A kőtáblák összetörnek — Újdonságok a D-vitaminról
Írta: Tihanyi András dietetikus
2009. szeptember

A vitamin szükséglet terén gyakorta olvashatunk egymásnak gyökeresen ellentmondó véleményeket. A tudományos világ fővonala nehezen tér el az évtizedek óta elfogadott nézetek követői által kitaposott csapásiránytól. Nem kis mértékben ennek is köszönhető, hogy a részben igazolt új elméletek és a holdkóros víziók hirdetői összekeverednek szemünk előtt. Nézeteink rendszeres felülvizsgálata pedig fontos volna: a C-vitamin esetében is fokozatosan nyer teret a felnőtt emberek legalább 100-200 mg/napos szükséglete a 40-60 mg/napos minimál értékekkel szemben. A biztonsági tartalékkal megnövelt vitaminbeviteli érték ma 90 mg/nap C-vitamin felnőtteknek, míg a sportolóknak ajánlott napi bevitel 100-500 mg/nap — a rendszeres sportolásnak, testi aktivitásnak pedig a megemelt C-vitamin fogyasztással együtt a mindennapi élet részét kellene képeznie.

Ha a C-vitamin példáját nézzük, a szakemberek folyamatosan elemzik a rendelkezésre álló adatokat, zajlanak kutatások a hatásairól. Az így kapott eredmények ma nagyobb C-vitamin bevitelt indokolnak, mint azt korábban hittük, az ajánlottnál sokkal magasabb bevitel (napi 4-8-10-20 g) azonban korlátozott haszna mellett már a teljesítményromlás és egészségkárosodás lehetőségét is magában hordozza. Jelenleg a D-vitamin is hasonlóan heves viták középpontjában áll, mint korábban a C-vitamin, a korábbi nézetek felülvizsgálata a szaklapok hasábjain évek óta gőzerővel zajlik!

Vitamin alapok
A vitamin szó a latin vita (élet) és amin (nitrogéntartalmú vegyület) összetételéből származik. Ironikus, hogy ez a vitaminkutatás kezdeteiből származó név valójában a legtöbb vitaminra az összetételt illetően nem helytálló. A vitaminok a rostokhoz és ásványi anyagokhoz hasonlóan olyan tápanyagok, melyek nem nyújtanak számunkra hasznosítható energiát, ennek ellenére életünk nem képzelhető el nélkülük. A szervezet ÁLTALÁBAN nem tudja ezeket szintetizálni, ezért táplálkozással kell bevinnünk a szükséges mennyiségeket. Fontos kiemelni az általában szót, mivel az előállításra való képtelenség a közhiedelemmel ellentétben nem döntő a vitaminként történő besorolásban: niacin például triptofán aminosavból is képződik, 60 mg triptofán 1 mg niacinnak felel meg (kb. 1 niacin ekvivalens). Közismert tény, hogy a túladagolás (hipervitaminózis) veszélye elsősorban zsíroldékony vitaminoknál (ezek közül is főként az A- és D-vitaminnál) fordul elő, ám az E- és újabban a D-vitamin kutatási eredményei ezt a megkérdőjelezhetetlennek tartott alapigazságot is eltörölik!

A D-vitamin és metabolitjainak szerepe a szervezetben
A történészek nem értenek egyet abban pontosan, hogy mikortól figyelhetőek meg az emberi leleteken a D-vitamin hiányának jelei. Voltak olyan nézetek, melyek szerint a neandervölgyi ember kissé görnyedt, számunkra sérült benyomást keltő kinézete is ennek a hiányállapotnak volt köszönhető (1). Ezt az elméletet mind étrendjük, mind az a tény is valószínűtlenné teszi, hogy — idővel adaptálódva a körülményekhez — vörös hajuk és világos bőrük lehetett a bőrszínért és hajszínért felelős Melanocortin 1 receptor mutációjának következtében (2). Hiányállapot természetesen előfordulhatott közöttük, ám ez vélhetően nem adhat magyarázatot egy több tízezer éven át egy velünk egy időben és néha egy helyen élő csoport (faj) kinézetéért. Az igazolt hiányállapot-nyomok azonban az ősi egyiptomiak, görögök és rómaiak csontvázain már megfigyelhetőek, ahogyan honfoglaláskori őseink sírjaiban is megtaláltuk a csontritkulás vagy angolkór által érintett emberek maradványait.

