A tudomány világa
Hogy miért működik, vagy éppen nem működik a táplálékkiegészítőd, az edzésed, a diétád!
Tihanyi András dietetikus tudományos kutatások rovata

Szója és hormonális zavarok: valós veszélyek?
2008 elején írtunk legutóbb részletesen a szója egészségre gyakorolt hatásairól. Az azóta eltelt három évben kutatások tucatjait publikálták ebben a témakörben. A megdöbbentő eredmények azt hiszem indokolttá teszik ezek ismertetését!

A Délkelet-Ázsiából származó szójabab (Glycine soya) a babbal, földimogyoróval együtt a hüvelyesek közé tartozik. A szója bizonyos területeken több ezer éve szerves része az étrendnek, jelenleg pedig különösen nagy mennyiségben termesztik az USA-ban. Mint arról korábban már írtunk, a fogyasztók szempontjából a szója elsősorban fehérje, valamint fitoösztrogén tartalma miatt érdekes. Fehérjetartalma a szójababnak feldolgozatlanul is magas, 34-42% körüli, ezért a szójaliszt és szójaételek fogyasztása sportolók és vegetáriánusok számára is vonzó lehet.

A szója táplálkozásélettani értékelése ellentmondásos: egyesek úgy tartják, fehérjéje egyenértékű az állati eredetű teljes értékű fehérjékkel (azokkal összevetve kutatások alapján vesevédő hatása is feltételezhető), összetevői erősítik csontjainkat, védik szív- és érrendszerünket, enyhítik a menopauza kellemetlenségeit és így tovább. Mások ezzel szemben erőteljes negatív kampányt folytatnak ellene, azt állítva, hogy a szója rákkeltő, ártalmas a férfiak számára, és tönkreteszi pajzsmirigyünket. Az élelmiszeripar számára olcsó előállítása miatt fontos a szója, hiszen olyan drága nyersanyagok válthatóak ki vele mint a hús, vagy a tej és tejkivonatok. Sportolók körében fehérje-izolátumként és -koncentrátumként fogyasztják. Ám a rokon fajokhoz hasonlóan a szójabab is számos anti-nutritív anyagot tartalmaz, így a fehérje emésztésért részben felelős tripszin enzim gátlóit, anti-vitaminokat és olyan anyagokat is, amelyek fokozzák a bélben a gáztermelődést.

A szója izoflavonok hormonális hatásai
A szója hormonális hatásaiért fitoösztrogén vegyületei felelősek. Fitoösztrogén tartalma élelmiszereink között kiemelkedő: a genistein és daidzein nagyobb mennyiségben is előfordul benne, kisebb mennyiségben előforduló jellemző izoflavonja még a glicetin. A fitoösztrogének olyan növényi eredetű vegyületek, amelyek képesek az ösztrogén nevű női nemi hormon hatásait kiváltani, vagy ellenkezőleg: anti-ösztrogén hatást fejtenek ki. Ehhez szükséges, hogy képesek legyenek az ösztrogén receptorokhoz kötődni és a sejtben választ kiváltani. A válasz a "környezettől" is függ, mivel a fitoösztrogének befolyásolhatják más ösztrogén hatású vegyületek kötődését a receptorokhoz. Mondhatjuk, hogy természetes eredetű szelektív ösztrogénreceptor-modulátorokról (SERM) van szó, mely vegyületek jellemzője, hogy az ösztrogén hatásait a szervezet különböző szöveteiben nem azonos mértékben fejtik ki. A béta ösztrogén receptorhoz a szója genistein izoflavonja az ösztradiol hormon erősségével összemérhetően kötődik. Ez a receptor az erekben, csontokban domináns (a herében is megtalálható), így általában nem váltódik ki fogyasztásának hatására mondjuk a mell nőies növekedése.

A daidzein egy még erősebb fitoösztrogén vegyületté, equol-lá képes szervezetünkben átalakulni. Az equol patkányokban DHT gátló hatást mutat (DHT=dihidrotesztoszteron; ez egy prosztata megnagyobbodást, kopaszodást és más kellemetlen tüneteket is előidézni képes tesztoszteron származék), mely tény akár kedvező is lehet közép- és időskorú férfiak számára, ugyanakkor - bár statisztikai adatokat nem ismerek erre vonatkozóan - nem tudok például arról, hogy ritkább volna a kopaszodás a távol-keleti férfinépesség körében. A fitoösztrogének hormonális hatását általában mérsékeltnek, vagy alacsonynak gondolják, mivel ezidáig nem tapasztaltak tömeges endokrin zavarokat a szóját, ezáltal fitoösztrogéneket nagyobb mennyiségben fogyasztó népek körében.

