A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

Miosztatin-blokkolás — valóban a kreatin lenne a kulcs?
A miosztatin (GDF-8) az izomzat növekedésének korlátozásáért felelős fehérje (mioblaszt osztódás, izomérés), melynek mai tudásunk szerint alapvető szerepe van nem csak az állatok, de az emberek vázizomzatának növekedésében is. A GASP-1, azaz a GDF-associated serum protein-1 fehérje gátolja a miosztatin biológiai aktivitását mind a miosztatinhoz, mind a miosztatin propeptidhez kötődve. A miosztatin fehérje és a vele kapcsolatos vizsgálatok évek óta a testépítők figyelmének középpontjában vannak. A miosztatin blokkolása egy lehetőség, egy ígéret a korosodás következményeinek a lassítására, majdani eszköz az előnyösebb kinézet eléréséhez. A potenciális fő gátló eszközök közé a follistatin, a miosztatin propeptid, a különböző génterápiás módszerek, a miosztatin blokkoló antitestek és a növekedési hormon alkalmazása tartozik.

A kreatin az egyik legnépszerűbb étrend-kiegészítő a sport terén, és szinte bizonyosan az a kiegészítő, amelyről a leggyakrabban írtam. Már-már monomániának tűnhet ez az érdeklődés — amit az előadásaimon résztvevő edzők és orvosok időnként szóvá is szoktak tenni — ám megalapozatlannak egyáltalán nem mondható! Korábban, 2006 decemberében ismertettem az izomtömeg módosítás akkor ismert útvonalainak egy részét, különös tekintettel az izom regenerációjában, fejlődésében fontos szerepet betöltő szatellit sejtekre. Ezek osztódásra képesek, új rostokat tudnak képezni, a meglévő rostokkal összeolvadva, fúzionálva az izomregenerációért és a növekedésért egyaránt felelősek. A szatellit sejtek sérülés és terhelés hatására osztódásnak indulnak és még több szatellit sejtet, valamint izomrostokat hoznak létre, illetve összeolvadnak a meglévő rostokkal, növelve azokat. A kreatin köztudottan hat a szatellit sejtekre, bár ez akkoriban még nem volt ennyire elterjedt információ.

2006-ban tehát már szó esett oldalainkon az azóta a sporttáplálkozás-tudomány előterébe került és étrend-kiegészítőként igen népszerűvé vált D-vitaminról és nem, nem tévedés, még ezt megelőzően, 2005. áprilisában, tehát pontosan 5 éve jelent meg a Tudomány Világa rovatban a "Miosztatin blokkolás házilag? A kreatin hatása a miogén faktorok és az IGF-1 mRNS termelésére C2C12 sejtekben" című szösszenetem. Az akkori gondolatmenetem a következőképpen foglalható össze:

Mioblaszt osztódás és érés A miosztatin az ábrán látható módon gátolja a mioblasztok osztódását és érését   Engem, és valószínűleg titeket is, az érdekel a miosztatin témával kapcsolatban leginkább, hogy milyen lehetőségeink vannak testünk miosztatin szintjének házilagos befolyásolására a "Miosztatin perspektívák" cikkben ismertetett GH-n és más, komoly mellékhatásokat okozó gyógyszereken, a kevesek számára és csak illegálisan elérhető antitesteken kívül. A miosztatin manipulálása véleményem szerint az életmódhoz és étrend-kiegészítéshez is kapcsolódhat érintőlegesen, bár erre vonatkozóan hiányosak a rendelkezésre álló adatok. Nem a MyoZap-ra, Myoblast-ra, Myoizére és egyéb un. "blokkolókra" gondolok: tény, hogy a miosztatin gátolja a myoblasztok osztódását, valamint bizonyos izomérésért felelős faktorok (myogenin, MRF4, stb.) gátlásán keresztül a mioblasztok érését is, tehát mindaz, ami ezeket a folyamatokat pozitív irányba mozdítja el, az leegyszerűsítve ellentétes irányba hat a miosztatinnal, így talán részben ellensúlyozhatja annak hatását... Az eredmények arra engednek következtetni, hogy a kreatin által a C2C12 sejtekben kiváltott hipertrófia legalább részben az IGF-1 és az MRF-ek megnövekedett termelődéséből adódhat. Az izom transzkripciós faktorok termelésére a kreatin nem csak szövettenyészetekben, de élő emberben is hat, mely hatást sok tényező befolyásolhatja. ... Az, hogy a kreatin az izomképzésben résztvevő transzkripciós faktorok termelésére is pozitívan hathat, a fentiekből már ismert. Ezt támogatja egy 2004. elején publikált tanulmány is, mely szerint a kreatin C2C12 sejttenyészetben a myotubulusok hipertófiáját eredményezte. Vajon ez a jelenség arra utal, hogy a kreatin a miosztatin hatása ellen dolgozik? A kreatin és GH emelő módszerek együttesen ellensúlyozhatják az izomnövekedést lassító, kontrolláló miosztatin hatásait? Nos, ilyen tárgyú kutatás még nem készült, de természetes módszerektől értelemszerűen csak korlátozott eredményeket várhatunk. Gyenge hipotézis szinten elfogadható az, hogy a miosztatin hatásával ellentétes irányú folyamatokat erősíthetünk fel a GH növelő edzések, GH emelő kiegészítők, és az izom kreatin szintet maximalizáló anyagok, valamint kreatin-monohidrát kombinálásával.

