|
|
| |
KUTATÁSI
EREDMÉNYEK
|
A kreatin csökkenti az izomgörcsök és sérülések előfordulását |
A kreatin esetleges ártalmairól sokat cikkeztek és sok hipotézis született, melyeket aztán egymás után cáfoltak meg a vizsgálatok. Ilyen nem igazolt, de gyakran emlegetett mellékhatása a kreatin kúráknak a nagyon meleg vagy magas páratartalmú környezetben a sportolókon előidézett növekvő sérülés, izomgörcs, rándulás és dehidratáció veszélye. E kérdés tisztázása érdekében végeztek megfigyeléseket a görcsök és sérülések gyakoriságáról az USA Nemzeti Főiskolai Atlétikai Szövetség IA osztályában egy amerikai foci idényen keresztül az edzéseken és versenyeken.Nyitott címkés (open-label) módszert alkalmaztak, ami a kétszeresen vak vizsgálati technika ellentéte: a „nyílt lapokkal játszó” kísérletben a megfigyelők és a megfigyelt alanyok is tisztában vannak a vizsgálati körülményekkel és a csoportok által fogyasztott hatóanyagokkal. Az 1999-ben IA osztályban a főiskolai futball idényben ugyanarról az egyetemről résztvevő 72 atléta közül 38 (53%) kapott kreatint, a többiek kreatin hatóanyag nélküli sport italt kaptak placebóként. A kreatin csoportban 0.3 g/testtömegkilogramm/nap kreatinnal töltöttek 5 napig, amit egy 0.03 g/testtömegkilogramm/nap-os átlagos használat követett súlyzós edzések, gyakorlások és meccsek után. A kiegészítő fogyasztást folyamatosan megfigyelték és rögzítették a tanulmány készítői. Az alanyok 15-37 Celsius fok hőmérsékletű (középérték=27.26 fok, +/- 10.93 Celsius fok), 46%-tól 91%-ig terjedő relatív páratartalmú (középérték=54.17%, +/- 9.71%) környezeti tényezők közepette végezték a testmozgást. Az edzésben segédkező személyzet által ellátásra kerülő sérüléseket rögzítették és kategorizálták izomgörcsként, hő betegségként vagy dehidratációként (hő betegségek: hő stroke/hő szélütés, hő syncope/hő ájulás, napszúrás, stb.), túlzott izomfeszülésként (merevségként), rándulásként, nem kontakt ízületi sérülésként (a sérülés nem külső behatás következtében jött létre, például a túl gyorsan mozgó személy irányt változtat, de nem megfelelő a mozgás koordinációja, és kicsavarodik a lába) vagy kontakt sérülésként (például összeütközésből adódó sérülések), illetve megbetegedésként. A problémák miatt kihagyott edzések számát is feljegyezték. Az adatokat 2x2 chi négyzet módszerrel analizálták a kreatin használók és nem használók adatainak elemzésére (a chi /khi/ square statisztikai technika vizsgálati eredmények kiértékeléséhez). EREDMÉNY: A kreatin használók között jelentősen alacsonyabb volt a görcsölés (chi(2)(1)=5.35 P=0.021), a hőbetegség vagy dehidratáció (chi(2)(1)=4.09), P=0.043), az izom merevség (chi(2)(1)=5.39, P=0.020), az izom rándulások (chi(2)(1)=5.36, P=0.021) előfordulása, és az összsérülésszám (chi(2) (1)=17.80, P<0.001) is kisebb volt, mint a nem használóknál. Nem volt szignifikáns különbség a csoportok között a nem kontakt ízületi sérülések (chi(2)(1)=3.48, P=0.062), a kontakt sérülések (chi(2)(1)=0.00, P=0.100), a betegségek (chi(2)(1)=6.82, P=0.409) és a sérülések miatt kihagyott edzések (chi(2)(1) =1.43, P=0.233), valamint a sérülések miatt az idényre elveszett játékosok számának tekintetében (chi(2)(1)=4.75, P=0.491).
|
| |
Következtetés:
Kreatint szedő amerikai focisok között jelentősen alacsonyabb, vagy a kreatint nem szedő alanyokéhoz hasonló volt a sérülések és görcsök előfordulási aránya. A kreatin tehát NEM növeli az izomsérülések gyakoriságát, sőt kifejezetten csökkenti azt! A kényszerű edzéskihagyás visszavethet minket, ám a kreatin használatával ennek kisebb az esélye. A kreatin kiegészítés alapvető jelentőségű a fejlődni vágyó testépítőknek és más sportolóknak is. |
| |
|
Publikálva:
Cramping and Injury Incidence in Collegiate Football Players Are Reduced by Creatine Supplementation. J Athl Train, September 1, 2003; 38(3): 216-219. |
Kutatók:
Michael Greenwood, Richard B. Kreider, Lori Greenwood, Allyn Byars |
| |
|
|
|
