A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

L-karnitin az izomnövelésben? Génszintű hatások a vázizomzatban karnitin kiegészítés hatására
Az izomtömeg módosításának endokrin perspektíváiról korábban már részletesen írtunk. Az endokrin (belső elválasztású) faktorok mennyisége egész életünk során meghatározza az izomzat növekedését és fejlődését, az izomstruktúrát és működését. Néhány faktor szerepe nagyobb az anabolikus és katabolikus állapotok kialakulásában, mint másikaké. Az izom regenerációjában, fejlődésében fontos szerepet töltenek be az izomzat szatellit sejtjei. Ezek osztódásra képesek, új rostokat tudnak képezni, a meglévő rostokkal összeolvadva az izom-regenerációért és növekedésért egyaránt felelősek.

A szatellit sejtek sérülés és terhelés hatására osztódásnak indulnak és még több szatellit sejtet, valamint izomrostokat hoznak létre, illetve összeolvadnak a meglévő rostokkal, növelve azokat. Az anabolikus hatású IGF-I hormont a máj termeli és bocsátja ki a vérkeringésbe a növekedési hormon hatására és szabályozása alatt. A vázizomzat is termel IGF-I-et, ami kísérletek szerint nagymértékben felelős lehet az izomzat növekedéséért. A kutatók korábban a kreatin sejttenyészetekben mutatott izomérést stimuláló hatása miatt feltételezték, hogy a kreatin valamilyen kapcsolatban lehet az IGF-I hormonnal is. Mára már az is igazolt, hogy kreatin kiegészítés után az izmokban nyugalmi állapotban nagyobb lehet az IGF-I és IGF-II mRNS expresszió, a kreatin anabolikus hatása tehát feltételezhetően részben a helyileg előállított IGF hormonokon keresztül valósulhat meg. Minden olyan étrend-kiegészítő amely az IGF-I szintjét helyileg vagy szisztémásan emelni képes, figyelmet érdemel potenciálisan anabolikus anyagként!

Az L-karnitin sokáig kizárólag mint zsírégetést elősegítő vitaminszerű anyag volt népszerű a fizikailag aktív életet élők körében, később kiderült, hogy kritikus szerepet játszik a spermiumok anyagcseréjében és érésében sőt a potencia javításában is. Ezek a kutatások ugyan érdekesek — akár csak a hajnövekedésre gyakorolt kedvező hatás — de a sportolók számára jelentőségük nem túl nagy. Más a helyzet az L-karnitin vázizomzatra gyakorolt hatásával, amelyet utóbb szintén sikerült alátámasztani. 2003-ban tudósok úgy találták, hogy az anabolikus hormonok (tesztoszteron, IGF-I, GH, stb.) edzésingerre történő természetes emelkedése mellett az izomszövet mikrosérülése kisebb mértékű volt a karnitint szedő emberekben. Ez arra utalt, hogy a karnitin segítheti a regenerációt, és a kisebb szöveti sérülés miatt nagyobb teret enged az edzés következtében megemelkedett szintű anabolikus hormonok hatásainak létrejöttéhez. Ebben a kutatásban (J Strength Cond Res. 2003 Aug;17(3):455-62.) azonban IGF-I emelő hatást nem sikerült kimutatni.

Később is úgy találták egy szintén embereken végzett vizsgálat során, hogy az L-karnitin L-tartarát kiegészítés és az edzés utáni étkezés az androgén receptorok számát kedvezően befolyásolhatja, így elősegítheti a súlyzós edzés (rezisztencia edzés) utáni regenerációt. Az ehhez szükséges dózis is ismert: már 1-2 g-os karnitin kiegészítés hatékonyan befolyásolhatja az edzés eredményeként létrejött izomsérülésre, metabolikus stresszre jellemző jelzőértékek emelkedését és mérsékelheti az izomfájdalmát, érzékenységét (J Strength Cond Res. 2007 Feb;21(1):259-64.).

