A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

Stressz és fertőzések: ok-okozati kapcsolatok az ember-mikroba hibridben
Korábban már írtunk az ember-mikroba hibrid elméletről, melyre tulajdonképpen nem is hipotézisként, hanem a valóság egy bizonyított, ám ma még szokatlan nézőpontból történő bemutatásaként érdemes tekintenünk. Láthattuk, hogy sejtreaktoraink, a mitokondriumok valójában szintén bennünk és velünk szimbiózisban élő mikrobák önálló DNS-el. Ezek működésének befolyásolása lehetőség a testtömeg szabályozásában is, amivel tudtunk nélkül szinte mindannyian kísérletezünk. Az energia felhasználásának, illetve a bevitt anyagok feldolgozhatóvá alakításának modulálása önmagában is érdekfeszítő és nagy lehetőségeket jelent számunkra.

Még ennél is izgalmasabbak a probiotikumok (illetve az ezek szaporodására ható prebiotikumok) lehetőségei, melyek mint láthattuk a központi idegrendszer, az agyunk működésébe is beleszólnak, így kis mértékben ugyan, de meghatározhatják azt is, mit és mennyit eszel a vasárnapi ebéd során! A kutatások tehát egy olyan irányba mutatnak, olyan világképet vázolnak fel előttünk, melyben apró lények milliárdjai befolyásolhatják életünk menetét, egészségi állapotunkat, közvetve szexuális életünket és viselkedésünket, személyiségünk szilárdnak tekintett jellemvonásait (mohóság, kalandkeresés, férfiasság) is.

Ezt a hatást felismerve a jövőben várhatóan tudatosan formálhatjuk át a minket befolyásoló mikrobák életközösségét, egyben önmagunkat is! A vezető kutatók ma egy fajok sokaságából álló, azok által meghatározott és így sok irányból befolyásolható működésű szuper-organizmusként, ember-mikroba hibridként kezelik az emberi szervezetet, önálló világként, melyet természetesen egyedi támadók néha legyőzhetnek.

A gyakorlatban a szervezet mikroflórájának szabályozása még jobban kiterjesztheti például az orvostudomány és táplálkozástudomány lehetőségeit, ez lehet a jövő teljesítményfokozó (ergogén) táplálkozásának egyik legfontosabb útja az -omika tudományágak sokaságával együtt. Az emberi szervezet egyénre jellemző összetételű és arányú mikroba-közösségének (a mikrobiomnak) a módosítása és ezáltal az egészségi állapot befolyásolása mint láthatjuk részben már ma is felhasználható mindannyiunk által. A praktikus alkalmazási lehetőségek egyáltalán nem érnek itt véget: közismert, evidenciaként kezelt tudás, hogy a stresszes élethelyzetek vagy betegségek, műtéti beavatkozások, kialvatlanság, túlzásba vitt sporttevékenység egyaránt legyengítheti immunrendszerünket, ajtót nyitva a betegségeket előidézni képes kórokozóknak. Magát a jelenséget évtizedek óta ismerjük, ám ennek hátteréről sokáig keveset tudtunk. Mi lehet az ok, a stresszhelyzetben romló immunválasz, vagy egy olyan mechanizmus melynek segítségével stresszhatásra könnyebben elszaporodnak bennünk a kórokozók?

A fertőző betegségek jelentkezése általában több okra vezethető vissza: adottak öröklött tényezők, amelyek fokozhatják-gyengíthetik a védelmünket, adott az étrend, a testi aktivitás, valamint az immunrendszer által specifikus körülmények között adott válasz is lényeges, ahogyan a kórokozók elszaporodását segítő tényezők is. Képtelenség minden tényezőt figyelembe venni, ám érdemes azokkal az okokkal többet foglalkoznunk, amelyekre hatást tudunk gyakorolni. Ilyen tényező az életünkben jelenlévő stressz, fáradtság, kialvatlanság, amelyek megelőzhetők, illetve kezelhetők kellő odafigyeléssel. A mikrobiális endokrinológia új tudománya ezekkel az összefüggésekkel is foglalkozik.

Mikroorganizmusok és stresszhormonok
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a mikrooganizmusok olyan anyagokat is termelhetnek illetve olyan anyagok előállítására is hatással lehetnek, amelyek az összetettebb szervezetekben hormonokként funkcionálnak. A szerotonin, hisztamin idegi átvivő anyagok (neurotranszmitterek) mikrobákból is kimutathatóak, így a mikroba — komplex szervezet kölcsönhatása, kommunikációja oda-vissza lejátszódhat. Neurotranszmitter és hormon szervezetünkben az adrenalin (epinephrin) és noradrenalin (norepinephrin), amelyek a katekolaminok közé tartoznak. Előállításukat, felszabadulásukat a stresszhatások is kiváltják, valamint olyan noradrenalin felszabadulást előidéző vegyületek mint az amfetamin, kokain, efedrin is.

