| |
Tesztoszteron eMagazin
Arthroxon - a lépéselőny Élvonalbeli
ízület-karbantartó formula Írta: Szász
Máté biológus 2010. március

Az
ízületvédők szélesnek látszó piacát némileg becsapósnak gondolom, mivel a legtöbb
termék valójában három alapanyagból épül fel: glükózaminból,
kondroitinből, és egy metil-szulfonilmetán
nevű, praktikusan MSM-nek rövidített rejtélyes, kéntartalmú vegyületből. Habár
a TV reklámokban újabb és újabb készítményeket látunk, valójában ugyanazon 3 hatóanyag
különböző arányú kombinációit vesszük meg reménykedve. Mit
kell tudnunk ízületeinkről? Picit pillantsunk bele a porc szerkezetébe és értsük
meg az ízületvédők
hatásmódját! A támasztószöveteket sejtek és a sejtek közötti
alapállomány alkotja. Az alapállomány is kettős tagozódású: általában valamilyen
fehérje természetű fonalból, és a fonalat körülvevő rugalmas és amorf anyagból
áll. A többi támasztószövet esetében a főszerepet inkább a szilárd állomány kapja.
A porc esetében azonban ennek az alaktalan masszának köszönhetünk mindent. Ez
az alapállomány felel a rugalmasságért, a nyomással szembeni ellenálló képességért
és a kismérvű hajlíthatóságért. Testszerte
több helyen is találunk porcot. Gondoljunk csak bele, hogy az evolúció során a
porc hamarabb jelent meg, mint a csont, hiszen az evolúciósan korábbi élőlények
szilárd vázát kizárólag porcok alkották. A komplex váz kialakítására többféle
porcszövet különült el, de most minket kizárólag az ízületi porcok felszínét felépítő
úgynevezett hyalinporc (üvegporc) érdekel. Aki bontott már csirkét, láthatta hogy
az ízületi porc üvegesen átlátszó. Ezt a porctípust találjuk az ízületek felszínén,
a gégében és a légcsőben lévő merevítő porcokban, továbbá az orrban és a bordák
porcaiban. A porc felszínét kívülről egy
porchártya, a perikondrium borítja. A nevét könnyű megjegyezni. A peri azt jelenti,
hogy valami körül. A kondrosz pedig a porcot jelenti. Tehát a perikondrium a porcot
körülvevő valami. A porc üvegesen áttetsző állományában kicsi kis üregek, úgynevezett
lakúnák találhatók. Ezekben kettesével-négyesével porcképző sejtek, úgynevezett
kondrociták ülnek. (kondro: porc, cita: sejt). Ezek a sejtcsoportok (kondronnak
is nevezik őket) egymástól elszigetelten, távol helyezkednek el. Az általuk szintetizált
rugalmas alapállomány az, ami körülveszi és fogságban tartja őket. Ennek az alapállománynak
gyakorlatilag nincs keringése. A tápanyagok a távoli ízületi folyadékból és a
távoli erekből lassú diffúzió útján érik el őket, ezért anyagcseréjük lassú és
anaerob. Úgy ülnek az általuk termelt alapállományban, mint régen a tanyavilágban
a hatalmas földbirtokokon az egymástól távoli elszigetelt kis házikók. A hasonlatot
erősíti, hogy ezek a kis kondronok, sejtcsoportok a maguk közvetlen környezetében
egy úgynevezett porcudvart, egy megváltozott szerkezetű porc alapállományt termelnek. 
A porcszövet metszeti képe |
Képzeletben
küldjünk egy kémrepülőgépet az ellenséges terület fölé és elemezzük ki a harci
készülődés jeleit. Ha egy ilyen sejtet még fiatal állapotában fényképezünk le,
akkor számos, az alapállomány képzésében és exportjában használatos sejten belüli
szervecskét látunk. A sejt magja hatalmas. Miért? Mert a fehérjék termeléséhez
aktív génekre van szükség. A gének a magban helyezkednek el, de inaktív állapotban
erősen össze vannak tömörödve, hogy kisebb helyet foglaljanak el. Ha azonban beindul
a fehérjék gyártása, akkor a géneket ki kell csomagolni és az a mag megduzzadásával
jár. És miért kell a sejtnek fehérjéket termelnie? Mert a porc alapállományát
képző kollagén is egy fehérje (Collagen
Liquid), illetve az alapállomány termelését végző enzimek is mind mind fehérjék.

