén, triglicerid), javul a
vérellátása, és a mioglobin tartalom is emelkedhet (a mioglobin a vér oxigén szállító
molekulájához, a hemoglobinhoz hasonló kromoprotein), ezáltal az oxigénraktározó
képesség is nőhet. A szív és érrendszer (kardio-vaszkuláris
rendszer) állóképességi edzéshez történő edzési adaptációja következtében az egyéni
adottságoktól, terhelés mértékétől és intenzitásától, az igénybevett izmok méretétől
függően tapasztalhatóak változások. A szívműködés nyugalmi frekvenciája állóképességi
edzéshez történő adaptáció következtében jellemzően csökken (edzés-bradykardia),
idővel pedig (amennyiben a szívműködés szabályozásának terén létrejövő alkalmazkodási
mechanizmusok nem elegendőek, illetve a terhelés átlép egy egyéni határt) a szív
hipertrófiája jön létre. A csontok a terhelésnek megfelelően épülnek át, és rendeződnek
el, így a terhelés változása a csont szerkezetének módosulásával jár. Az inak
és csontok adaptációja anyagcseréjük lassabb volta miatt később következik be.
Az inaktivitás, a terhelés csökkenése például tartós ágyban fekvés vagy
űrutazás esetén ugyanúgy, mint a vázizomzatnál, a csont állományában is
a lebontó folyamatok fokozódásához vezet. A
detréning fogalma azokat a rendszeres testi aktivitás felfüggesztésének következtében
létrejövő változásokat takarja, melyek során az edzésadaptáció következtében kialakult
változások fokozatosan eltűnnek. Ilyen a vázizomzat mitokondriális anyagcsere
kapacitásának, vagy az izomzat tömegének csökkenése. Az olyan lassú anyagcseréjű
szövetekben, mint amilyen a csontszövet a detréning hatásai igen lassan jelentkeznek.
Ahogy mindannyian tudjuk egyéni tapasztalataink alapján is, a sérülések, az ágynyugalom,
az edzéskihagyás során az immobilizált, inaktív vagy csökkent aktivitású izmokban
fokozatosan eltűnnek az edzéshez való alkalmazkodás jellegzetességei. Étrendünk
bizonyos összetevői ezt enyhíteni tudják, ám minél hosszabb ideig tart ez a kedvezőtlen
hatás, annál kevésbé van lehetőségünk ezt edzés hiányában mérsékelni. Sérülések
étrendi kezelése Lényeges leírni, hogy a sérülések kezelése-megelőzése
étrendmódosítás vagy étrendkiegészítők segítségével vitatott téma, mivel ennek
lehetőségeit illetően gyakran ugyanazon kutatások adatai alapján gyökeresen eltérő
következtetésekre jutnak a szakemberek. A potenciálisan kedvező hatású étrend
és étrendkiegészítés kockázatai a sérüléstől eltekintve egészséges ember számára
a legtöbb esetben elhanyagolhatóak (de a gyógyszeres kezelést,
máj- és veseműködést, stb. szakembernek kell figyelembe vennie!), ezért a
felmerülő kétségek ellenére is érdemes ezzel bővebben foglalkozni. Ízületi
sérülések étrendi kezelése Az ízületi sérülések kezelése, illetve megelőzése,
az erre való törekvés egyáltalán nem új irányzat. Az artrózis (oszteoartritisz)
degeneratív ízületi betegség, oka az ízületek kopása, elhasználódása, ez az ízületi
gyulladás leggyakoribb fajtája. A probléma kezelésére számos gyógyszert alkalmaznak
és sok étrendkiegészítő elérhető, ilyen a kollagén-hidrolizátum
is, amely anabolikus hatást fejt ki a porcszövetre, így alkalmazása jótékony hatású
lehet az osteoarthritis-től szenvedő páciensek számára (1), és egy 24 hetes, kétszeresen
vak, randomizált, placebó kontrollált tanulmány (2) szerint napi 10 g kollagén-hidrolizátum
javulást eredményezett olyan fizikailag aktív sportolók ízületi fájdalmainak enyhítésében,
akiknek nincsen kimutatott ízületi betegsége, mégis fizikai aktivitáshoz kapcsolódó
ízületi fájdalomtól szenvednek. A megszokott
gyógyszeres kezelés mellett-helyett biológiai készítmények is alkalmazásra kerülhetnek,
így például a glükózamin-szulfát,
amely az ízületi porc alapanyagát képező glükózaminoglükánok és proteglükánok
alkotóeleme, és kutatások szerint gyulladásgátló hatású, valamint elősegítheti
a porcszövet anyagcseréjének normalizálódását, a porckárosodások regenerációját.