Ez a gondolatmenet némileg vitatható, de kétségtelen, hogy a szója kiegészítés hatására bizonyos állatokon megfigyelt terméketlenségről, herekárosodásról és hasonló ártalmakról embernél ma nem nagyon beszélhetünk. Mint 2008-ban már leírtuk, feltételezhető, hogy a beleikben az equol-t kisebb, vagy nagyobb mértékben előállító emberekre a szójafogyasztásnak más és más hatása lesz, így az eltérő bélflóra magyarázatot adhatna a gyakran ellentmondásos kutatási eredményekre. Amit ma pozitív hatásként valószínűsítenek a kutatók, az a menopauza tüneteinek enyhítése (elvileg 40-80 mg/nap-os szója izoflavon bevitel mellett), a csontritkulás gátlása, az erek védelme, bizonyos rákos betegségek (pl. prosztatarák, emlőrák) kialakulásának gátlása, de az eredmények vitatottak. A szójaizoflavonok esetében kísérletek alapján felmerül az ösztrogén hormonra érzékeny rákos sejtek növekedésének serkentése is, ami különösen menopauza után lévő nők számára - akik még kiegészítőként is szedhetik ezeket - lehetne kellemetlen. Ma még nem állíthatjuk, hogy a szója fitoösztrogénjei bizonyítottan rákkeltőek, vagy tumornövekedést serkentő hatásúak lennének. Az eddigi ismereteink a szójáról tehát alapvetően megnyugtatóak voltak.

Összefüggések a szójafogyasztás és a tesztoszteron szint között
A szója fogyasztása korábbi adatok szerint előidézhetne tesztoszteron szint csökkenést, ám egy 2006-os kutatás szerint 4 hetes magas izoflavon tartalmú szójafehérje fogyasztás nem befolyásolta a tesztoszteron szintet fiatal férfiakban. Egy 2007-es kutatás szerint a szójafehérje-koncentrátum, -izolátum a szója+tejsavó keverékkel és tejsavófehérjével (50% izolátum+50% koncentrátum) összevetve napi 50 g-os adagolás mellett 12 héten át fogyasztva sem csökkentette a tesztoszteron szintet férfiakban súlyzós edzés mellett. Egy szintén 2007-ben publikált kutatás szerint egészséges önkéntesekben napi 56 g szójafehérje fogyasztása 28 napon át a szérum tesztoszteron szint 19%-os csökkenését eredményezte, a tesztoszteron szint a fehérje elhagyása után növekedni kezdett. A szérum LH koncentráció is hasonló visszaesést, majd növekedést mutatott, de ez a változás nem volt szignifikáns. Egy 2009-ben publikált meta-analízis végül eldöntötte a kérdést, mivel gyakorlatilag teljesen kizárta a szója komolyabb, tesztoszteron szintre gyakorolt hatását.

Azt jelentené ez, hogy semmi okunk az aggodalomra? Még a tanulmány szerint sem! Kétségtelen ugyanis, hogy a beleikben az equol-t előállító emberekre a szójafogyasztásnak más hatása lehet (ők a nyugati emberek 25-50%-a), így az eltérő bélflóra eltérő választ eredményezhet. Itt nem egy apró eltérésről van szó az equol-anyagcsere terén, hanem drasztikus különbségekről! Korrekt vizsgálat a publikáló szakemberek szerint (és szerintem is, ez az egyik vesszőparipám) csak a bélflóra elemzése és a vér-izoflavon szintek mérése mellett volna elképzelhető. A hormonális hatások ráadásul nem kizárólag attól függnek, hogy mennyi tesztoszteron vagy ösztrogén van szervezetünkben: a női nemi hormon receptorok aktiválását egyáltalán nem zárja ki a tesztoszteron szint viszonylagos stabilitása.

Publikálva: Clinical studies show no effects of soy protein or isoflavones on reproductive hormones in men: results of a meta-analysis., Fertil Steril. 2010 Aug;94(3):997-1007. Epub 2009 Jun 12.

Kutatók: Hamilton-Reeves JM, Vazquez G, Duval SJ, Phipps WR, Kurzer MS, Messina MJ.