A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, maga a név más vitaminokhoz hasonlóan nem egyetlen vegyületet jelöl, hanem több molekulát. Hormonnak és vitaminnak is tekintik, mivel a szervezet szintetizálni képes és számos életfunkcióban fontos szerepet játszik. Ezt a felfogást más szakemberek vitatják, mivel szerintük a hormonnak is tekinthető funkciójú vegyületek és analóg anyagok nem azonosak a D-vitaminnak tekinthető vegyületekkel, általában azok anyagcseretermékei (3). Testünk a D-vitamint napfény segítségével elő tudja állítani, ugyanakkor a táplálkozással is pótolhatjuk hiányát: májban, tőkehalmáj olajban, tojássárgájában is nagyobb mennyiségben megtalálható, ezek rendszeres fogyasztásával is fedezhető szükséglete. A bevitt vitaminnak körülbelül 50-80%-a szívódik fel. Két fő formája van, a D3-kolekalciferol és a növényi eredetű D2-ergokalciferol. A D3 a bőrben is képződhet a nap ultraibolya-sugárzásának (290-315 nm) hatására 7-dehidrokoleszterinből.

A két forma aktivitása nem biztos, hogy azonos, bizonyos adatok szerint a D3 a hatásosabb forma, így ebből a megfelelő vérszint eléréséhez jövel kevesebbet kell elfogyasztani (4). Más kutatások ellentétes eredményre jutottak, maradjunk tehát a békesség kedvéért abban, hogy ebben a kérdésben sem én fogok igazságot tenni! :) Az azonban bizonyos, hogy önmagában a táplálkozással bevitt, vagy a bőrben képződött vitamin inaktív, ezt a vér szállítja a májba, ahol átalakítódik: kalcidiol, azaz 25-hidroxikolekalciferol [25-(OH)-D3] keletkezik, ami a D-vitamin ellátottság felmérésére leggyakrabban felhasznált vegyület.

A vesében további enzimatikus folyamat hatására jön létre a D-vitamin szervezetünkben legaktívabb terméke, a kalcitriol~1,25 dihidroxikolekalciferol [1,25(OH)2-D3]. A szintézis kétszer olyan intenzív fiatalokban, mint idősekben, náluk a hiányállapot kialakulásának kockázata értelemszerűen fokozott. Figyelemre méltó adat az is, hogy erősebben pigmentált bőrrel rendelkezők esetében 5-10-szer hosszabb ideig tartó napfényen töltött időt igényel ugyanannyi D-vitamin előállítása, mint egy világosabb bőrű embernél, egy 8 faktoros fényvédő krém pedig 95%-kal is visszavetheti a D-vitamin előállítást, így a származás és életmód is fokozhatja a hiányállapot kialakulásának kockázatát (5).

Élettani funkcióját tekintve a D-vitamin, illetve a belőle létrejött vegyületek szabályozzák a növekedést, a fejlődést és a csontok felépítését, helyreállítását a kalcium és foszfor vékonybélből történő felszívódásának kontrollálásával. A csontoknak, ízületeknek, fogaknak az optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő D-vitamin bevitel, mivel fontos szerepe van a csontmátrix-fehérje képzésében és az ásványi anyag beépítésben. Hiánytünete gyermekkorban az angolkór, ami nem megfelelő csont- és ízületi-fejlődéssel, gyenge izomzattal jár, felnőttkorban pedig a csontlágyulás, ami törékeny csontokat, izomgyengeséget és izomgörcsöket idéz elő.

A szakirodalom szerint nem megfelelően összeállított étrend követése esetén mesterséges vitaminpótlásra lehet szükség. Különösen igaz lehet ez menstruációs zavaroktól szenvedő sportoló nők esetében, mivel ők hajlamosabbak a csontritkulásra. Esetükben a D-vitamin és kalcium pótlás kombinációja lelassíthatja, gátolhatja a csonttömeg-vesztést. Persze, ha a D-vitamin biológiai funkciói ennyiben kimerülnének, akkor csak mérsékelten tarthatna igényt figyelmünkre.

A D-vitaminnak azonban a vérképzésre, sejtosztódásra és érésre is befolyása van, bizonyos mértékig csökkentheti az emlő-, vastagbél- és prosztata daganatok kialakulásának kockázatát is, de más daganatok sejtjeinek osztódására és áttéteinek kialakulására is gátló hatása lehet. Nem merek határozott kijelentéseket tenni, mivel ez egy elég friss kutatási terület, de feltételezhető 50%-os vagy ezt meghaladó kockázat mérséklés is egyes daganatoknál!