Biztonságosságuk és az artrózisos eredetű ízületi fájdalmak és funkcióromlás kezelésében
kutatások sokaságával alátámasztott feltételezhető hatásosságuk miatt érdemes
lehet a glükózamin-szulfát és kondroitin-szulfát
alkalmazását megfontolni (3). Ha kutatások alátámasztják ennek hatékonyságát,
akkor különlegesen nagy ízületi megterhelésnek kitett sportolók esetében akár
megelőző céllal is. Kevéssé ismert hatású,
ám néhány eredmény szerint ígéretes anyagok ezen a téren az S-adenozil-metionin
(SAM) és a metil-szulfonilmetán
(MSM), mindezeket sok termék (mint például a Joint-X)
együtt is tartalmazza. Az ízületek óvásában, illetve kezelésében további hatóanyagok
alkalmazásának a lehetősége is felmerülhet, így például az omega-3
zsírsavaké: mint arról korábban már írtunk, az EPA és DHA tartalmú halolaj természetes
formában és kiegészítőként jóval biztonságosabb, mellékhatás mentesebb megoldása
lehetne az ízületi gyulladások és fájdalmak kezelésének, mint bizonyos gyógyszerek,
ezért sokat vizsgálták ezek ilyen irányú tulajdonságait. Az eredmények egybehangzóak
voltak a korábbi tanulmányokkal, melyekben az ibuprofen és az omega-3 esszenciális
zsírsavak azonos hatékonyságot mutattak az ízületi fájdalom csökkentésében. Az
omega-3
kiegészítők tehát további vizsgálatok után a jövőben valószínűleg szintén bizonyos
mértékű alternatívát jelenthetnek az NSAID gyógyszeres kezelésekkel szemben. Az
ásványi anyagok közül a szilícium emelendő ki, ez a porc mátrixának szintézisében
működik közre, hiányában a porcfelépítés zavart szenved. Hatására a kollagén bioszintézis
fokozódik, és nő a mátrix gükózaminoglükán tartalma. A kollagén szintézisre kifejtett
hatás a szilícium prolinszintézis-fokozó hatásán keresztül valósul meg. A csontritkulás
megelőzése, a csont és porcsérülések kezelése terápiás célja lehet a kiegészítésnek,
ám erről ma még kevés konkrétumot mondhatunk. Jó szilícium forrásnak tekinthetőek
a teljes gabonaszemből készült készítmények és gyökérzöldségek a növényi
élelmiszerekben gazdag táplálkozás általában véve magasabb szilícium bevitellel
jár. Búzakorpából, spenótból juthatunk még ehhez az anyaghoz nagyobb mennyiségben.
