Tesztoszteron eMagazin
A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed,
a diétád! Tihanyi
András dietetikus tudományos kutatások rovata
- A fáradásra és így a teljesítményre
gyakorolt hatása a szénhidrát pótlásnak rövid távon részben kifejtődhet a folyadék
lenyelése nélkül is, a szénhidrát tartalmú oldattal történő szájöblítés során
pusztán a kemoreceptorok segítségével az agy bizonyos területeire gyakorolt aktiváló
hatáson keresztül. Ami praktikusan alkalmazható ebből a nem állóképességi sportoló,
vagy nem élsportoló átlagembernek, az az, hogy pár korty sportitallal, cukoros
itallal 5-10 másodpercig öblögetve vagy azt ízlelgetve felélénkülhetünk edzés
során vagy akár egy unalmas előadást hallgatva is!.
| Sportitalok:
célpont az idegrendszer? Szerencsésnek tartom
magam, hogy évek óta részt vehetek előadóként edzők továbbképzésein, és ismeretlen
vagy ismert élsportolókkal is rendszeresen dolgozhatok. Ez az, ami lehetővé teszi,
hogy képet alkothassak a körükben elterjedt nézetekről, hiedelmekről. Az étrendkiegészítéssel
napi szinten foglalkozó sportolók és így a testépítők többsége számára szinte
elképzelhetetlen, hogy a több órás nyári szabadtéri edzések mellé profi sportolóknál
is sokszor ásványvíz a szomjoltó (mivel nincs pénz vagy igény sportitalokra),
vagy hogy az edzés utáni regeneráló italok között jelenleg is előkelő helyen szerepelhet
a sör (az ennek hatékonyságát vizsgáló kutatásoknak a függetlensége is megkérdőjelezhető,
de a magyar gyakorlat még csak nem is ezekre a kutatásokra, hanem a több évtizedes
hagyományokra épít). Alig pár hete ejtettünk legutóbb szót a sportitalok jelentőségéről
és összetételük manipulálásának sport-teljesítményre gyakorolt potenciális hatásáról,
ám ezzel és korábbi, nagyobb terjedelmű cikkünkkel még mindig nem ástunk a hatásmechanizmusuk
titkainak mélyére! 
Tudjuk,
hogy a legfontosabb, legolcsóbb és legkevésbé megbecsült teljesítmény-fokozó anyag
táplálkozásunkban a víz. A sport-teljesítmény hőségben már 2%-os testtömeg-csökkenés
hatására romolhat, így a verejtékezéssel vesztett víz és elektrolit pótlása, az
étrend folyadékkal történő "kiegészítése" létfontosságú minden sportoló
számára (az egyéni és sportági eltérések figyelembevételével). A folyadékhiány
a keringés működését, a sejtek gázcseréjét is rontja, tehát ezzel is a teljesítmény
csökkenéséhez vezet. Ha vizet iszol, egyáltalán
nincs megoldva a probléma, mivel annak többsége gyorsan távozik a szervezetből
a vizelettel. A nátriumszegény italok hígítják a vért, a szomjúságot hamar megszüntetik,
aminek az lesz a következménye, hogy a kelleténél kevesebbet fogsz inni. Amire
feltehetően szükségünk és szükséged van, az egy 4-8%-os
szénhidrát tartalmú, ideális ozmotikus tulajdonságokkal rendelkező ital: a
szervezetével azonos, vagy annál kisebb koncentrációjú oldat. A bélben a vízabszorpciót
fokozza a nátriumot és glükózt is tartalmazó hipotóniás oldat, ezek aktív felvétele
növeli a vízfelvételt, míg a hipertóniás oldat folyadék kiáramlást idézhet elő
a bélbe szervezet felől! 
