A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

Az immuntáplálás alkalmazásának lehetőségei sportolóknál
A sportolók számára a sport során, vagy a sporttevékenységtől függetlenül létrejövő sérülések a legfenyegetőbb rémálmok közé tartoznak, hiszen az ezekkel együtt járó átmeneti vagy akár végleges kihagyás az edzésekben és ennek következményeként az edzésterheléshez adaptálódott izmok méret-, tömeg- és erővesztése, az önmagunkról kialakított kép változása mind-mind komoly veszteség. Ennek a problémakörnek az étrendi kezeléséről korábban már bővebben szót ejtettünk, ahogyan a sporttevékenység közben az idegrendszert érő sérülések befolyásolásának elméleti és gyakorlati megoldásairól is.

A sportolók életét azonban nem csak a sérülések, hanem különböző fertőzések is nagymértékben megnehezíthetik. A bakteriális (állóképességi sportolóknál bakteriális vagy vírusos felső légúti fertőzések, emésztőrendszeri megbetegedések), gombás vagy vírusos eredetű fertőzések (kontakt sportoknál például herpes simplex, ritkábban hepatitis vagy HIV fertőzések) az edzés és a normál életvitel folytatása elé átmeneti vagy tartós akadályt gördíthetnek.

Az "immunrendszer erősítő" anyagokról szóló cikkek, reklámok a dietetikusok számára olyanok mint a bikának az előtte lengetett posztó — ilyen anyagok ugyanis nem léteznek. Létezik viszont összefüggés számos bioaktív vegyület és tápanyag, valamint az immunrendszer működése között. Ez a hatás lehet pozitív vagy negatív előjelű, ám hogy ez a +/- hatás kedvező-e számunka, azt az adott helyzet, hatóanyag dózis, bevitel és az egyéni adottságok döntik el (genetikai háttér, tápláltsági állapot, edzettség, stb.) Az immunrendszer működésének modulálása az étrenden keresztül, azaz az immunrendszer "táplálása" a táplálkozástudomány egyik fontos kutatási területe. Gyakorlatban az immuntáplálást ma Magyarországon elsősorban az olyan súlyos problémáknál alkalmazzák tápszerek segítségével mint az égési sérültek vagy komolyabb műtéten átesett emberek kiegészítő kezelése. Rajtuk kívül azonban ma már a sportolók és inaktív életet élő emberek is profitálhatnak az ezen a területen felhalmozott ismeretekből!

Sport és immunrendszer
A testi aktivitás kapcsolata az immunrendszerrel igen bonyolult, részletes ismertetésére nincs módom és gondolom nem is igénylitek annyira! :) A lényeg, hogy rövid ideig tartó terhelés hatására a keringő leukociták (fehérvérsejtek) száma akár négyszeresére is növekedhet, ami kedvezpő változás. A közepes intenzitású tevékenység fokozhatja a természetes ölősejtek és a keringő limfociták számát, ami szintén kedvező változás. Az ilyen testi aktivitás csökkentheti például a felső légúti megbetegedések kockázatát, míg a nagy intenzitású, huzamos ideig tartó terhelés akár kedvezőtlen is lehet az imunrendszer működésére. Nagy terhelések hatására a nyál IgA szintje eshet, ami együtt járhat a légúti fertőzések fokozott kockázatával. Kutatások szerint a fogyasztás (súlycsoportba vagy testépítő versenyre) is immunelnyomó hatású lehet bizonyos mértékig, ám ennek a fertőzések gyakoriságára való közvetlen hatása ma még kérdéses.

A felső légúti virális vagy bakteriális fertőzések az adatok szerint gyakoribbak lehetnek állóképességi sportolók körében: maratonistáknál, ultramaratonistáknál a versenyeket követő két hétben a sportolók 30-70%-a is beszámolhat felsőlégúti fertőzésekről. Az immunrendszer működésének nagyon kimerítő terhelések hatására bekövetkező átmeneti gyengülése az a "nyitott ablak", amelyen át sok fertőzés bejuthat a szervezetbe, növelve a fertőzések kockázatát. Mint korábban utaltam rá, a nyitott ablak elmélettől függetlenül is számos veszély leselkedik fertőzések képében a sportolókra, amelyeket nem árt, ha ki tudunk védeni, vagy a betegség leküzdését fel tudjuk gyorsítani.

Étrendünk hatása az immunrendszerre
Mind a hiányos tápanyag- és energiafelvétel, mind a túltáplálás kedvezőtlenül hathat azt immunrendszer működésére. A kielégítő tápanyag-, ezen belül a fehérje-felvétel is fontos az immunrendszer megfelelő működéséhez. Az arginin aminosav a fehérjék összetevői közül kiemelhető, mértékkel alkalmazva támogathatja a szervezet védekezőképességét. Negatív étrendi hatásként említhető, hogy a túlzott zsírbevitel ronthatja az ölősejtek működését, a vaskiegészítés pedig jó táptalaj lehet a fertőzések kialakulásához, ezért csak indokolt esetben javasolt ezt növelni, rutinszerűen etetni sportolókkal tilos!