2011-et írunk, mikor megvizsgálják az L-karnitin-nak malackák vázizomzatára, azon belül is a génexpresszióra gyakorolt hatását. Mint az adatokból kiderült, malacokban az L-karnitin jelentős plazma és vázizomzat L-karnitin szint emelkedést eredményez. (Ez eltér az emberi adatoktól, emberben az izom karnitin szintet normál dózisokkal nem könnyű emelnünk.) Érdeklődésünkre tarthat számot, hogy olyan, az izomatrófiáért ("sorvadás") felelős gének leszabályozása is kimutatható volt mint az muRF1 vagy az atrogin-1. Hasonlóan fontos információ, hogy az IGF és inzulin hormon jelátviteli útvonalakra is befolyással, erősítő hatással volt az L-karnitin kiegészítés. Összegezve az adatokat, az L-karnitin kiegészítés a kutatók szerint kedvező hatással lehet a vázizomzatra az anabolikus IGF-I és inzulin útvonalon, valamint az izomatrófiáért felelős gének elnyomásán keresztül. Az izomfehérje lebontás gátlása is utóbbi hatások részét képezi!

Publikálva: "Dietary L-carnitine alters gene expression in skeletal muscle of piglets" Mol Nutr Food Res. 2011 Mar;55(3):419-29.

Kutatók: Keller J, Ringseis R, Priebe S, Guthke R, Kluge H, Eder K.

Mint tudjuk az emberi izomzat L-karnitin szintje nehezen emelhető, így a kiegészítéssel kiváltott hatás mérsékelt lehet. Szerencsénkre 2007-ban kiderült és ismertettük is, hogy ha a kreatin töltésnél szokásos 80-100 g körüli szénhidrát mennyiség kíséri az L-karnitin fogyasztást, az kedvezően hat a karnitin raktározására. A karnitint tehát a regeneráció és izomnövelés érdekében elvileg érdemes lehet mondjuk a kreatin kiegészítés mellett szedni, vagy külön alkalmazni hasonló kombinációkban. A kreatinnál bevált fehérje-szénhidrát kombináció hatásossága az L-karnitinnál már kérdésesebb. Az L-karnitin töltés értelmét 2 g L-karnitin és 80 g szénhidrát alkalmazásával 2011-es publikáció is határozottan alátámasztotta, így ez egy működőképesnek tűnő módszer a vázizomzat L-karnitin szintjének emelésére.

Publikálva: "Carbohydrate ingestion augments L-carnitine retention in humans" J Appl Physiol. 2007 Mar;102(3):1065-70.

Kutatók: Francis B. Stephens, Claire E. Evans, Dumitru Constantin-Teodosiu, Paul L. Greenhaff

Következtetés: Megfelelően, szénhidráttal támogatott töltéssel vagy (ez csak feltételezés) inzulinutánzó anyagokkal együtt alkalmazva az L-karnitin közönséges zsírégetőből a vázizomzat anabolikus és katabolikus folyamatait, hormonhatásokat moduláló szerré alakulhat át. A kutatások ígéretesek, már most megfelelően alátámasztott számos ebben szerepet játszó folyamat létezése, ám a malacokon végzett mérések eredményei emberre nem egy az egyben átültethetőek. Az L-karnitin génexpresszióra kifejtett befolyása emberekben még további megerősítést igényel, ám ha beigazolódik, az nagy áttörés lehet az izomzat építésében.

A tápanyagösszetétel hatása a szérum tesztoszteron szintre orális tesztoszteron pótlás esetén
A fekete kereskedelemben beszerezhető szteroidok hamisításáról, mellékhatásairól, szennyeződéseiről sokat és sokszor írtunk. A magam részéről mindig meg szoktam lepődni, amikor kezdő testépítő ismerőseimre rá akarják sózni a legbrutálisabban májkárosító tablettás készítményeket, vagy arra akarják őket rábeszélni, hogy korosodó férfiak számára kitalált kenegetős készítményekkel emeljék az egekbe a tesztoszteron szintjüket. Az átverés és a viszonylagos ártalmatlanság határmezsgyéjén mozog, ha olyan szájon át szedhető tesztoszteron készítmények mint például az Andriol Testocaps (testosterone undecanoate) aranyáron történő vásárlására bíztatják őket.