Szójafogyasztással összefüggésbe hozható hipogonadizmus és erekciós zavarok
Bár az esettanulmányok értéke tudományos szempontból mérsékelt, ezzel együtt is sok szempontból tanulságosak lehetnek. Jelen esetben egy 19 éves 1-es típusú cukorbeteg, ám más szempontból egészségesnek mondható heteroszexuális fiatalember vesztette el szexuális érdeklődését és tapasztalt erekciós zavarokat rendszeres és nagy mennyiségű szója tartalmú élelmiszer fogyasztását követően. A páciens nem számolt be semmilyen herét ért sérülésről, sem anabolikus androgén szteroid, sem más hormonális hatású gyógyszer fogyasztásáról, tagadta továbbá bármilyen drog vagy gyógyszer fogyasztását is (az előírt inzulinon, atorvastatinon {10 mg/nap} és ramiprilen {5 mg/nap} kívül).

Nemi betegségektől nem szenvedett, izomtömegben és erőben nem tapasztalt változásokat. A herék mérete és a testszőrzet normálisnak volt mondható. BMI-je 22 kg/m2 volt, vérnyomása 120/80 mmHg, testzsírszázaléka 12.5%, ezen a téren tehát nem volt semmi gond. Hormonszintekben sem volt látványos a változás: a teljes (szabad és kötött) tesztoszteron szintje a normál értékeken belül volt, de annak alsó határához közelített, míg a szabad tesztoszteron szintje a normál határok alatt volt (= hipogonadizmus: a nemi mirigyek csökkent működése). A dehidroepiendroszteron (DHEA) szintje emelkedett volt.

Mint az adatok felvétele során kiderült, a panaszok jelentkezését megelőzően étrendjét vegán (tehát állati eredetű élelmiszer mentes) irányba módosította. A szója eredetű termékek (tofu, szójatej, szójaszósz, stb.) körülbelül napi 360 mg izoflavon fogyasztásának feleltek meg. A vegán étrend és szója feladását követően az értékekben javulás és a szexuális funkció normalizálódása volt megfigyelhető 12 hónapon belül. Az adatok értékeléséhez tudnunk kell, hogy a vegán étrend önmagában sem kifejezetten tesztoszteron szint fokozó, gondoljunk csak a magas rostfogyasztásra, alacsony koleszterin és telített zsírsav bevitelre. Az azonban érdekes, hogy normál, normál határokhoz közelítő tesztoszteron szintek mellett is könnyen jelentkezhetnek potencia és libidó problémák, így az előbb ismertetett meta-analízis eredménye már nem olyan kedvező.

Publikálva: Hypogonadism and erectile dysfunction associated with soy product consumption., Nutrition. 2011 Jul-Aug;27(7-8):859-62.

Kutatók: Siepmann T, Roofeh J, Kiefer FW, Edelson DG.

Szójakészítmények fogyasztásával összefüggésbe hozható ginekomasztia
Szintén esettanulmány számolt be egy 60 éves férfi emlőinek nőies jellegű megnagyobbodásáról (ginekomasztia) és erekciós zavarokról, libidóvesztésről. Az érintett ösztron és ösztradiol szintje (női nemi hormonok) jóval a normál értékek felett volt, amit a szakemberek összefüggésbe hozták a páciens körülbelül napi 3 literes szójatej fogyasztásával. A szójatej fogyasztásának felfüggesztésével emlőinek érzékenysége megszűnt, ösztradiol koncentrációja pedig lassan elérte a normál értékeket.

Publikálva: An unusual case of gynecomastia associated with soy product consumption., Endocr Pract. 2008 May-Jun;14(4):415-8.

Kutatók: Martinez J, Lewi JE.

A szója fitoösztrogénjei mint endokrin diszruptorok?

"Az endokrin diszruptorok az endokrin rendszerbe, azaz a belső elválasztású mirigyek működését károsító, hormonális rendszerbe beavatkozó anyagok. Például xenoösztrogének, melyek mesterséges vegyszerek, amik a szervezetbe jutva ösztrögén (női nemi hormon) hatást fejtenek ki. Az endokrin diszruptor anyagok a hormonrendszer károsításával nemcsak például elnőiesedést okozhatnak férfiaknál, hanem károsítják az ideg- és az immunrendszert; illetve több rákfajta, így a mell-, here- és prosztatarák kialakulásához is hozzájárulhatnak."

Egy 2010-es publikáció a lényeget úgy foglalja össze, hogy a fitoösztrogének fogyasztásának pozitív hatásait alátámaszó eredmények indirektek és inkonzisztensek, tehát nem megfelelően alátámasztottak. Az ösztrogén hatású anyagok fogyasztása különösen a fejlődés kezdeti fázisaiban rosszindulatú elváltozások későbbi létrejöttéhez és reprodukciós szervrendszer (nemiszervek, mirigyek) zavaraihoz vezethet. A mellékhatások jelentkezése tehát nem teljesen kizárható a szójánál sem.