A kórokozó (patogén) vagy potenciálisan kórokozó, de általában ártalmatlan mikroorganizmusok egy részének növekedését szabályozni képesek a katekolaminok. Fontos tudni a jelenség megértéséhez, hogy ezeknek a kis lényeknek baromira nagy szükségük van a növekedésükhöz vasra, ehhez viszont nem férnek könnyen hozzá (kivéve, ha nagy dózisban szedjük, ami orvosi előírás nélkül nem egy életbiztosítás). Nagyon leegyszerűsítve a stressz vagy gyógyszerek hatására felszabaduló noradrenalin vagy a hasonló szerkezetű vegyületek komplexet képezhetnek a testünkben található és vastartalmú transzferrinnel és laktoferrinnel. Ez a komplexképződés csökkenti a transzferrin és laktoferrin vaskötő kapacitását, hozzáférhetővé téve ezen anyagok tápanyagként egyébként nem, vagy nehezen hasznosítható vastartalmát a patogén mikroorganizmusok számára. (A fentieken kívül is működnek kórokozó szaporodást elősegítő mechanizmusok a katekolaminok magas szintje mellett, de ismertetésük már túlnőne a rovat keretein.)

Immunrendszer és stresszhatások
A krónikus érzelmi stressz immunrendszerre gyakorolt hatása közismert, háttere viszont sokáig kérdéses volt. Az immunrendszer sejtjeinek csökkent aktivitása az egyik feltételezett ok, valamint közrejátszhat ebben a stresszhormonok patogén serkentő hatása is. Kapcsolatot mutattak ki az adrenalin-noradrenalin nyálban való megjelenése és a szájüreg patogén mikroorganizmusainak elszaporodása, fogínybetegségek jelentkezése között. A légzőszervi kórokozók közül a Klebsiella pneumoniae szaporodásának neuroendokrin hormonok által történő stimulálása is kutatásokkal alátámasztott. Az emésztőrendszeri és alsó- valamint felső-légúti fertőzések egyik fontos tényezője lehet a stresszhormonok és TNF-alpha fokozott termelődése, vagy a katekolaminokkal rokon szerkezetű anyagok fogyasztása. A stresszhatásra bekövetkező hormonális reakciók közvetlenül és gyulladásos faktorokon keresztül az asztmás tünetekre is kedvezőtlenül hathatnak. Állatkísérletekben az alvásmegvonás is kóros irányban történő változásokat, szisztémás bakteriális inváziót idézett elő, mely hatásért az immunrendszer sejtjeinek aktivitáscsökkenése és a stresszhormonok fokozott termelődése is felelős lehet.

A stresszhatásokon túl az ételek, étrendkiegészítők, gyógynövények, gyümölcsök, zöldségek, kávé mikroba gátló vagy serkentő hatóanyagai, gyógyszerek, drogok hatásai sem elhanyagolhatóak. Ezek szintén a katekolamin stresszhormonokhoz hasonló vegyületeken keresztül, vagy akár szteránvázas hormonok hatásán keresztül is módosíthatják a kórokozók szaporodását. Az eredmény a drogfüggőkön szembeötlő, de lefogadom egy nagyobb összegben, hogy az efedrinnel, koffeinnel, spiropenttel diétázó, szteroidokat használó sportolók bőre is ettől lesz gyakran aknés, ettől betegedhetnek le sok esetben könnyen. Egyéb tényezők is hatnak erre, ez multikauzális jelenség, melynek más okait már tárgyaltuk. Egy masszívan stimulánsokon élő testépítő és egy amfetaminfüggő között a fő különbség a célokon túl a rendszeres étkezés, bőséges vitaminbevitel, rendszeres mozgás, a direkt idegrendszer károsodás hiánya a testépítő esetében. Az eredmény ezért nem egy leépült ember lesz, valószínűbb, hogy egy gyulladásokkal tarkított bőrű, fogínybetegségekre, légúti és emésztőrendszeri fertőzésekre hajlamosabb ember képével találkozunk. Sokunknak elég ehhez a tükörbe nézni! Valójában ehhez az is elég lehet, ha komoly stresszhelyzeteknek vagyunk tartósan kitéve stresszkezelő módszerek alkalmazása nélkül.

Összegzés
Az alvás és pihenés, stresszkezelés fontosságát sok sportoló nem veszi igazán komolyan, pedig ez immunrendszerünk működésére, bélflóránk megőrzésére is befolyást gyakorol. Kutatások alapján közvetve gasztrointesztinális és légúti fertőzések, daganatos megbetegedések megelőzésében is szerepet játszhat a megfelelő alvásminőség. Ahogyan a rendszeres alkoholfogyasztás ronthatja izmaink működését, úgy az éjszakázások, az alvás-ébrenlét ritmusát megzavaró legális-illegális stimulánsok az idegrendszer regenerációját gátolják és egész testünket kórokozó mikroorganizmusok különösen jó táptalajává változtathatják. A beteg sportoló=gyengébben teljesítő sportoló, az edzésből kiesett idő a teljesítményre erőteljesen negatívan ható tényező, így a sportimmunológia és a sportpszichológia a teljesítményfokozás fontos tényezője. Ezek szerepét nem lehet túlértékelni a sportolók teljesítményének fokozásában. Az immunrendszer védelmében a bélflóra hasznos mikroorganizmusainak támogatása, és a sportolók stresszkezelő módszerekkel, pszichológusi segítséggel történő ellátása, a kockázatot jelentő gyógyszer és élvezeti szer használat minimálisan szükségesre szorítása egyaránt lényeges lehet. T

A cikk megosztása Facebook-on, Twitter-en és IWIW-en:

Kövess minket Facebook-on, Twitter-en és Flickr-en (exkluzív információk, akciók!):