Amikor Norbi először nálunk járt, az Ő kezelését is egy állapotfelmérés előzte meg. Az állapotfelmérés során az ízületek mozgathatóságát, illetve az esetleges ízületi blokkokat, az izmok tónusát és erejét, valamint az agonista-antagonista izmok egyensúlyát vizsgáljuk. Norbi esetében izom-diszbalansz szerencsére sehol nem figyelhető meg. Az izomegyensúly fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, még az aktív sportolóknak sem, hiszen az agonista-antagonista csoportok egyenlőtlen terhelése nem csak a test szimmetriáját rontja, hanem izomfeszültséghez és ezen keresztül izomfájdalmakhoz és teljesítmény csökkenéshez vezet. A másik fontos szempont az ízületi blokkok diagnosztikája és kezelése. Az ízületi tokon belül létrejövő mozgás a gördülés, csúszás, vagy pedig a kettő kombinációja, a csúszva gördülés. Ezen ízületi mozgások akadálytalan kivitelezése hozza létre az ízületeket alkotó csontok egymáshoz viszonyított mozgását, a felxiot, extensiot, rotatiot, circumductiot. Ehhez azonban szükség van az ízületi tokon belüli néhány mm-es szabad elcsúsztathatóságra, mely nem a tulajdonképpeni funkciós irányoknak felel meg, amit ízületi játéknak neveznek. Az ízületi játék valamely okból való megszűnése funkcionális ízületi blokk kialakulásához vezet, mely jelentősen befolyásolja az ízület aktív mozgástartományát. Az funkcionális ízületi blokk gyakran hosszú ideig fájdalommentes, viszont az általa okozott izomspazmus és szöveti keringési zavar hosszabb távon olyan statikai zavarokat okozhat, melyek nem csak az adott mozgás szegmentumban, hanem a test más izmaiban, ízületeiben is zavart okoz. Az ízületi blokkok kialakulhatnak:

• Direkt úton - trauma, rossz mozdulat
• Indirekt mechanikus úton - tartós terhelés, izomegyensúly zavarok
  
• Indirekt reflexes úton - nagy fájdalmakkal járó állapotok után, pszichés feszültségnél
  

Norbi esetében az articulatio sacroiliaca nutációs mozgása szenvedett deficitet a bal oldalon. Ez azt jelenti, hogy a keresztcsont(sacrum) előrehajlásnál nem billent előre a csípőlapáthoz(ilium) viszonyítva. Ez egy igen gyakori jelenség, a mozgásbeszűkülés nagyságától és a páciens általános állapotától függően igen erős deréktáji, illetve végtagba sugárzó fájdalmakat is okozhat. Az ízület mobilizációja után a m .piriformis triggerpontjának tesztelése következett. A teszt negatív volt, melynek oka valószínűleg a rövid ideje fennálló ízületi blokk, illetve az izomzat igen jó általános állapota. A lumbális gerincszakaszon sem fájdalom, sem ízületi blokk nem volt érzékelhető. Egyedül a bal oldali m. quadratus lumborum volt érzékenyebb. Az izom lazítása után a thoracalis gerincszakasz vizsgálata következett. A felső háti és szakaszon és a cervico-thoracalis átmenetnél a csigolyák facetta ízületeinek blokkja volt érzékelhető. Ezek a blokkok talán még az SI ízület blokkjánál is gyakoribbak. Ennek oka egyrészről a haránt és tövisnyúlványokon eredő és tapadó felületes és mély hátizmok (transzverzospinális izmok, rotátorok, multifidik, trapezius, rhomboideusok) gyakori spazmusa, illetve az ülő munka, illetve a hát-vállöv izmainak megerőltetése. Norbi esetében az ízületek mobilizálása után a trapezius középső és felső részében kialakult trigger pontok kezelése következett.

A feszültség pontok, vagyis a trigger-pontok azok a kemény izomrost kötegek, amelyek nem tudnak ellazulni. Ezek az izomrostok folyamatosan összehúzódott állapotban vannak, akár éveken keresztül is. Az adott izmot általában a szimpatikus idegrendszerből jövő hibás üzenetek befolyásolják. Ezek az érzékeny részek a test négyszáz izma közül bármelyikben kifejlődhetnek, leginkább azonban a test legaktívabb izmainak — medence, csípő, váll, nyak, hát — közepében alakulnak ki. A feszültség pontokat kapcsolatba hozzák sok különböző csont és ízületi fájdalommal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy trigger pont kialakulását okozhatják ízületi blokkok, de feszültségi pontok is okozhatnak ízületi blokkot, főleg a gerinc szegmentumaiban. Kialakulását tekintve megkülönböztethetünk elsődleges és másodlagos pontokat.

Elsődleges trigger-pont, egy "sérülésből" keletkező eredeti trigger-pont, amely létrehozhat további, másodlagos trigger-pontokat. Csak akkor okoznak fájdalmat, ha tapintás során nyomás éri azokat. Az elsődleges trigger-pont a folyamatos izomfeszültség eredménye. Másodlagos trigger-pont: A másodlagos trigger-pontot az elsődleges trigger-pont aktiválja. A másodlagos trigger-pontok kezelése önmagában, az elsődleges pontok kezelése nélkül, nem oldja meg a panaszokat. Norbi esetében a m. levator scapulae(lapockaemelő) trigger pontjának kezelése után oldódott csak a m. trapezius felső részében kialakult feszültségi pont. Az izmok tónusának normalizálása javítja a vér és nyirokkeringésüket, ami a maximális teljesítmény egyik alapja.