Pszoriázis (pikkelysömör) esetén analógja kívülről kerülhet alkalmazásra; a megfelelő ellátottság pedig olyan autoimmun betegségek létrejöttének kockázatát is mérsékelheti még mint az 1-es típusú diabetes mellitus (cukorbetegség) vagy a sclerosis multiplex. A vércukorszint szabályozásában is szerepet játszik, a 2-es típusú diabetes mellitus létrejöttét is gátolhatja; hiányában pedig ereink is károsodhatnak (20-30%-kal gyakoribbak lehetnek az ischaemiás cardiovascularis események {7}). Hiánya az influenza, TBC és más fertőzések gyakoribbá válását is eredményezheti a védekezőképesség gyengülésének következtében (8)!

A D-vitamin a testtömeg (ezen belül a test zsírtartalmának) csökkentésében és növelésében, az idegrendszer regenerációjában, illetve a korral járó degenerációjának megelőzésében, valamint a depresszió kezelésében is hatásos lehet, ám jelenleg ez még nem kellően alátámasztott. A D-vitamin hiánya az egyes területeken, kor és etnikai csoportokban a 30-70%-ot is elérheti a frissebb mérések és szükséglet-becslések szerint. A felhasznált irodalom alapján a különböző mértékű hiányállapotok veszélye az időseken és gyermekeken túl az élsportolók tömegeit is fenyegeti.

D-vitamin szükséglet — a hivatalos álláspont
Általánosan elterjedt nézet, hogy napi néhány perc napozás fedezi a teljes D-vitamin igényt, sőt, hogy a nyári napozás a téli vitamin igényt is fedezheti. Az étrenddel elfogyasztandó mennyiség felnőtt emberek számára 5-10 mcg-ban (200-400 NE) van meghatározva.

1 mcg kolekalciferol (D3)=40 nemzetközi egység (NE) D-vitamin.

0-1 év: 400 NE (10 mcg)
2-10 év: 400 NE (10 mcg)
11-18 év: 400 NE (10 mcg)
19 év felett: 200 NE (5 mcg)
50 év felett: 400 NE (10 mcg)
70 év felett: 600 NE (15 mcg)

A szakirodalom szerint nem megfelelően összeállított étrend esetén pótlásra lehet szükség, különösen igaz ez a menstruációs zavaroktól szenvedő sportoló nők esetében, mivel ők csontritkulásra hajlamosabbak lehetnek. Mint korábban említettem, a D-vitamin és kalcium pótlás kombinációja lelassíthatja, gátolhatja a csonttömeg-vesztést. Erre a célra körülbelül 1000-1500 mg/nap kalciumot és 400 NE D-vitamint használnak, melynek haszna — mint alább olvashatjuk — erősen kétséges. Az egészségi állapot, gyógyszerek és betegségek befolyásolják az alkalmazandó dózisokat, gyógyszerkölcsönhatások is felléphetnek. A nemzetközi irodalom a még biztonságos felső határt 50 mcg/nap-ban (2000 NE) határozza meg. Szükséglete sportolók számára 5-10 mcg (9), vagy 5-15 mcg (200-600 NE) napi adagban van meghatározva (10). Neves szakértők állítják, hogy ezen vitaminnak nincs, nem lehet köze a sport-teljesítmény fokozásához (10; 11)!

D-vitamin szükséglet a kutatások fényében
Szakemberek mind külföldön, mind hazánkban leírták (és pár országban már az ajánlásokba is beépítették), hogy "egészséges embereknek napi 400-800 NE D3-vitaminra van szükségük. A magyarországi éghajlaton (az év felében rövid, szürke nappalok) télen napi 800-1000 NE-re célszerű növelni a D-vitamin bevitelt tabletta, kapszula vagy cseppek formájában" (7). Nem vicc, már egy 2002-es cikkben megfogalmazták ezt. Vessük össze a fent olvasható szakkönyvekből vett ajánlásokkal! Ma mind a vér megfelelőnek tekintett 25-(OH)D3 szintjének értéke, mind az ennek eléréséhez elégséges napi beviteli szükséglet felülvizsgálat alatt áll.