Probléma ezzel a beviteli formával reálisan nézve és az ismert veszélyektől eltekintve a gyors lebomlás, a rossz felszívódás és a dopping célú alkalmazás hatásosságához gazdaságtalanul alacsony hatóanyagtartalom (rossz ár/érték arány). A veszélyeket a vásárlás elkerülése csökkenti hatékonyan, ezt javaslom én! A lebomlásra (más aktív hormonok irányába történő átalakulásra) csak gyógyszerkoktéllal vagy féllegális kiegészítőkkel hathatnánk, míg az ár/érték arányon a díler kirablásával javíthatna nagyon rövid távon a fejlődni vágyó érdeklődő (ebben az esetben javasolt A sérülések étrendi kezelése cikket is tanulmányozni!) A felszívódás az a része a rendszernek, amelyet könnyen befolyásolni tudunk, ebben ugyanis annak az étkezésnek a zsíradéktartalma is fontos szerepet játszik, amellyel bevesszük a gélkapszulát.

Egy kevéssé ellenőrzött vizsgálat során (ebben az esetben nem lett volna nagy jelentősége a placebonak és a már megszokott kutatói huncutságoknak) 6-7 napos "washout" szakasz után 80 mg testosterone undecanoate-ot adtak a vizsgált alanyoknak 5 perccel 4 különböző reggeli valamelyikének elfogyasztását követően. A kimosási, "washout" periódus alkalmazásának előnye, hogy kiküszöböli a különböző csoportokba tartozó emberek egyéni variabilitása miatti hibákat, mindenki minden kezelést megkap, de kellő időbeli távolságban egymástól ahhoz, hogy ne módosítsák az eltérő kezelési módszerek a kiváltott hatásokat. A négy eltérő étkezés összetétele a következő volt:

A: 230 kcal, 0.6 g zsír
B: 220 kcal, 5 g zsír
C: 474 kcal, 19 g zsír
D: 837 kcal, 44 g zsír

Az eredmények alapján a tesztoszteron biológiai hozzáférhetősége az alacsony zsírtartalmú étkezések után (0.6 és 5 g zsír) viszonylag alacsony volt, míg 19 g zsír elfogyasztása esetén jóval magasabb értéket mérhettek, amin a durván kétszerannyi zsíradék (44 g) már nem tudott tovább javítani. A biológiai hozzáférhetőség (bioavailability) azt jelzi, hogy az anyag milyen mértékben jut el a támadási pontjához, tehát ahol kifejti az elvárt hatást.

Következtetés: Azok a (főként) férfiak, akik hormonpótló kezelésként orvosuktól szájon át alkalmazható tesztoszteron készítményeket kapnak problémáik rendezésére, még akkor is csak a viszonylag magas zsírtartalmú étkezések után történő gyógyszerszedéssel érhetik el a jobb felszívódást, ha a készítmény eleve olajos kiszerelésű. A korábbi és jelenlegi adatokból kiderült, hogy a felszívódás éhgyomorra vagy zsíradék nélkül fogyasztva egyszerűen pocsék, kizárólag a magasabb zsírtartalmú étkezéssel együtt érdemes bevenni az orális tesztoszteront! A dopping és különösen ezen a formája persze hülyeség és kockázatos, ráadásul gazdaságtalan is. Legtöbbünk számára ez a kutatás inkább csak egy érdekesség, amely a hasznos és legális zsíroldékony anyagok mellé történő megfelelő zsíradékfogyasztás jelentőségére hívhatja fel a figyelmünket. Ha belegondolunk hányan kapkodhatják be a D3-vitamin, béta-karotin, E-vitamin kiegészítőjüket csak úgy éhgyomorra, vízzel vagy a zsírszegény turmix mellé, valószínűsíthetjük hogy sokakat érintő kérdésről van szó. Nem árt erre odafigyelnünk!

Publikálva: "The effect of food composition on serum testosterone levels after oral administration of Andriol Testocaps." Clin Endocrinol (Oxf). 2007 Apr;66(4):579-85.

Kutatók: Schnabel PG, Bagchus W, Lass H, Thomsen T, Geurts TB. T

A cikk megosztása Facebook-on, Twitter-en és IWIW-en:

Kövess minket Facebook-on, Twitter-en és Flickr-en (exkluzív információk, akciók!):