Kondrocita nagy sejtmaggal és intenzív
szintetikus folyamatokra utaló kiterjedt hálózatos állománnyal |
Aztán
hatalmas hálózatos alapállományt is látunk a sejt belsejében, ami úgy fest, mintha
egy ládába rengeteg üres nejlonzacskót gyömöszölnénk. Ezekben a mini nejlonzacskókban
történik a porc vázát alkotó fehérjék végső módosítása. A fehérjék amúgy nem lennének
elég rugalmasak és párnásak, ezért a fehérjeláncokra oldalról különféle cukrokból
álló oldalláncok kapcsolódnak. Ettől a vázat alkotó fehérjék úgy fognak kinézni,
mint egy üvegmosó kefe: a kefe tengelye a fehérje, a kefe szálai pedig a cukrokból
álló oldalláncok. Na, ez az összeszerelés ebben a gyűrött nejlonzacskószerű hálózatban
történik, a sejtben. A sejt szépen legyártja a porc alapállományát és a környezetébe
juttatja. De hogyan is fest ez az állomány, és mi köze az Arthroxon-hoz? Az
alapállomány kollagén rostokból, proteoglikánokból és hialuronsavból épül fel.
A jó hír az, hogy mindezt tartalmazza az Arthroxon!
A kollagénről korábbi cikkekben már említést tettünk. Ez egy fonalas, rendkívül
szilárd fehérje. Apró cipőfűzőszerű fehérjeszálakból áll, amik kötegekké rendeződnek
és annyira erősek, hogy a szakítószilárdságuk jóval meghaladja a velük azonos
keresztmetszetű drótkötélét. Ezek nagyon erős vázat adnak, de nem elég rugalmasat.
Képzeljük el, mennyire kényelmetlen lehet drótkötél gombolyagon aludni. Na, puhítsuk
meg a pamlagot! Kell hozzá a már említett
proteoglikán is. Ez nem más, mint a már említett üvegmosó kefe. A kefe tengelye
egy fehérje fonal, ehhez oldalról mint a kefe szálai kapcsolódnak a kondroitin-szulfát
és a keratán-szulfát oldalláncok. Ezek cukrokból épülnek fel, de nem kristálycukorból.
Speciális kén és nitrogén molekulákat tartalmazó cukrokról van szó, melyeknek
negatív töltése van. Tudjuk, hogy az azonos előjelű töltések taszítják egymást.
Ezek a kilógó kefeszálak mind negatívak, így mindegyik taszítja a másikat. Mi
ebben a buli? Egyrészt a kefe szálai így biztosan kifeszülnek és nem gubancolódnak
össze. Másrészt a negatív töltésű szálak közé szépen be tud kötni a víz. A kondroitin-szulfát
láncok saját tömegük 50-szeresének megfelelő vizet tudnak megkötni. Ettől lesz
a pamlag puha. 
Már
majdnem a végére értünk! Nem beszéltünk még a hialuronsavról. A hialuronsav szintén
egy vékonyka madzag a porcban. Azaz rengeteg vékonyka madzag, melyek összekötik
az üvegmosó keféinket, hogy azok szép egyenletesen helyezkedjenek el az alapállományban.
Hialuronsav nélkül nincs tisztességes porc! Mivel az említett üvegmosó keféink
(a fehérje vázhoz kapcsolódó kondroitin- és keratán-szulfát molekulák) negatív
töltésűek, szépen kapcsolódnak a pozitív töltésű kollagén rostokhoz (a drótkötélhez).