Ezt jelzi, hogy a közelmúltban a gyermekek D-vitamin fogyasztásra vonatkozó hivatalos ajánlása 100%-kal, tehát a duplájára nőtt! Idáig a D-vitamin ellátottságot jelző 25-(OH)-D3 20-65 ng/ml tartományát tartottak normálisnak, a 200 NE/nap D-vitamin fogyasztást pedig kielégítőnek felnőtt embereknél. A rokon fajok és az eltérő korú, genetikai hátterű és körülmények között élő emberek adatait elemezve ez egy hibás, idejét múlt felfogás!

Az étrendi D-vitamin szükséglet meghatározása nem egyszerű feladat, hiszen a kor, nem, lakhely, életmód, rassz is befolyásolja ezt. Az ellátottságot a 25-(OH)-D3 szint alapján vizsgálhatjuk meg, összefüggésben a D-vitamin megfigyelhető hatásaival például a csontszövetre. Ezek alapján a D-vitamin státusza:

Ha a D-vitamin vázizmokra, rákos megbetegedésekre, autoimmun betegségekre gyakorolt kedvező hatását is ki szeretnénk aknázni, akkor a plazma 25-(OH)-D3 koncentrációnak a 70 nmol/L (12) vagy 75-100 nmol/L (13; 14) értéket el kell érnie. Mivel az emberi faj őse a trópusokon és ruhátlanul élt, ezért mint az ábrán láthattuk, 25-(OH)-D3 szintje a rokon fajokhoz és napon csupasz bőrfelülettel hosszabb időt töltő emberekéhez hasonlóan magasabb lehetett, mint ami ma nálunk általában és különösen télen mérhető (12).

Ez a magasabb szint a betegségek előfordulása alapján kikövetkeztetett feltételezett ideális plazma 25-(OH)-D3 szint értéke körül található, tehát mindkét megközelítés közel azonos következtetésekhez vezetett! A méréseken alapuló becslések némileg eltérő adatokat eredményeznek, de 1 mcg/nap D3 (kolekalciferol) körülbelül 1 nmol/L-rel (0.4 ng/mL) emeli a keringő 25-(OH)-D3 szintjét. A megfelelő és ideális plazma 25-(OH)-D3 szint eléréséhez a rendszeres 15 mcg/nap-os D-vitamin bevitel nem elégséges, nem hogy az 5 mcg/nap (12). 20-25-40 mcg/nap étrendi bevitel az, ami ma a kutatók szerint egy jó és biztonságos irány lehet.

D-vitamin — Sport-specifikus kérdések

A D-vitamin és a sportoló csontjainak épsége
- Az atlétatriásznak több definíciója van az egyes szakértők felfogása és a folyamatos kutatások következtében. Általában a menstruációs ciklus hiánya vagy rendellenes elmaradása, csontritkulás, anorexia nervosa együttesét értik alatta. Az atlétatriászra jellemző a rendszertelen étkezés, megfigyelhető a csökkent csont-ásványianyag tartalom, csontgyengeség és később a csontritkulás (osteoporosis) is. Anorexia athletica, illetve exorexia ("edzésfüggőség") kapcsán is kialakulhat. Oka elsősorban az elégtelen energia hozzáférhetőség, nem az alacsony testzsírszázalék mint azt korábban feltételezték. Sajnos az ösztrogénpótlás alkalmazása, a testtömeg gyarapodása, vagy a menstruációs ciklus helyreállása évek alatt sem tudja a csontveszteséget teljesen pótolni, így lényeges a probléma megelőzése, valamint a minél korábbi felismerése!

- A sportsérülések közel 10%-át adják a fáradásos, avagy stressztörések. Ezek különösen hosszútávfutóknál jönnek létre, de más sportágakban, így táncosok körében is gyakoriak, elsősorban az alsó végtag érintettsége mellett. A háttérben futó ok a csontra ismétlődően behatást gyakorló erők által előidézett mikrotörések, amelyek romlása makrotöréshez vezethet.

Lényeges tényező a csonttörések, atlétatriász következtében károsodott csontok és más rokon állapotok étrendi kezelésében egyéb kezelések mellett az étrend kielégítő kalcium (1000 mg/nap) és D-vitamin (1000 NE/nap vagy ezt meghaladó mennyiség) tartalma is, valamint a kollagén-szintézishez is lényeges megfelelő fehérje fogyasztás!