Publikálva: Soy as an endocrine disruptor: cause for caution?, J Pediatr Endocrinol Metab. 2010 Sep;23(9):855-61.

Kutatók: Bar-El DS, Reifen R.

Egy másik 2010-es publikáció szintén arra a következtetése jut, hogy endokrin diszruptorként hathatnak a fitoösztrogének, és fogyasztásuk különösen a fejlődés fontos fázisaiban (magzatot érő hatások, csecsemők) a reprodukciós szervrendszer zavaraihoz vezethet. A mellékhatások jelentkezése tehát nem teljesen kizárható.

Publikálva: Soy, phyto-oestrogens and male reproductive function: a review., Int J Androl. 2010 Apr;33(2):304-16.

Kutatók: Cederroth CR, Auger J, Zimmermann C, Eustache F, Nef S.

Fitoösztrogének pro és kontra
Egy másik friss és kimerítő részletességű tanulmány áttekintette a fitoösztrogének mellett és ellen szóló érveket. Ennek a szándéknak az ismeretében riasztó, hogy a végeredmény egy erősen szójaellenes iromány vagy húsz oldal hivatkozott szakirodalommal megtámogatva! Ismét megtudhatjuk, hogy endokrin diszruptorként hathatnak a fitoösztrogének, az egészségre gyakorolt hatásokról szóló állítások pedig kevéssé megalapozottak. Ma már nem állíthatjuk bátran, hogy jók a menopauza tüneteinek enyhítésére, a hatás leginkább a hitnek tulajdonítható. A csontritkulás megelőzésére nem, vagy csak minimálisan alkalmasak, illetve ez az equol előállításától függhet, amely vegyület viszont komolyabb hormonális hatásokat is könnyebben kiválthat. Mint kiderül, az LDL szintre és így a szív és érrendszer egészségére gyakorolt kedvező hatáshoz a szójafehérje önmagában is elég, az izoflavonokra nincs ehhez szükség. Megtudhatjuk még, hogy a vegetáriánus anyukák gyermekei valószínűleg gyakrabb szenvednek a hypospadia-tól:

"A hypospadia (a görög hypo= alatt, spadon= lyuk, szakadás vagy vágás szóból) a férfi nemiszerv veleszületett rendellenessége. A húgycső ilyenkor nem a pénisz makkjának csúcsán végződik, hanem valahol a pénisz törzsének alján, vagy éppen a tövénél. Ennek folytán nem lehet normálisan vizelni, vagyis a vizelet folyását ellenőrizni.A hypospadia oka a magzati fejlődés bizonyos kritikus periódusaiban bekövetkező hormonális zavar vagy hiányosság."

Az adatok ezen a téren még nem egyértelműek, de a lehetőség igazán "remek"! Különösen a magzatra és csecsemőre nézve találták aggodalomra okot adónak a fitoösztrogéneket, mivel eszméletlen magas szinteket elérhetnek ezek az amúgy gyenge hormonális hatású vegyületek a fejlődő gyermek vérében. Pánikkeltésre úgy vélik nincs ok, de nem szabad azt hinnünk, hogy a szójában gazdag étrend minden bajra orvosság. Viszont, ha nem viszük túlzásba, legalább nem árt. Terhes, szoptató nők számára vagy tápszerválasztáskor azonban jó tudni arról, hogy a szója nem optimális választás. Hasonló kétségeket fogalmaz meg a kockázatokról és előnyökről egy másik tanulmány is (J Nutr. 2010 Jul;140(7):1350S-4S.)

Publikálva: The pros and cons of phytoestrogens., Front Neuroendocrinol. 2010 Oct;31(4):400-19.

Kutatók: Patisaul HB, Jefferson W.

Mielőtt valaki azt gondolná, pusztán az én agyrémeimről van szó, megemlíteném, hogy magyar nyelvű cikket is olvashat a témában hasonló tartalommal, amely a pozitívumok mellett az alábbi "jelentéktelen" adatokat is ismerteti:

"A mellrák elkerülése végett szója-készítményt (SPI - Soy Protein Isolate) fogyasztó nőknél a rosszindulatú daganat előjeleként értelmezhető epithelialis hyperplasia mértéke nagyobb volt.