Tejsavófehérje
Kiemelhető a fehérjeforrások közül a tejsavófehérje, mely számos biológiailag aktív frakcióval is rendelkezik. A tejsavó bioaktív összetevői mint a lizozim és a laktoferrin, a glutamin, IgA, béta-laktoglobulin és béta-laktalbumin a kemény edzések következtében gyakoribbá váló fertőzések kivédésében, az immunrendszer támogatásában is fontos szerepet játszhatnak. (1.) Erről ma még nem készült elegendő kutatás, én bízom a későbbi pozitív eredményekben. A kolosztrum véleményem szerint ára miatt gyakorlatilag használhatatlan a kutatásoktól függetlenül is: az ár és a várható eredmények egyszerűen nincsenek arányban!

L-Glutamin
A plazma glutamin szintjének esését a kutatások korábban összefüggésbe hozták az immunszupresszió folyamatával, mivel ez a limfociták és makrofágok fő tápanyaga. Az L-glutamin kiegészítés sportolók immunrendszerét támogató hatásának hipotézise ma vitatott, szerepe valós, de számunkra jelentősége valószínűleg nem olyan nagy. Ez azért is lehet így, mivel a fehérje készítményekkel és más étrendkiegészítőkkel feltehetően elegendő mennyiségben jut a szervezetünkbe.

L-lizin
A lizin a Herpes simplex vírus sokszorozódását gátolja, rövidítve a betegség tüneteit. (2.) A témát sajnos nem kutatják eléggé, talán mert egy aminosavat nem tudnak szabadalmaztatni. Probléma esetén konzultáljunk háziorvossal vagy bőrgyógyásszal is a kezelésről!

C-vitamin
A jó vitamin ellátottság is fontos az egészség megőrzéséhez. A C-vitamin (aszkorbinsav) a már kialakult nátha időtartalmát lerövidítheti, a fertőzések tüneteinek enyhítése és rövidebb lefolyásuk szintén feltételezhető alkalmazásakor, ám valószínűleg nem előzi meg a megbetegedéseket. Úszóknál például egy friss vizsgálat során a felső légúti megbetegedések gyakoriságát nem, csak a betgség időtartalmát mérsékelte 22%-kal, a pozitív hatás ráadásul férfiakra korlátozódott! (3.) Az aszkorbinsav feltehetően cinkkel kombinációban gyorsíthatja a fertőzések leküzdését, jobban mint önmagában. Orvosunk tanácsát persze kérjük ki!

D-vitamin
A D-vitamin a vitaminok polihisztora: az izomzatra, vérképzésre, sejtosztódásra és érésre is befolyása van, kutatások szerint bizonyos mértékig csökkentheti az emlő-, vastagbél- és prosztata daganatok kialakulásának kockázatát is, de más daganatok sejtjeinek osztódására és áttéteinek kialakulására is gátló hatása lehet. Nem merek határozott kijelentéseket tenni, mivel ez egy elég friss kutatási terület, de feltételezhető 50%-os vagy ezt meghaladó kockázat mérséklés is egyes daganatoknál! További előny a légúti fertőzések elleni védelem fokozása is: természetes antibiotikum-szerű anyagok termelését támogatja, hiányában a nátha, influenza gyakoribb lehet. Szintjének csökkenése bizonyos elméletek szerint az influenza előfordulásának szezonális változásaival is összefüggésben van. A tüdő olyan problémáinál mint az asztma vagy COPD, szintje még fontosabb lehet az egészség megőrzéséhez. A jó ellátottságra érdemes ügyelni, de evidenciának azért még ne teljesen tekintsük ezt az elméletet! Még akkor sem, ha a D-vitamin a C-vitamin mögött álló pozitív kutatások sokszorosát tudhatja maga mögött. (4.)

Egyéb, az immunrendszer működését befolyásoló anyagok és élőlények
Az immunrendszer stimulálása gyógynövény kivonatokkal is megoldható, bár az alábbiakban tárgyalt hatások és az alkalmazás indokoltsága sportolók esetében még nem igazolt.

Áfonya fajok, tőzegáfonya
A tőzegáfonya hatóanyagai a húgyúti E. coli fertőzések esetén nyújthatnak segítséget elsősorban hölgyeknek (5.), annak ellenére, hogy élelemként vagy étrendkiegészítőként is alkalmazhatjuk.

Echinacea
Az Echinacea (kasvirág) fajok összetevői immunrendszer stimuláló hatásúak, ám néhány meghülést megelőző hatást mutató vizsgálat ellenére sem javasolt kifejezett orvosi tanács nélkül alkalmazni, mivel ez nem teljesen mentes a kockázatoktól (beleértve a gyógyszerkölcsönhatások lehetőségét is).

Spirulina
A Spirulina (Arthrospira platensis) alga növelheti az IgA termelést, az IgA molekula pedig a szövetekből a nyálkahártya felületére jut, és ott helyileg képes a védelmet ellátni a kórokozókkal szemben. A Spirulinának állati modellekben és embereken végzett vizsgálatokban, antivirális, vérképzést fokozó, daganatellenes és immunrendszer stimuláló hatása volt megfigyelhető. (6.) Bővebben az alga hatásairól és ennek korlátairól itt olvashatsz.