A pontos igény nem ismert, a kiegészítőkben, ha megtalálható, általában 1-2 mg/nap
az adag. Törések
gyógyulásának elősegítése Mindegy, hogy a csonttörés oka közlekedési
baleset vagy fáradásos, avagy stressztörés, ami fontos, hogy a gyógyulást felgyorsítsuk
(ha ez lehetséges), és persze megakadályozzuk az ismétlődő sérülést (szintén,
ha ez lehetséges). Lényeges tényező a csonttörések és más rokon helyzetek étrendi
kezelésében az étrend kielégítő kalcium
(1000 mg/nap) és D-vitamin
(1000 IU/nap vagy ezt meghaladó mennyiség) tartalma; a kollagén szintézishez pedig
lényeges a megfelelő fehérjefelvétel is. A C-vitamin
szerepe a csontképzés és sebgyógyulás támogatásában szintén kétségbevonhatatlan:
az aszkorbinsav in vitro a prokollagén-gén transzkripciójának stimulálásán és
az mRNS stabilizálásán keresztül növelheti a prokollagén mRNS mennyiségét (4),
valamint szerepet játszhat a pre-oszteoblasztok (elő-csontképző sejtek) proliferációjában
(5). Bár evidenciaként nem kezelhetjük, de figyelemreméltóan sok adat támasztja
alá annak lehetőségét, hogy az L-lizin, L-arginin,
L-prolin és C-vitamin bevitel fokozhatja a kollagén képződést és a kalciumfelvételt
stimulálva az oszteoblaszt proliferációt, ami felgyorsíthatja a törések gyógyulását
(6). Az ötlet figyelemreméltó már csak azért is, mivel a kezelés eredményességétől
függetlenül egészséges sportolók számára nem jár különösebb kockázattal
persze itt nem napi 6-20 g-os C-vitamin bevitel, vagy ész nélkül történő aminosav
pótlás az, amiről szó van. (A
tudomány világa: az antioxidánsok árnyoldalai, C-vitamin
megadózisban Sarlatánság, vagy tudomány?) A
nyomelemekről is sejtjük, hogy kielégítő bevitelük lényeges lehet a csontok egészségének
megőrzéséhez, a sérüléseik gyógyulásához. A vanádium és a bór feltehetően segíthet
a törött csontok gyorsabb gyógyulásában, de túlzott bevitelük nem indokolt, látványos
eredmények vélhetően nem jelentkeznek használatukkor. A szilícium állatkísérletek
szerint támogatja a kalcium csontokba való beépülését, a csontritkulás megelőzése,
a csont- és porcsérülések kezelése célja lehet a kiegészítésnek. A
sebgyógyulás étrendi támogatása A műtéti beavatkozásokból, baleseti
sérülésekből való felépüléshez fokozott energia- és fehérje-bevitelre van általában
szükség. Az A-vitamin a csontképződést, a C-vitamin
elsősorban a kollagén szintézist stimulálja. A bromelain
alkalmazásával a hámsérülések, ödémás, fájdalmas, traumát elszenvedett területek
esetében próbálnak javulást elérni, míg az ízületeknél már említett glükózamin
a sebgyógyulásban lehet még számunkra fontos. A sérülések kollagén szintézisének
irányítása egy nehéz, de nagyon fontos kérdés, hiszen a kollagén mennyiségének
növekedése erősítené a sérült szövetet, kedvezően hathatna a sebgyógyulásra. 
A
C-vitamin
szerepéről korábban már szó esett, ám arról még nem, hogy az arginin aminosav
emberekben és rágcsálókban is képes fokozni a sebek gyógyulásakor (kicsit pongyolán
fogalmazva) a kollagén "felhalmozódását" (7), ahogyan a HMB is, ami
az izomzat fehérjebontását is leszabályozza állatokban és emberekben. A napi 3
g HMB
+ 14 g arginin
+ 14 g glutamin
kombináció egy vizsgálat során érdemben növelte a kollagén szintézist egészséges,
idős önkéntesekben, így a kombináció úgy tűnik, biztonságos étrendi megoldás lehet
a sebgyógyulás gyorsítása és javítása érdekében (8). A cink
is olyan anyag, amelynek fontos szerepe van a sebgyógyulásban, illetve a megfelelő
immunműködésben. Hús, máj, tojás, hüvelyesek, sörélesztő, hal, napraforgó és tökmag
táplálkozásunkba illesztésével pótolhatjuk legkönnyebben a cink igényünket, de
léteznek ilyen célra étrendkiegészítők
is. Az
inaktivitás káros hatásainak mérséklése Ahogy arról már írtam, a sérülések,
ágynyugalom, edzéskihagyás során az immobilizált, inaktív vagy csökkent aktivitású
izmokban a detréning hatására fokozatosan eltűnnek az edzésadaptáció jellegzetességei.