Felmérések szerint, szóját fogyasztó terhes anyák újszülött fiúgyermekeinél ötször nagyobb eséllyel fordult elő hypospadiasis, míg a lányoknál lehetséges problémák, így a terméketlenség, a hormonális zavarok, esetleg rákos megbetegedés jelentkezése későbbi életkorra várhatóak.

A nagymértékű szójafogyasztás kisfiúknál a herék disztrófiáját, valamint a tanulás és vizuális összpontosítás romlását is okozhatja. Mind fiúknál, mind lányoknál jelentkezhetnek pajzsmirigy-működési zavarok, kiszámíthatatlan érzelmi és viselkedési megnyílvánulások, immunrendszeri elváltozások és a nemi hormonszintek deregulációja.

Szójakészítmények túlzott fogyasztása kislányoknál korai pubertást, zavart és fájdalmas menstruációs ciklusokat, sőt terméketlenséget is előidézhet. Fiatal nőknél már 45 mg izoflavon (pl. 22 g szárított szójamag) jelentős biológiai hatásokat válthat ki, például a menstruációs ciklus zavarait, a pajzsmirigy hormonok csökkenését (hipotiroidizmus), és golyvát.

100 gramm szója-protein ösztrogén hatás szempontjából egyenértékű egy antibébi tablettával. Egy kizárólag szójatejjel táplált csecsemő annyi ösztrogént kap naponta, amennyi egy felnőtt szervezetre átszámítva kb 5 antibébi tablettával lenne egyenértékű. Az utóbbi évek kutatásai felhívják a figyelmet arra, hogy nagy mennyiségű szója-protein kivonat (pl. a javasolt napi 100 g SPI) fogyasztása egyértelműen toxikus hatásokat vált ki."

Publikálva: Fontosabb endokrin diszruptor vegyületek és az élő szervezetekre kifejtett hatásaik, Orvostudományi Értesítő, 2009, 82. kötet, 3. szám

Szerzők: Dudutz Gyöngyi, Kincses Ajtay Mária, Csép Katalin

Az állatkísérletek eredményei, főként a hím magzatok nemiszerveinek, idegrendszerének fejlődését, termékenységüket illetően még több kérdést vetnek fel, ezek adataitól azonban már megkímélek mindenkit! :)

Következtetés
A jó minőségű szójafehérje-izolátumokban az anti-nutritív anyagok és izoflavonok mennyiségét, ha van erre irányuló szándék, akkor minimalizálni tudják. Folyamatosan fejlesztik ennek technológiáját, míg az étrendünkbe más úton, pl. tofuként, pörkölt babként, stb. bekerülő szója esetében erről nincs mindig pontos információnk, illetve nem ilyen jó a helyzet. A szója jó aminosav forrás, ugyanakkor kizárólagos fehérje kiegészítésnek, vagy forrásnak nem javasolnám. Egészségi állapotra gyakorolt hatásai kedvezőek lehetnek, ám ez függ a nemtől, kortól és még számos tipikusan ismeretlen tényezőtől. Bizonyos esetekben kedvezőtlen hatásokat is kiválthat alkalmazása, ám ennek valószínűsége és jelentősége mérsékelt mennyiségeket véve alapul és egészséges fiatal-középkorú embereket tekintve feltehetően kicsi.

Szóját ugyanakkor ma már annyi élelmiszerbe belekevernek (felvágottak, készételek, stb.), és olyan sokféle formában hozzáférhető, hogy nem igazán indokolt bevitelét fokozni. Napi 25-50 g jó minőségű szójafehérje fogyasztásának nem valószínű, hogy bármilyen komoly hatása volna hormonszintünkre, és az még kevésbé feltételezhető, hogy érzékelni tudnánk ilyen kis eltéréseket. Ne dőljünk be azonban annak az állításnak, hogy szálkásításhoz vagy tömegnöveléshez egyaránt jól felhasználható a szójafehérje a testépítők körében gyakori napi 100-150 g-os kiegészítés formájában is. Nem tudhatjuk a mi szervezetünkre hogyan hat ez rövid és hosszú távon, ezért nem érdemes ezzel kísérletezni! Szója fitoösztrogéneket, szója alapú élelmiszereket nagyobb mennyiségben fogyasztani jelenleg megalapozottan szinte SENKINEK sem javasolják a téma szakértői. T

A cikk megosztása Facebook-on, Twitter-en és IWIW-en:

Kövess minket Facebook-on, Twitter-en és Flickr-en (exkluzív információk, akciók!):