A
folyadékkal elfogyasztott szénhidrát gyorsan elérhető energiaforrás a vázizomzat
és az agy számára. Itt a szénhidrát típusa is fontos: az egyszerű szénhidrátok
gyorsan hasznosíthatóak, de kellően híg oldat összetett szénhidrátot is tartalmazó
kombinációkkal érhető el legkönnyebben. Az elektrolitok még a szénhidrátnál is
fontosabbak, nélkülözhetetlenebbek szervezetünk számára a huzamosabb ideig tartó
aktivitás során, mivel ténylegesen leadásra kerülnek súlyzós edzés végzése
mellett viszont általában kisebb a jelentőségük. A terheléssel járó folyadékigény
egyénenként erősen változhat, de az elmondható, hogy kedvező (ha nincsenek nagyobb
zsírraktáraink), ha az izotóniás, vagy hipotóniás szénhidrát-elektrolit oldatokkal
30-60 g szénhidrátot fogyasztunk el óránként sporttevékenység vagy kemény fizikai
munka mellé. A módszer továbbfejlesztett
változata a szénhidrát mennyiségének a csökkentése mellett mérsékelt fehérje (vagy
aminosav) kiegészítést alkalmaz, és ilyen formában már a súlyzós edzést végző
sportolók számára is érdekesebb lehet. A friss kutatások ennek a már évek óta
számos változatban általunk is javasolt módszernek az előnyeit támasztották alá,
kiegészítve a már ismert hatásokat, a fáradtság és az izomzat sérüléseinek feltételezhető
mérséklését. A kiegészítés alkalmazásának megalapozottsága nem állóképességi sportok
esetében még mindig némileg vitatható, de az edzés előtt 1-1.5 órával fogyasztott
fehérje tartalmú turmix, edzés közbeni mérsékelt szénhidrát és fehérje
vagy BCAA
tartalmú (esetleg L-karnitinnel
kiegészített) ital, valamint az edzést követő regeneráló ital kombinációja (akár
kreatinnal
dúsítva) valószínűleg előnyös lehet az izomépítés szempontjából. A
folyadék és a szénhidrát pótlása tehát fontos a sportolók teljesítményének megtartásához
vagy javításához, különösen 1 órát meghaladó terhelések során így tudják
a legtöbben. De mi a helyzet akkor, ha 1 óránál rövidebb terhelésről van szó,
vagy ha csak pár kortyot iszik a sportoló edzés, verseny során? Mi a helyzet,
ha meg sem issza a sportitalt, inkább öblöget vele és egyszerűen kiköpi? Semmi
gondolhatnánk nem történik semmi! A szénhidrát kell az agynak és
az izomzatnak, de rövid időtartamú terhelések során a szervezet raktárai még nem
merülhetnek ki. A sportital tehát ilyenkor nem használ. Ha pedig el sem fogyasztjuk,
akkor logikusan még kevésbé használ! A
helyzet valószínűleg pont az ellenkezője: évek óta kutatják, 2008-as angol nyelvű
szakkönyvekben már említik a lehetőséget és az én előadásaimnak is évek óta része
egy izgalmas kérdés, a sportitalok idegrendszerre gyakorolt hatása. Lássuk, miről
is van szó! 1997-ben már kimutatták edzett
állóképességi sportoló kerékpárosokon a 7.6%-os szénhidrát-elektrolit oldat számottevő
teljesítményfokozó hatását a mesterségesen színezett-ízesített víz placebóval
szemben kb. 1 órás terhelés során. Ez nem tekinthető magától értetődőnek, mivel
ilyen rövid idő alatt még nem szorul rá egy edzett sportoló a külső szénhidrát
pótlásra. Publikálva:
"Carbohydrate-electrolyte feedings improve 1 h time trial cycling performance."
Int J Sports Med. 1997 Feb;18(2):125-9. Kutatók:
Jeukendrup A, Brouns F, Wagenmakers AJ, Saris WH. 
Logikus
a korábbi kutatás alapján, hogy akkor 1 órát nem meghaladó terhelésnél is hasznos
a szénhidrát pótlás. Állóképességi sportoló kerékpárosokon azonban a szőlőcukor
tartalmú infúzió nem eredményezett teljesítmény javulást a sós vizet tartalmazó
infúzióval szemben kb. 1 órás terhelés esetén. Publikálva:
"The effect of glucose infusion on glucose kinetics during a 1-h time trial."
Med Sci Sports Exerc. 2004 Sep;36(9):1543-50. Kutatók:
Carter JM, Jeukendrup AE, Mann CH, Jones DA. Más
kutatók nem mutattak ki jelentős teljesítményjavulást 6%-os szénhidrát-elektrolit
oldat fogyasztásakor a szénhidrátmentes placebóval szemben kb. 1 órás terhelés
során ÉS jól megtervezett, magas szénhidráttartalmú étrend fogyasztása esetén.
Publikálva:
"Carbohydrate-electrolyte feedings and 1 h time trial cycling performance."
Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2004 Oct;14(5):541-9. Kutatók:
Desbrow B, Anderson S, Barrett J, Rao E, Hargreaves M. Mi
lehet a teljesítményfokozás oka rövid időtartam és szájon át történő bevitel esetén?
kérdezték maguktól a kutatók, és csak öblögetést engedtek a vizsgálatban
résztvevő kerékpáros sportolóknak a továbbra is 1 óra körüli időtartalmú terhelés
során. 6.4%-os maltodextrin tartalmú vízzel vagy sima vízzel öblögettek az önkéntesek.
A teljesítmény javulása számottevő volt, amit a szájban található receptoroknak
és ezek agyra gyakorolt hatásának tulajdoníthatunk, nem a tápanyagellátottság
javulásának! Publikálva:
"The effect of carbohydrate mouth rinse on 1-h cycle time trial performance."
