Rajna Krisztián képgalériánk

Előszó
A "Magyar bedurrantás" webnapló rovatunkban egy bátor magyar amatőr testépítő, Rajna Krisztián vállalkozik arra, hogy megismerhessétek fejlődésének közeli részleteit. A webnaplója nem arról szól, hogy mi őt állítjuk közszemlére mint mindentudó, mindenki által követendő sportolót, hanem a tényleges tanulási folyamatát és testi fejlődését -- azok minden esetleges hibájával -- fedjük fel előttetek, hogy ezek azért valamiféle értékes tanulsággal szolgálhassanak.

A webnapló szerzőjének kijelentései, véleménye és elméletei nem feltétlenül tükrözik a Tesztoszteron.hu hivatalos álláspontját.

2009. június-július

Nyári szünet?
Pár hétig még megvannak az edzéseim, amíg írogattam őket, aztán félbemaradt. Úgy döntöttem, nem küldöm el az új bejegyzést, mert nem tudtam hozzá írni semmi különöset. Minden csak a szokásos, ismétlem önmagam. Nincs új gyakorlat, új érzés, változás a testen, csúcsdöntés, versenyfelkészülés, versenyeredmény. Ezek kellenének pedig ahhoz, hogy értelme legyen közzétenni az edzéseimet. Mert így csak egy vagyok a sok terembe járó közül, akik inkább hobbiként tekintenek a súlyzós edzésre, mint sportra.

Mielőtt tovább vinném a gondolatmenetet, leírom röviden mi történt az elmúlt két hónapban:

• Nem szedtem táplálékkiegészítőt. Elfogyott a proteinem, és maradt egy nagy adag Trans-X-em és vitaminom. Későbbre tartogatom, amikor tényleg szükségem lesz rá, protein nélkül amúgy sincs értelme ezeknek - fontossági sorrend!
  
• Nem táplálkozom előírásszerűen. Sőt, még a normálistól is messze állok, össze-vissza minden, ami jólesik. Kedvencem a dupla húsos szendvics különböző gyorséttermekben. Édességeket annyira nem kívánom.
  
• Rendszertelen életmód: sokszor váltakozik a napi beosztásom, hol éjjel alszom, hol nappal. Sok bulizás, sörözés, mókázás a Balatonnál, egyszóval nyaralok.
  
• Továbbra is rendszeresen edzem. Egy hetet hagytam ki mindössze a Balaton Sound idején, egyébként végig heti 3x becsületesen lejártam a terembe ugyanúgy, mint eddig is. Továbbra is a jó időt kihasználom és biciklivel teszem meg az utat. Az edzésem ritkán tartalmazza a lábazást, többnyire nyomó és húzó napok váltogatják egymást.

Eredmény: változatlan testösszetétel, hullámzó erőszint, kevés motiváció.

Számokban mérve jelenleg a testsúlyom 86-87 kg között mozog, azaz a kreatin által megkötött vizet elvesztettem, vagyis fogytam valamennyit, de amúgy beállt erre a tömegem, nem változik, a testzsírszázalékom viszonylag magas maradt. Az erőszintem hetenként ingadozott attól függően, mennyit ettem és aludtam az előző napokon, de meglepetésként elmondhatom, hogy nagyon szépen megmaradt. Sőt, a kreatin abbahagyás ellenére 150-be 4-et is nyomtam fekve két edzés alkalmával!

Guggolásról ezt persze nem mondhatom el, mindössze 3 vagy 4 alkalommal lábaztam, 150-be 4 ismétlésig jutottam, bár ezt nem vittem bukásig. A térdem továbbra is rossz, egyből megfájdul edzés után, sőt nélküle is, mint most, amikor a blogot írom, fogalmam sincs mitől. A biciklizés nem árt neki viszont, bár a közhiedelemmel ellentétben egyáltalán nem tartom nagy lábedzésnek a dolgot, nincs izomlázam tőle, csak lihegést és izzadást okoz, az izomégés mellé, ami pár perc alatt elmúlik. Egy kis kardió amúgy sem árt.

Felhúzást 210-ig próbáltam több alkalommal is, feljebb nem merészkedtem, azonban ez magabiztosan sikerül. Itt is nagy a visszaesés korábbi énemhez képest, de guggolás nélkül nem is várhatok ennél többet.

Külső szemlélők nem tapasztalnak rajtam semmi változást, az erőszintem továbbra is jóval az átlag felett van a terembe járók között, akiknek hiába panaszkodom jelenlegi fitneszes hozzáállásomról, szerintük minden jó így, ahogy van. Persze mi a cél? Hívtak az öregek fekvenyomó versenyre, a Balaton Kupára. Gondolkoztam rajta, hogy elinduljak, csak én nem szeretek top formán kívül versenyen mutatkozni. Szóval jelenleg nincsenek közeli célok. És ez bizony baj. Ha tovább akarok lépni, muszáj lesz kitűzni valamit és motivációt szerezni hozzá. Körvonalazódik a fejemben valami, de még nem világos minden. A blog létjogosultsága is problémássá vált számomra. Olvasva Illés Norbi eredményeit, nem is látom szükségét mellette további szereplésemnek. Talán ez is közrejátszott, hogy passzívabbá váltam az utóbbi időben.

Múlt héten találkoztam a teremben Velinszky Tamással viszont! Hatalmas meglepetés és öröm, felcsillan a remény! Nagyon lefogyott szegény, 96 kg mindössze :D semmi edzés már egy éve, mégis azért még mindig sokkal izmosabb a többségnél. Vastag szálkás vádli és kar, főleg a bicepsze maradt meg (pedig ő gyakorlatilag sose edzett rá izolálva!), most szálkásan brutálisan csúcsos. Jó példa arra, hogyha valaki sok év koxolás után, ha nem edz, mennyire esik össze utána. Nem annyira, mint azt elsőre gondolnák az emberek. A hosszan tartó kőkemény munka és a nagy súlyok hosszú távon is megteszik a hatásukat. Remélem most már végre tényleg fogunk tudni ismét együtt edzeni újra, sokat lökne a visszatérésemen, nekem mindig is nagyon számítottak az edzőtársak az eredményekhez.

Még valami eszembe jutott: Bunny közzétett nemrég az audió blogjában a genetika és a sport kapcsolatáról gondolatait. Ez jutott eszembe a héten, amikor találkoztam egy sráccal a teremben, aki délelőtt szokott járni. Fel volt öltözve, csak a rövidnadrágjából látszott ki a lábszára, amikor megérkezett, és felfigyeltem rá, mint szokatlan új arcra, aki komolyabb testépítőnek néz ki. Aztán kiderült az igazság. A vádlija megtévesztő volt, ugyanis felsőtestre semmi különös nem látszódott, kezdő hobbi terembe járó, mint a többség. Viszont a lába, különösen a vádlija valami félelmetesen néz ki. Valahogy így kezdhette Jóba Elek is a karrierjét szerintem. Brutális vastag, jól elkülönülően szálkás musculus triceps surae! Megkérdeztem tőle, mégis mióta edz, és szokott-e lábra edzeni, mi a programja. A választ meg lehet tippelni az olvasóknak, inkább nem írom le...

A következő bejegyzésben írok majd akkor pontosan hogyan is lesz tovább, egyeztetek addig a BOSS-szal. :) T