- Laktovegetáriánus sportolóknak külön kalcium pótlásra, kalciummal dúsított élelmiszerek fogyasztására általában nincs szüksége, ám a D-vitamin igény kielégítése érdekében a heti két-három alkalommal 10-15 perces napon történő tartózkodás, illetve a D-vitaminnal dúsított margarinok és más élelmiszerek fogyasztása, sőt étrendkiegészítés alkalmazása is indokolt lehet.

A D-vitamin és a sport-teljesítmény összefüggései
Mint arról már beszámoltunk, friss kutatások arra utalnak, hogy a sejten belüli kalcitriol-szintek számos emberi szövetben, így az ideg- és izomszövetben is akkor emelkedhetnek, ha az előhormon (prehormon) D-vitamin szint növekedik. A kutatók az elmúlt évtizedek szakirodalmát áttekintve arra kerestek bizonyítékokat, hogy a D-vitamin képes befolyásolni a sportteljesítményt. Ezt az 1950-es évek D-vitamin termelést fokozó UV-fény kezelések teljesítménynövelő (ergogén) hatását vizsgáló német irodalom is alátámasztotta, ahogyan hasonló összefüggésre utaltak a sportolók teljesítményének szezonális változásait vizsgáló felmérések eredményei is. Utóbbiak alapján a sportolók önmagukhoz viszonyítva kiemelkedő teljesítményt akkor nyújtottak, amikor 25-hidroxi-D-vitamin szintjük a csúcson volt, és ennek esésével teljesítményük is hanyatlott.

A D-vitamin a II.-es típusú gyors rostok méretét és számát is növelni tudja, idősebb emberekben pedig a 25-hidroxi-D-vitamin közvetlen összefüggést mutatott a csont- és izomrendszer teljesítményével. A D-vitamin vélhetően javíthatja a sport-teljesítményt a D-vitamin hiányos sportolókban, így a sportoló a nyári időszakban ésszerűen alkalmazott napfürdőzésnek kitéve könnyebben elérhet kiemelkedő eredményeket. Az ehhez szükséges vérszintet 50 ng/mL 25-(OH)-D-re becsülik (16).

Egy 2008-as publikáció szerint a D-vitamin hiány világszerte elterjedt, a kielégítő 25-(OH)-D szint sportolók számára legalább 75-80 nmol/L, ami napozással (bőrrák kockázat!), vagy napi 1000-2000 NE D3-vitamin bevitelével érhető el (17)! Ez a mennyiség még elég biztonságosnak tekinthető. Az 50 ng/mL elérendő érték még a D-vitamin "feltételezett legjobb" szintjénél is valamivel magasabb, tesztelve pedig élsportolókon nem volt.

A hiányállapot megszüntetése az, amit érdemes tehát szakemberrel együttműködve megcéloznunk, amennyiben elit sportolók vagyunk, ennek ugyanis feltételezhető a teljesítményfokozó hatása! Testépítőknek javaslom, hogy ne a szokásos megoldási módokban gondolkodjanak. Nincs szükség erre, ellenben nagyon veszélyes, ha rossz megszokásból emberi vagy állatok kezelésére használt D-vitamin injekciókkal próbálnak testükön javítani: a D-vitamin ergogén lehet (gondoljunk csak a szálkásítás durva diétájára), ám nem egy új anabolikus csodaszer.

Összefoglalás
Normál esetben a szakirodalom szerint extrém nehéz a D-vitamint túladagolni. Különösen hangzik ez a zsírban oldódó vitaminokkal szemben belénk nevelt rettegés fényében, de a túladagoláshoz több ezer-tízezer nemzetközi egység D-vitamin huzamos ideig tartó alkalmazására is szükség lehet (tablettákkal, injekciókkal). A vitaminra érzékenyebben reagálók számára már 5000 NE/nap étrendkiegészítőként történő rendszeres elfogyasztása is problémát okozhat, de tulajdonképpen nem is ez a cél.

Nem az a fontos, hogy marékszámra kapkodjuk be a D-vitamin tablettákat. Háziorvosunkkal, dietetikussal konzultálva azonban napi 400-800-1000-2000 NE plusz D-vitamin bevitel akár hasznos is lehet egészségünk megőrzésében és teljesítményünk fokozásában. A fenti információk alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a D-vitamin testünkben betöltött szerepének jobb megismerésével mind veszélyességének megítélése, mind az ajánlott napi bevitel értéke korrigálásra szorulhat, ugyanúgy, ahogy a sport-teljesítményre gyakorolt hatásáról alkotott korábbi nézeteink is.