Nem kell tovább kétségek között hánykolódnunk, mivel 2010 áprilisában végre publikálták a kreatin-kiegészítés és rezisztencia edzés miosztatin-szinttel való összefüggéseit elemző vizsgálatokat! A tanulmány során 8 hetes rezisztencia edzés és kreatin-kiegészítés hatásait vizsgálták a vázizomzat erejére, a sovány testtömegre, a szérum miosztatin-szintre és a GASP-1-re. A randomizált, kettős vak-, placebo-kontrollos vizsgálatban 27 egészséges (23.42+/-2.2 éves) férfi vett részt, akik a vizsgálatot megelőző 12 hétben nem fogyasztottak ergogén étrend-kiegészítőket. Őket kontroll (CON), rezisztencia edzés+placebo (RT+PL) és rezisztencia edzés+kreatin csoportokba osztották be.

A kiegészítés a szokásos 1 hetes töltés, majd 3-5 g fenntartó adag rendszer szerint került kivitelezésre, az adagokat dietetikus számolta ki ttkg alapján és osztotta adagokra. A protokoll 8 hetes heti 3 edzésre épült, melyek 6 az egész testet igénybe vevő gyakorlatból, ezen belül három 60-70% 1 RM-el végzett 8-10 ismétléses szettből álltak. Az adatokat a 0., 4. és 8. héten vették fel. Az eredmények szerint a rezisztencia edzés — melynek miosztatin-szintre gyakorolt hatása korábban ellentmondásosnak látszott — a miosztatin-szint szignifikáns csökkenésével járt együtt, míg a GASP-1 szintje emelkedett. A rezisztencia edzéssel kombinált kreatin-kiegészítés nagyobb mértékű csökkenéshez vezetett a miosztatin-szintben (p<0.05), de a GASP-1-en járulékos hatás nem volt megfigyelhető (p>0.05). Mindezek a változások további magyarázatát adhatják a súlyzós edzés izomtömeget növelő tulajdonságának, amit a kreatin felerősíthet és a vizsgálat szerint fel is erősített!

Következtetés: Kicsit durván megfogalmazva a kreatin alkalmazás izomnövekedést idéz elő, amely hatásban szerepet játszhat a kreatinnak az MRF-ekre, azaz az izomképzésben résztvevő bHLH — bázikus hélix-farok-hélix — transzkripciós faktorokra, így az MRF4 miogén transzkripciós faktorra és a miogenin génexpressziójára, ezen keresztül az izom szatellit sejtek differenciálódására, fúziójára gyakorolt hatása, ami szövettenyészetekben és sportoló embereken is igazolt. Bizonyított továbbá, hogy a súlyzós edzés mellett adott kreatin kiegészítés fokozza az edzés szatellit sejt és izomrost-sejtmagszám növekedésre gyakorolt hatását az emberi vázizomzat rostjaiban, ami fokozott növekedést tesz lehetővé az izomzat számára. Igazolt, hogy kreatin kiegészítés után az izmokban nyugalmi állapotban nagyobb lehet az IGF-I (+30%) és IGF-II (+40%) mRNS expresszió, a kreatin anabolikus hatása tehát feltételezhetően részben a helyileg előállított IGF hormonokon keresztül valósulhat meg. A kreatin-kiegészítés transzkriptomikai hatásai a vázizomzatra tehát figyelemreméltóak! (transzkriptomika: az mRNS-ek tanulmányozásával, és ezek alapján a gének aktivitásával, kifejeződésével foglalkozó tudományág.)