Étrendünk bizonyos összetevői ezt enyhíteni tudják, ám minél hosszabb ideig tart
ez a kedvezőtlen hatás, annál kevésbé van lehetőségünk ezt mérsékelni. Az izomatrófia
("sorvadás") már pár nap inaktivitás során jelentős lehet, ennek mérséklése
fontos feladata a sporttáplálkozásnak. Kutatások szerint az immobilizáció alatt
létrejövő izomatrófiát (különösen a csak néhány naposat) az E-vitamin kiegészítés
állatok esetében mérsékelni tudja (9), amely hatásban számos, az izomatrófiáért
felelős gén így az muRF1 expressziójának mérséklése is szerepet
játszhat. Bár a különböző működési mechanizmusok
aránya és jelentősége nem tisztázott, a fokozott izomveszteséget előidéző állapotokban
a HMB
alkalmazása is eredményesnek mondható. Az irodalomban javasolt HMB
adagolás 3 g/nap, három részre osztva, pontosabban 38 mg/testsúlykilogramm naponta,
de az is igaz, hogy ezt nem erre a konkrét speciális helyzetre alakították ki,
így erről keveset tudunk. A vázizomzat anabolikus folyamatainak támogatásán keresztül
a kreatin
valószínűleg az immobilizáció, aktivitáscsökkenés kedvezőtlen hatásainak kivédésében
is segíthet, ha az atrófiát előidéző hatást megelőzően, illetve alatt kerül alkalmazásra,
valamint a rehabilitáció során is segítséget nyújthat bizonyos adatok szerint
(10), bár ezt nem minden kutatás támasztja alá. További
anabolikus stimulust jelenthet és gyakorlatban a legjobban, legbiztonságosabban
alkalmazható módszer az esszenciális aminosavak,
illetve az esszenciális aminosavak és szénhidrát kombinációjának alkalmazása (11;
12). Ágynyugalom során a szervezet anabolikus folyamatainak, fehérje szintézisének
támogatására az egyszerű szénhidrátot és gyorsabban felszívódó tejsavófehérjét
tartalmazó keverék egy vizsgálat szerint hatékonyabb volt, mint a lassabban felszívódó
kazeint tartalmazó kombináció (13). 
A
legbiztonságosabb vázizomzat-megőrző módszer tehát (ami a rehabilitáció alatt
is alkalmazható) az, ha orvos, dietetikus felügyelete mellett naponta párszor
lökésszerűen (NEM folyamatos jó fehérje-hozzáférhetőséget biztosítva) adunk jó
minőségű "gyors" fehérjét
(tejsavófehérjét), esetleg BCAA-kat
szénhidrát bevitel mellett, esetleg HMB-t.