Cikkünk célja kizárólag az ismeretterjesztés, egészségügyi problémák kezelésére nem ad javaslatokat. Orvosi, dietetikusi felügyelet nélkül a 400-500 NE/nap mennyiséget meghaladó D-vitamin kiegészítés kockázatokat is magában rejthet, nem javasolt. A napi elfogyasztott mennyiséget illetően tanácsos a vitamin-ásványi anyag tartalmú kiegészítőinket és az olyan étrendi forrásokat is figyelembe venni mint a tőkehalmáj, vagy tojás! T

Ha kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd meg nekünk!

Felhasznált irodalom
1. Advanced nutrition, Carolyn D. Berdanier, CRC Press LLC, 1998

2. Lalueza-Fox C, Römpler H, Caramelli D, Stäubert C, Catalano G, Hughes D, Rohland N, Pilli E, Longo L, Condemi S, de la Rasilla M, Fortea J, Rosas A, Stoneking M, Schöneberg T, Bertranpetit J, Hofreiter M., A melanocortin 1 receptor allele suggests varying pigmentation among Neanderthals., Science. 2007 Nov 30;318(5855):1453-5.

3. Reinhold Vieth, Why "Vitamin D" is not a hormone, and not a synonym for 1,25-dihydroxy-vitamin D, its analogs or deltanoids, Journal of Steroid Biochemistry & Molecular Biology 89-90 (2004) 571-573

4. Laura A. G. Armas, Bruce W. Hollis and Robert P. Heaney, Vitamin D2 Is Much Less Effective than Vitamin D3 in Humans, The Journal of Clinical Endocrinology & Metabolism Vol. 89, No. 11 5387-5391, 2004

5. Nesby-O\'Dell S, Scanlon KS, Cogswell ME, et al. Hypovitaminosis D prevalence and determinants among African American and white women of reproductive age: third National Health and Nutrition Examination Survey, 1988-1994. Am J Clin Nutr. 2002;76:187-192.

6. Scientific evidence for musculoskeletal, bariatric, and sports nutrition, szerk.: Ingrid Kohlstadt. CRC Press Taylor & Francis Group, 2006

7. Lakatos Péter: A D-vitamin biológiai és klinikai hatásai, LAM 2002;12(1): 8-17.

8. Cannell JJ, Vieth R, Umhau JC, Holick MF, Grant WB, Madronich S, Garland CF, Giovannucci E. Epidemic influenza and vitamin D. Epidemiol Infect. 2006 Dec;134(6):1129-40.

9. Új tápanyagtáblázat, szerk.: Dr. Rodler Imre, MEDICINA KÖNYVKIADÓ zRT. 2006

10. Advanced Sports Nutrition, Dan Benardot, Human Kinetics; 1 edition, 2005

11. Sports nutrition : vitamins and trace elements, szerk. Judy A. Driskell, Ira Wolinsky.-- 2nd ed., Taylor & Francis Group, LLC 2006

12. Reinhold Vieth , Why the optimal requirement for Vitamin D3 is probably much higher than what is officially recommended for adults, Journal of Steroid Biochemistry & Molecular Biology 89-90 (2004) 575-579

13. Jan I Pedersen, Vitamin D requirement and setting recommendation levels - current Nordic view, Nutrition Reviews Vol. 66(Suppl. 2):S165-S169 S165

14. Leif Mosekilde, Vitamin D requirement and setting recommendation levels: long-term perspectives, Nutrition Reviews, Vol. 66(Suppl. 2):S170-S177 2008

15. Heike A Bischoff-Ferrari, Edward Giovannucci, Walter C Willett, Thomas Dietrich and Bess Dawson-Hughes, Estimation of optimal serum concentrations of 25-hydroxyvitamin D for multiple health outcomes, American Journal of Clinical Nutrition, Vol. 84, No. 1, 18-28, July 2006

16. Cannell JJ, Hollis BW, Sorenson MB, Taft TN, Anderson JJ., Athletic Performance and Vitamin D. Med Sci Sports Exerc. 2009 Apr 3.

17. Willis KS, Peterson NJ, Larson-Meyer DE. Should we be concerned about the vitamin D status of athletes? Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2008 Apr;18(2):204-24.