A pontos hatásmechanizmus ma még nem ismert a kreatin-kiegészítés és a miosztatin-szint közötti összefüggések terén. A kutatók feltételezik az ozmotikus aktivitást, melynek szintén feltételezésen alapul a miosztatin leszabályozására és az MRF-ek, miogén transzkripciós faktorok expressziójára gyakorolt stimuláló hatása. A miosztatin és az ezt gátló GASP-1 fontos szerepet tölthet be a vázizomzat erejének fokozásában. A kreatin komplex hatásain keresztül mind az erő-, mind az izomtömeg növekedését tovább stimulálja, a miosztatin egyidejű csökkentése mellett.

A fenti információk fényében bátran megragadom a lehetőséget, hogy fényezzem magunkat: nos, ismét prófétaként nyilatkoztattuk ki az igazságot — vagy legalábbis azt, amit mára már annak gondolhatunk! :) A gyenge hipotézisből egy erősebb, jobban igazolt hipotézis lett, a valóság valószínűleg azonban még a most ismertnél is jóval bonyolultabb!

Kutatók: Saremi A, Gharakhanloo R, Sharghi S, Gharaati MR, Larijani B, Omidfar K.

Publikálva: "Effects of oral creatine and resistance training on serum myostatin and GASP-1." Mol Cell Endocrinol. 2010 Apr 12;317(1-2):25-30.

Szennyezett hamisítványok a teljesítményfokozó szerek feketepiacán
Az interneten már hosszú évek óta megtalálhatóak azok az oldalak, amelyekről szteroidokat rendelhetnek a vállalkozó szellemű testépítők és más szerhasználók. A neten és ismerősökön, szteroid-dílereken át beszerezhető cuccok biztonságossága és hatóanyagtartalma mindig is kérdéses volt. Összetételüket, hatóanyagtartalmukat sokan kétségbe vonták már, de kevés átfogó vizsgákat készült erről.

A THE HARTFORD COURANT amerikai újság pár éve megtette nekünk azt a szívességet, hogy vásárolt némi kokszot lengyelországi, spanyolországi és moldovai webszájtokról, ráadásul még a szükséges vizsgálatokat is elvégeztette. A teszteket a Northeast Laboratories készítette Berlinben William Ullmann vezetésével, a mérések gáz-kromatográf alkalmazásával történtek. Az eredményt előre borítékolni lehetett: némelyik készítmény mást tartalmazott, mint amit feltüntettek a csomagoláson, ez kockázatos lehet az eltérő adagolások és mellékhatások miatt, sőt volt olyan minta, amelyik nyomokban műanyagok gyártásánál használt tűzveszélyes és mérgező anyagot is tartalmazott. Tiltott, szarvasmarháknál hozamfokozóként alkalmazott rákkeltő anyag nyomait is kimutatták egy ampullában. Egy további minta első ránézésre kifejezetten kedvezőnek is tűnhet testépítő szemmel, hiszen közel kétszer több hatóanyagot tartalmazott, mint amit a felirat szerint kellett volna, ám ez lehetetlenné teszi a pontos adagolást és túl magas bevitelhez, mellékhatásokhoz vezethet. A veszélyes hamisítványok tehát gyakorta fellelhetőek voltak a piacon.

Egy újabb, 2008. áprilisi publikációban (J Anal Toxicol. 2008 Apr;32(3):232-40.) arról számoltak be kutatók, hogy milyen eredményekkel járt németországi házkutatásokkal összefüggésben lefoglalt gyógyszerek kémiai analízise — beleértve olyan anabolikus ágenseket mint az anabolikus androgén szteroidok (stanozolol, tesztoszteron származékok, trenbolone észterek, stb.), clenbuterol, anti-ösztrogén aktivitású anyagokat (tamoxifen, clomiphene), potenciafokozókat (sildenafil, tadalafil). Különböző tesztelési módszerekkel 70 terméket analizáltak. 18 esetben (25.7%) a feltüntetett összetevők különböztek a valódi tartalomtól, különösen az anabolikus androgén szteroidok esetében, a nandrolone és trenbolone észterek például gyakran helyettesítve vagy kiegészítve voltak különböző tesztoszteron származékokkal, és néhány tesztoszteron depot formula, amely eredetileg 4 különböző észterből állna, kevesebb vegyületből vagy rossz összetevőkből állt. Ha pontosak az információim, akkor a Naposim például Metandienone helyett Methyltestosterone-t tartalmazott, ahogyan az Anabol Tablets is a Sustanon 250 más, kevesebb eltérő tesztoszteron vegyületet tartalmazott, mint amennyit illett volna, és azok mindegyike sem volt eredetileg része a keveréknek. A NANDROLONE DECANOATE NORMA pedig tesztoszteron enantát-ot és cipionátot tartalmazott. Sokáig lehetne még sorolni az észlelt eltéréseket, a levonható következtetések azonosak.