Vagy csak igen erős átgondolás, szakember segítsége mellett kreatint és bármilyen
más olyan anyagot alkalmazunk, amely a gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet. A
kórház, betegágy nem játszótér, néha trombózis lehet akár egy omega-3 kiegészítés
jutalma is! Összefoglalás A
sportolók számára a sportolás során és a sporttevékenységtől függetlenül létrejövő
sérülések a legfenyegetőbb rémálmok közé tartoznak. Ha a cél a sérülések gyógyulásának
elősegítése, akkor az étrend is abba a kezelési körbe tartozik, amelyre ma a kelleténél
kisebb figyelmet fordítanak a szakemberek, ám számodra, vagy a családtagjaid számára
(ha pont kórházban vagy) léteznek lehetőségek állapotod javítására, a veszteségek
csökkentésére, gyógyulásod támogatására. Ezt nem úgy kell elképzelni és kivitelezni
természetesen, hogy kontroll nélkül szeded, ami eszedbe jut! Még akár egy
itt bővebben nem említett, de gyakran javasolható komplex multivitamin
készítmény alkalmazásakor is konzultálnod kell orvosaiddal, dietetikusoddal! Ha
nem így teszel, az állapotromlással és nagyon ritkán halállal is járhat (ahogyan
persze az is, ha nem szólsz mondjuk műtét előtt a szteroid használatodról vagy
arról, ha diszkódrogokat szedsz). Ez a TE felelősséged. A lehetőség adott, a cikk
kinyomtatható és a szakember kezébe adható, én és mi szívesen konzultálunk veled
és velük, segítünk ilyen kérdésekben. Közülünk, aki ért ehhez, az akár a felépülés
során az edzés összeállításában is sok tanácsot adhat. Remélhetőleg
ez a vázlatos kis cikk erőt és segítséget nyújt komolyabb sérülések után a felépülésben
minden megszállottnak! :) T Ha
kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd
meg nekünk! Felhasznált
irodalom 1.) Bello AE, Oesser S,
Collagen hydrolysate for the treatment of osteoarthritis and other joint disorders:
a review of the literature, Curr Med Res Opin. 2006 Nov;22(11):2221-32. 2.)
Clark KL, Sebastianelli W, Flechsenhar KR, Aukermann DF, Meza F, Millard RL, Deitch
JR, Sherbondy PS, Albert A, 24-Week study on the use of collagen hydrolysate as
a dietary supplement in athletes with activity-related joint pain., Curr Med Res
Opin. 2008 Apr 15 3.) Vangsness CT Jr,
Spiker W, Erickson J, A review of evidence-based medicine for glucosamine and
chondroitin sulfate use in knee osteoarthritis, Arthroscopy. 2009 Jan;25(1):86-94. 4.)
Molecular nutrition, Szerk. Zempleni J, Hannelore D, CAB International 2003 5.)
Carinci F, Pezzetti F, Spina AM, Palmieri A, Laino G, De Rosa A, Farina E, Illiano
F, Stabellini G, Perrotti V, Piattelli A, Effect of Vitamin C on pre-osteoblast
gene expression., Arch Oral Biol. 2005 May;50(5):481-96. 6.)
Jamdar J, Rao B, Netke S, Roomi MW, Ivanov V, Niedzwiecki A, Rath M, Reduction
in tibial shaft fracture healing time with essential nutrient supplementation
containing ascorbic acid, lysine, and proline, J Altern Complement Med. 2004 Dec;10(6):915-6. 7.)
Stechmiller JK, Childress B, Cowan L, Arginine supplementation and wound healing.,
Nutr Clin Pract. 2005 Feb;20(1):52-61 8.)
Williams JZ, Abumrad N, Barbul A, Effect of a specialized amino acid mixture on
human collagen deposition. , Ann Surg. 2002 Sep;236(3):369-74 9.)
Appell HJ, Duarte JA, Soares JM, Supplementation of vitamin E may attenuate skeletal
muscle immobilization atrophy., Int J Sports Med. 1997 Apr;18(3):157-60. 10.)
HESPEL P, DERAVE W, Creatine and Creatine Kinase in Health and Disease Subcellular
Biochemistry Volume 46, szerk.: Gajja S. Salomons, Markus Wyss, Springer, 2007 11.)
Paddon-Jones D, Sheffield-Moore M, Urban RJ, Aarsland A, Wolfe RR, and Ferrando
AA. Essential amino acid and carbohydrate supplementation ameliorates muscle protein
loss in humans during 28 days bedrest. J Clin Endocrinol Metab 89: 4351-4358,
2004. 12.) Paddon-Jones D, Wolfe RR, Ferrando
AA, Amino acid supplementation for reversing bed rest and steroid myopathies.,
J Nutr. 2005 Jul;135(7):1809S-1812S. 13.)
Antonione R, Caliandro E, Zorat F, Guarnieri G, Heer M, Biolo G, Whey protein
ingestion enhances postprandial anabolism during short-term bed rest in young
men., J Nutr. 2008 Nov;138(11):2212-6.
|