Béta-glükán
Állatkísérletek alapján védő hatása lehet a felsőlégúti megbetegedések ellen, ha a sportolók béta-glükán kiegészítést kapnak, ám ezt sportoló embereken végzett vizsgálatok idáig meggyőzően nem tudták igazolni, ahogyan az immunrendszer edzés hatására létrejövő eltéréseire gyakorolt hatását sem. (7.) Lehetnek előnyei, de csak korlátozott mértékben. A béta-glükán mellett az utóbbi években a kvercetin is előtérbe került, ez inkább kedvező hatású lehet a felső légúti megbetegedések megelőzésében.

Probiotikumok
Olyan élő élelmiszer alkotórészek, amelyek kedvező hatással vannak az ember egészségére. A probiotikumok képesek lehetnek a bélben csökkenteni a karcinogén vegyületek termelődését, növelni a szervezet fertőzésekkel szembeni ellenállóképességét (főleg a hasmenéssel járó fertőzésekkel szemben), kedvezően befolyásolhatják az immunrendszer működését, enyhíthetik a gyulladásos bélbetegségek, allergiás és autoimmun betegségek tüneteit, illetve szerepet játszhatnak megelőzésükben. A probiotikumok alkalmazásánál elengedhetetlen, hogy a bevitt mikroorganizmusok képesek legyenek élve eljutni a vastagbélbe és ott megtelepedni. A megtapadt probiotikum néhány naptól néhány hétig vannak jelen a bélben, így hatását csak folyamatos fogyasztás esetén fejti ki tartósan. Ételeinkkel vagy étrendkiegészítéssel juthatunk ezekhez az élőlényekhez. A témáról bővebben írtunk itt.

Összefoglalás
A sportolók számára a sportolás során és a sporttevékenységtől függetlenül létrejövő fertőző betegségek a fenyegető rémálmok közé tartoznak. Ennek megelőzésére adottak bizonyos lehetőségek, hatóanyagok — szerencsénkre olyan anyagok is, melyekhez koncentráltan is hozzájuthatunk szükség esetén. Csodát természetesen ezek sem tehetnek, de a kockázat mérséklésében lehet szerepük. Remélem, hogy ezzel az írással segítettem ötleteket adni nektek az ősz és a tél betegségmentes átvészeléséhez!

Esetleges mellékhatásaik miatt általánosságban egyetlen gyógynövény vagy étrendkiegészítő sem ajánlható mindenki számára megelőző alkalmazásra vagy kezelésre, ez egyéni mérlegelést igényel az orvos és a dietetikus részéről. A potenciálisan kedvező hatású étrend és étrendkiegészítés kockázatai a sérüléstől eltekintve egészséges ember számára a legtöbb esetben elhanyagolhatóak (de a gyógyszeres kezelést, máj- és veseműködést, stb. szakembernek kell figyelembe vennie!), ezért a kutatások jelenleg nyitott kérdéseinek ellenére is érdemes ezzel foglalkoznunk.

Irodalom

1. Ewan Ha, Michael B. Zemel, Functional properties of whey, whey components, and essential amino acids: mechanisms underlying health benefits for active people (Review), Journal of Nutritional Biochemistry 14 (2003) 251-258

2. Griffith RS, Walsh DE, Myrmel KH, Thompson RW, Behforooz A., Success of L-lysine therapy in frequently recurrent herpes simplex infection. Treatment and prophylaxis. Dermatologica. 1987;175(4):183-90.

3. Constantini NW, Dubnov-Raz G, Eyal BB, Berry EM, Cohen AH, Hemilä H. The effect of vitamin C on upper respiratory infections in adolescent swimmers: a randomized trial. Eur J Pediatr. 2010 Aug 6.

4. Schwalfenberg GK A review of the critical role of vitamin D in the functioning of the immune system and the clinical implications of vitamin D deficiency. Mol Nutr Food Res. 2010 Sep 7.

5. Tempera G, Corsello S, Genovese C, Caruso FE, Nicolosi D. Inhibitory activity of cranberry extract on the bacterial adhesiveness in the urine of women: an ex-vivo study. Int J Immunopathol Pharmacol. 2010 Apr-Jun;23(2):611-8.

6. Mishima T, Murata J, Toyoshima M, Fujii H, Nakajima M, Hayashi T, Kato T, Saiki I: Inhibition of tumor invasion and metastasis by calcium spirulan (Ca-SP), a novel sulfated polysaccharide derived from a blue-green alga, Spirulina platensis., Clin Exp Metastasis. 1998 Aug;16(6):541-50.

7. Nieman DC, Henson DA, McMahon M, Wrieden JL, Davis JM, Murphy EA, Gross SJ, McAnulty LS, Dumke CL., Beta-glucan, immune function, and upper respiratory tract infections in athletes. Med Sci Sports Exerc. 2008 Aug;40(8):1463-71. T

A cikk megosztása Facebook-on, Twitter-en és IWIW-en:

Kövess minket Facebook-on, Twitter-en és Flickr-en (exkluzív információk, akciók!):