Így egy olyan szerkezetet kapunk, mintha egy szupererős és szilárd drótvázat pehelytollszerű
puha anyaggal tennénk komfortossá. Talán
kevesen tudják, hogy egy kecsöpös flakon több, mint 7 különböző szerkezetű rétegből
áll, hogy egyszerre rugalmas, tartós, merev és szép fényes legyen. Nem várhatjuk
el a porctól sem, hogy ennyire egyszerűen nézzen ki. A porcnak van egy felszíni,
kopásálló rétege. Kicsit lejjebb egy kevésbé kopásálló, de szilárd réteg van,
alatta pedig kimondottan rugalmas rétegek helyezkednek el. De hogyan oldotta ezt
meg a természet anélkül, hogy új anyagokat vetett volna be? A kollagén rostok
(drótkötél) lefutási irányát változtatta meg. A felszíni kopásálló rétegben a
rostok párhuzamosan futnak a felszínnel és igen sűrűn helyezkednek el. A középső
rétegben a rostok sűrűn keresztezik egymást, míg lejjebb a felszínre merőlegesen
futnak. Az egésznek olyan szerkezete van, mintha egy szép gótikus templom boltíveit
látnánk. 

A merőlegesen induló rostok a felszín
közelében elterülnek és boltívszerűen merevítik a porcot |
Öregedés, sérülések,
tojás A természetes öregedés során a porcban az üvegmosó kefék összetétele
megváltozik. A jó vízkötő képességű és hosszabb kondroitin-szulfát oldalláncok
száma csökken, helyüket kevésbé vízkötő és rövidebb keratán-szulfátok foglalják
el. Így a porc rugalmassága szépen elvész. Sajnos a korral mészsók is épülnek
a porcba, véglegesen merevvé és sérülékennyé téve azt. A sportban gyakrabban előforduló
probléma a sérülés. Említettem hogy a porc érellátása minimális, az anyagcseréje
igen lassú. Ezért a porcépítő anyagokat igen nagy dózisban és sokáig kell alkalmazni,
hogy a porcsejteknek legyen ideje azokat felvenni és beépíteni. Az Arthroxon
tartalmazza a kondroitint, a glükózamint (mely szintén a kefe építőeleme), a kollagént
(ráadásul az értékesebb típusút), a hialuronsavat, és a szálak közötti keresztkötésért
felelős kéntartalmú MSM-et is. És most
jön az ász: tartalmaz egy NEM® névre hallgató Natural Eggshell Membrane
nevű összetevőt is! Ez nem más, mint a tojáshéj belsejében lévő tulajdonképpen
rosszul emészthető és vékony membrán. Az Arthroxon
ennek egy jól felszívódó és koncentrált formáját tartalmazza. A klinikai vizsgálatok
sorából azért emelkednek ki az ezzel a hatóanyaggal végzettek, mert a NEM®
már 7 nap alatt jelentősen csökkentette az ízületi fájdalmakat, növelte az ízület
flexibilitását, és az utánkövetéses vizsgálatok szerint ezt a hatást hosszan megtartja.
 NATURAL
EGGSHELL MEMBRANE

A fájdalom csökkenése két klinikai
tanulmányban a 7. és 30. napra |
Az,
hogy a membrán mely kémiai összetevőinek köszönhető ez az ultra-gyors hatás, még
nem tisztázott. Könnyen lehet, hogy nem a porcot felépítő alapállomány konzervatív
molekuláinak köszönhetjük. Lehet hogy eddig még nem azonosított keresztkötő fehérjék,
vagy szintén nem azonosított szöveti növekedési faktorok egy természetes, de ismeretlen
kombinációja játszik szerepet a gyors regenerációban. T Ha
kérdésed, vagy megjegyzésed van a cikkel kapcsolatban, akkor azt írd
meg nekünk! A cikk megosztása Facebook-on,
Twitter-en és IWIW-en:
Kövess minket Facebook-on, Twitter-en és
Flickr-en (exkluzív információk, akciók!):
|