Med Sci Sports Exerc. 2004 Dec;36(12):2107-11. Kutatók:
Carter JM, Jeukendrup AE, Jones DA. A vizsgálatoknak
itt még nem értek a végére, számos nyitott kérdés maradt. Például mi történik,
ha étkezés (minden sportolónak egységes reggeli) után végezzük el terhelés közben
a 6.4 %-os maltodextrin tartalmú vízzel vagy sima vízzel történő öblögetést? Nem
csigázom az érdeklődést az unalmas részletekkel, röviden: ebben az esetben tényleg
nem történt semmi, nem volt teljesítményjavulás kimutatható. Publikálva:
"Carbohydrate mouth rinsing in the fed state: lack of enhancement of time-trial
performance." Int J Sport Nutr Exerc Metab. 2009 Aug;19(4):400-9. Kutatók:
Beelen M, Berghuis J, Bonaparte B, Ballak SB, Jeukendrup AE, van Loon LJ. A
kutatások azt valószínűsítik, hogy a szénhidrát jelenléte a szájban olyan területeit
aktiválja az agynak (a terhelést megelőző étkezésektől és az azoktól való távolságtól
is függően), mely a teljesítményt fokozni képes ezt azonban idáig nem sikerült
közvetlenül igazolni. 2009-ben ez is megtörtént: először a szokásos szénhidrát
(glükóz) oldatot vetették össze szacharin mesterséges édesítőszer tartalmú oldattal
terhelés során öblögetve. A szőlőcukor nyert. A következő lépésben a glükóz szájban
kifejtett agyra gyakorolt hatását vizsgálták funkcionális MRI segítségével. A
funkcionális mágneses rezonancia vizsgálat (fMRI) az MRI vizsgálat egy specializált
típusa, amely az idegi aktivitással összefüggésben lévő hemodinamikus választ
méri az emberek és állatok agyában vagy spinális kötegében. Itt az derült ki,
hogy a jutalmazással kapcsolatos területek aktiválódtak a mesterséges édesítőszer
erre nem hatott. A maltodextrinnel és placebóval elvégezve a terheléses tesztet,
majd a maltodextrint glükózzal funkcionális MRI segítségével összevetve az eredmény
a glükóznál kimutatotthoz hasonló volt. A teljesítményjavulás oka öblögetés esetén
az édes íztől függetlenül a szénhidrát által történő aktiválása lehet a jutalmazásért
és motoros kontrollért felelős területeknek. Publikálva:
"Carbohydrate sensing in the human mouth: effects on exercise performance
and brain activity." J Physiol. 2009 Apr 15;587(Pt 8):1779-94. Kutatók:
Chambers ES, Bridge MW, Jones DA. Következtetés:
A fáradásra és így a teljesítményre gyakorolt hatása a szénhidrát pótlásnak rövid
távon részben kifejtődhet a folyadék lenyelése nélkül is, a szénhidrát tartalmú
oldattal történő szájöblítés során pusztán a kemoreceptorok segítségével az agy
bizonyos területeire gyakorolt aktiváló hatáson keresztül. Ezt támaszthatja alá
a szénhidrát fogyasztás korai teljesítmény fokozó hatása korábbi vizsgálatokban,
valamint az izmok és az idegrendszer számára jól hozzáférhető tápanyagként szolgáló
glükóz infúziójánál a teljesítmény javulásának hiánya a sós víz infúzióval összevetve.
Mindez hosszabb távoknál természetesen
nem zárja ki a szénhidrát energiaforrásként történő felhasználását (a megnövekedett
felhasználás igazolt a lenyelt sportital esetében 1 órás terhelésnél is), ám rövidebb
időtartamú terheléseknél a fáradás kivédése nem az energiaszolgáltató vegyületek
bevitelével, vagy az agyba kerülő triptofán mennyiségének mérséklésével, hanem
feltehetően az izomzatot irányító agy félrevezetésével valósul meg. Jelenleg
kérdéses a legfrissebb adatok és korábbi mérések alapján, hogy mikor hasznos lenyelni
a sportitalt éles helyzetben és mikor érdemesebb öblögetni. Ezt a körülmények
figyelembevételével edzések során kísérletezhetjük ki szakember segítségével,
mivel ez egy elég komplex kérdés. Bár a részletek ismertetését hanyagoltam, ebből
az áttekintésből is kiderülhetett, hogy a sportitalok alkalmazásának teljes hanyagolása
még rövidebb versenyhelyzetek, meccsek során sem feltétlenül előnyös. Ami praktikusan
alkalmazható ebből a nem állóképességi sportoló, vagy nem élsportoló átlagembernek,
az az, hogy pár korty sportitallal,
cukoros itallal 5-10 másodpercig öblögetve vagy azt ízlelgetve felélénkülhetünk
edzés során vagy akár egy unalmas előadást hallgatva is! T A
cikk megosztása Facebook-on, Twitter-en és IWIW-en:
Kövess minket Facebook-on, Twitter-en és
Flickr-en (exkluzív információk, akciók!):
|