Egy viszonylag friss, 2009 márciusában publikált méréssorozat a fentieknél is átfogóbb képet ad az Egyesült Királyságban forgalomban lévő teljesítményfokozó és kinézet-javító készítményekről. A vizsgálat előzményét a fokozódó feketepiacról származó szerhasználat során észlelt melléhatások jelentették: a szennyezett készítmények tályogokat eredményeztek, melyek sebészeti ellátást igényeltek. Ez vezetett oda, hogy akreditált laboratóriumban analizáltak 19 orálisan alkalmazandó és 38 egyéb módon (parenterálisan: ha a tápcsatorna kikerülésével juttatunk a szervezetbe hatóanyagokat; itt injekciós szerek) felhasználandó készítmény-mintát.

Szennyeződések mikroorganizmusokkal
Mivel az intramuszkulárisan alkalmazható készítményeket a máj szempontjából biztonságosabbnak tartják a felhasználók, ezért szakembereink szerint egyre gyakoribb a velük való visszaélés — szemben a tablettás készítményekkel. A vizsgált fiolák a bőrön élő mikroorganizmusokat tartalmaztak, ami megmagyarázza az alábbi képen kívülről majd közelebbről, szövet szinten látható tályogok gyakori kialakulását.

Az 57 feketepiaci készítmény analízisének eredményei
A készítmények analízise is érdekes eredményeket mutatott:

A készítmények változatos gyártóktól származtak, a pontos származás a cikkben nincs megadva, így a beazonosíthatóság nem minden esetben megoldható. Az 57 termékből 24, azaz 42% volt hamisítvány. A 19 szájon át szedhető szerből 4 mintára írták a stanozolol feliratot, ám csak egy tartalmazta azt, a többi más hatóanyagot tartalmazott, vagy nem volt belőle szteroid kimutatható. Minden más készítményben az volt, ami rá volt írva. A 38 zacskóból és fiolából 18 tartalmazta azt, ami fel volt tüntetve, 8 mást tartalmazott, 12 mintában pedig nem volt aktív összetevő kimutatható. A publikáció bizonyos mértékig a testépítő nőkre fókuszál, így a veszélyek érzékeltetésére egy testépítő versenyző nő kúrájának pár hetét is bemutatja táblázat formájában:

Következtetés: A feketepiacon beszerezhető készítményeknek nem mindegyike átverés, de mint a korábbi és az újabb adatok is alátámasztják, használatuk mindenképpen kockázattal jár, és ez a kockázat sokkal nagyobb, mint a gyógyszertári szerek használatával járó rizikó. A hatóanyagokat — még ha hígítva is — sok hamisítványba beleteszik, hiszen a jó vásárló a hűséges vásárló, ám ettől még sajnos egyáltalán nem nyugodhatunk meg. A fenti vizsgálatban 53%-a volt hamisítvány az injekcióban alkalmazható anabolikus androgén szteroid észtereknek, míg 21%-a a tablettáknak. Mikroorganizmusokat is tartalmaztak a folyékony készítmények, melyek az izomszövetben fertőzésekhez, tályogok képződéséhez vezethetnek. A háttérben a hamisítás maga és az előállítás hibái, a nem megfelelő ellenőrzés állnak okként. A kinézet javítása mint cél a hamisítványokra épülő feketepiac fokozott erősödését eredményezi. A rosszul beadott és egymás között megosztott injekciók tályogképződéshez és olyan kórokozók átadásához vezethetnek igazoltan mint a Mycobacterium smegmatis, Staphylococcus, Streptococcus, Pseudomonas, hepatitis B, hepatitis C (májkárosodás), HIV (AIDS betegség). Az izolált izomnövelésre helyileg szúrt injekciókhoz kötik a kutatók a fertőzések egy részét — a több helyre egyidejűleg beadott injekciók fokozott fertőzési lehetőséget jelentenek. A szerzők nem tartják biztonságosabbnak ezt a beviteli formát az orális alkalmazással összevetve.

Kutatók: Graham MR, Ryan P, Baker JS, Davies B, Thomas NE, Cooper SM, Evans P, Easmon S, Walker CJ, Cowan D, Kicman AT

Publikálva: "Counterfeiting in performance- and image-enhancing drugs." Drug Test Anal. 2009 Mar; 1(3): 135-42 T

A cikk megosztása Facebook-on, Twitter-en és IWIW-en:

Kövess minket Facebook-on, Twitter-en és Flickr-en (exkluzív információk, akciók!):